Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE sem az utóbbi pedig nem volt jelen.72 A pápa kétszer is fogadta a prímást az ügyben. A március 16-i audiencián XL Pius is a bíborosok többsége által kifejezett ellenérvet hozta fel, némileg finomabban megfogalmazva, hogy alaposan meg kell fontolnia nem szolgálna-e káros precedensül Prohászka kalocsai érseki kinevezése, továbbá a Szent Officium véleményét kell először kikérnie.73 Gasparri pár nappal később tudatta a prímással, hogy a pápa nem szeretne szembehelyezkedni a kongregáció várható kedvezőtlen véleményével. Ezzel ellentétben április 4-én Borgongini már úgy nyilatkozott a szentszéki követnek, hogy nem lehetetlen, hogy Prohászka jelölését mégis elfogadják. Tehát habár már ekkor sem sok a remény a székesfehérvári püspök kalocsai érseki kinevezésére, a kérdés még koránt sincs eldöntve.74 Párhuzamosan, március 10-én Rótt Nándor veszprémi püspök írt levelet a Szentszéknek, melyben kifejtette, hogy az újságok lehetséges kalocsai jelöltségéről cikkeznek, ő azonban szeretne Veszprémben maradni és folytatni a megkezdett munkát. Továbbá azért is szeretne egyházmegyéje élén maradni, mivel arról hallani, hogy ha őt áthelyeznék Kalocsára, a prímás szeretne a veszprémi püspöki menza javainak jelentős részével rendelkezni. Azonban így a szegény szeminárium, székesegyház, gimnázium fenntartása, a szent funkciók megfelelő pompával elvégzése lehetetlenné válna. Véleménye szerint Prohászka és Hanauer püspökök lennének a legalkalmasabbak a kalocsai érseki székbe, különösen az előbb említett, aki fiatalkorától kezdve sok szálon kötődik Kalocsához.75 A kalocsai érseki kinevezéssel kapcsolatban a nuncius 1923. március 8-i, Gasparrinak írt levelében fejti ki álláspontját. Ebben Prohászka Ottokár személyét már nem is hozza elő, hanem eleve azt feltételezi, hogy Zichy Gyulát szeretné a Szentszék Kalocsára áthelyezni, míg helyére Pécsre sem 72 S.RR.SS.AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. Az 1923. május 23-i ülés jegyzőkönyve. 73 Érdekes megjegyezni, hogy az ügy államtitkársági iratai között nem találunk arra utaló feljegyzést, hogy erre írásban sor került volna. A Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációja (melynek 1908-tól utódszerve a Szent Officium) iratai egyelőre 1903-ig, XIII. Leó pápa haláláig bezárólag kutathatók. II. János Pál pápa tette kutathatóvá az anyagokat 1998-ban. Bertone, Tarcisio: L'apertura dell'Archivio: prospettive e progetti. In: Giornata di studio. L'apertura degli Archivi del Sant'Uffizio Romano (Roma, 22 gennaio 1998). Atti dei Convegni Lincei 142. Roma, 1998. 98-99. 74 CSIZMADIA 1966: 283-284.; SALACZ 2002: 50-51. 75 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. ff. 64r-65v. Prohászka gimnáziumi tanulmányai egy részét végezte Kalocsán. Vö.: SCHÜTZ 1929: 21-22.; GERGELY 1994: 16-18.; Lakatos Andor: Jezsuita oktatás-nevelés Kalocsán (1860-1948). In: Múlt és jövő. A magyar jezsuiták száz éve (1909-2009) és ami abból következik. Jubileumi konferencia Budapest, 2009. október 16-17. Szerk.: Molnár Antal, Szilágyi Csaba. Budapest, 2010. 88. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 337
