Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE Batthyányi sem Vass Józsefet nem szándékozik kinevezni. Az előbbihez csak egy fél mondatot fűz: mivel kevésbé jól tudná kormányozni az egyházmegyét. Az utóbbiról viszont részletesen kifejti gondolatait. Mint pappal nincs vele probléma: jó szokásai vannak, komoly, ügyel a tanítás tisztaságára, amihez hozzájárulhat, hogy a római Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult. A lelkipásztori szolgálatot azonban nemigen tudja gyakorolni, mivel túlságosan leköti a politikai életben való részvétel. Károly király mindkét visszatérésekor a kormány tagja volt, sőt, a második alkalommal részt vett az ellene szervezett fegyveres ellenállásban, majd az Antant kezére juttatásában és detronizációjában. A nuncius azt hangsúlyozza, hogy mindezt a törvényes uralkodója ellen követte el. így a püspöki kinevezésében a katolikusok egy nem elhanyagolható része támadást látna a legitimizmus és a Habsburgok ellen, és mintegy elismerését annak, amit a kormány Szent István koronája ellen elkövetett. Ezen túlmenően vallás- és közoktatásügyi miniszterként az a hír járta róla, hogy a protestánsoknak kedvezett.76 Schioppa véleménye szerint kizárólag politikai szolgálatait szeretné a kormány honorálni pécsi püspöki kinevezésével. Helyette négy személyt hoz szóba: Mészáros János esztergomi kanonok és budapesti helynököt, Breyer István a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jogi referensét, aki 1914-től az első ügyosztály vezetője volt, Lépőid Antal esztergomi kanonokot és irodaigazgatót és Ernst Sándort, a Központi Szeminárium rektorát. Különösen az elsőt ajánlja, aki példás, buzgó és szorgalmas pap, és kellő egyházkormányzati gyakorlattal rendelkezik, melyet budapesti általános helynökként szerzett. Közmegbecsülésnek örvend, bőkezű, a vallási, kulturális és jótékonysági intézmények munkájában aktívan részt vesz. Az egyetlen ami felhozható ellene, hogy a Papi Tanácshoz csatlakozott. Igaz, amikor az a katolikus alapelvek és fegyelem ellen fordult és a püspökök és a Szentszék elítélte, Mészáros is visszakozott. A nuncius szerint a kormány sem lehetne ellene, mivel nem politizál, habár Habsburg-párti, Csernoch pedig egyenesen szívesen látná jobb kezét a püspöki székben.77 Prohászka jelöltségét - habár a nuncius írásban már nem említette, és Gasparri is úgy nyilatkozott a prímásnak, hogy a pápa nem szeretne szembehelyezkedni a Szent Officium várhatóan kedvezőtlen véleményével - mégsem vetette el teljes mértékben a Szentszék, amit kiválóan mutat, hogy 1922. április 2-án Gasparri Zichy mellett Prohászka személyéről is ér76 A IV. Károly detronizációjában részvételéről és a protestánsoknak kedvezésről szóló hír forrása vélhetően szintén Tomcsányi Lajos S.J. Vő.: ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, f. 4v. 77 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21. ff. 60r-62r. 338 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
