Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE az információk is tőle származtak.42 A jezsuita páter már 1902-ben papi körökben bírálta Prohászka Föld és Ég című művét, ami akkor került először kiadásra.43 1910. október 13-án is ott találjuk a Vigilantia-bizottság esztergomi ülésén ahol egyetértett Andor György lesújtó véleményével Az intellectmlismus túlhajtásai című műről, s kifogásolta, hogy Prohászka a skolasztikát nem értékelte kellően. Tomcsányi ugyanakkor némileg védelmébe vette a püspököt, egyházjogban jártas lévén kifejtveXI V. Benedekpápa rendelkezését, miszerint katolikus szerzőnél a kedvezőbb véleményt kell figyelembe venni. Prohászka Indexügyének kirobbanása után a sajtó felvetette, hogy ő lehetett 1910 őszén az Esztergom című lapban leközölt Prohászka ellenes írás szerzője, illetve a római feljelentés megszövegezője. Mindkét vádat nyilvánosan cáfolta. 1911. február 9-én szintén részt vett a Vigilantia-bizottság munkájában és kifogásolta Prohászkának az előző év december 31-én a protestáns Kaas Ivor temetésén elmondott beszédét, a Petőfi-család temetésén mondott beszédét, valamint egy Hittudományi Folyóiratba írt cikkét. Továbbá kritizálta Prohászka szentírás-értelmezését is, különösen a nő teremtésére vonatkozó részt. Ezek fényében érthető Prohászkáról alkotott, nem éppen kedvező véleménye, amelyet - amennyiben a névtelen szerzőt valóban vele azonosíthatjuk - vélhetően a nuncius kérésére fejtett ki Klebelsberg és a nuncius eszmecseréjét követően írásban is. A feljegyzésekben szereplő pontatlanságok pedig az emlékezet tévedésének tudhatok be, hiszen az írónak nem volt ideje és módja a gondos utánajárásra, lévén, hogy a nuncius már aznap megírta a jelentést Rómába.44 42 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, ff. 3r, 4rv. Onnan lehetünk biztosak benne, hogy a nuncius információinak forrása az aláírás nélküli latin nyelven írt feljegyzés, hogy a nuncius mind a magyar címekben előforduló elírásokat, mind pedig a végén szereplő „a vallás privát ügy" kifejezést átveszi az írótól és magyar nyelven beépíti a levelébe. Azonban ha Schioppa szeptember 18-i levelében már fel tudja használni ezeket az információkat, és feltételezve, hogy csak aznap tudta meg a kormány jelöltjeit, akkor a feljegyzések készülésének időpontja is valószínűsíthető: 1922. szeptember 18. Ugyanakkor a másik kézírásos lapon az író - aki nagy valószínűséggel Tomcsányi Lajos jezsuita páter - Baranyay Jusztinnak az Egyházi Lapokban 1922. december 15-én Tomcsányi Lajos művéről megjelent kritikájára, illetve főkegyúri joggal kapcsolatos elképzelésére válaszol, tehát a foliók között mindenképpen időbeli eltérés van. Azonban az íráskép hasonló, ahogy a szavak kiemelésének módja is. 43 GERGELY 1994: 131.; Tóvay Nagy Péter: „...akihez mint orákulumhoz jártak az előkelőek...". Tomcsányi Lajos S.J. (1846-1926). In: Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez 11. Szerk. Tóvay Nagy Péter. Táncművészet és tudomány. A Magyar Táncművészeti Főiskola kiadványsorozata 8. Budapest, 2014. 40.; ÖM 3, III. 44 Prohászka és Tomcsányi nexusát jól összefoglalja, a fentieknél némileg bővebben: TÓVAY NAGY 2014: 39-41. ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, f. 4r. A nuncius ekkori véleményét, amelyet feltehetően Tomcsányi információi befolyásoltak, a Rendkívüli Egyházi Ügyek KongProhászka-tanulmányok, 2015-201 7 329
