Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE Harmadik ellenérvként a nuncius Prohászka ellen az egyházmegye kormányzásának elhanyagolását említette. Ezt a képet Mózessy Gergely tanulmánya árnyalja, aki sorra veszi az egyházkormányzat terén megfogalmazódó állítólagos vádakat és válaszol rájuk. Megállapítja, hogy bár valóban gyakran utazott, a hét egyik felét igyekezett székhelyén tölteni. Bérmakörutakra is szakított időt, korszakunkban 1921-ben 63 plébániát látogatott végig. Nem akták gyártására, hanem a gyakorlati lelkipásztorkodásra tette a hangsúlyt, gyakran magánlevelekkel kormányozott. Azonban - ahogy Mózessy írja - megbízható aulát örökölt és azt is adott tovább utódjának. Tény, hogy a püspöki gazdaság nem volt a legjobb állapotban halálakor, de ez nem kizárólag a székesfehérvári püspök hibája volt.45 Végül a nuncius 1922. szeptember 18-i levelében a nuncius Prohászka túlzottan demokratikus - már-már szocialisztikus - beszédeit és cselekvését emelte ki, amelyek véleménye szerint nem teszik őt méltóvá a kalocsai érseki székre, akkor sem, ha előléptetése általános megelégedésre szolgálna.46 Helyette már ekkor első helyen Zichy Gyula pécsi püspök neve merül fel, míg a pécsi püspöki székbe Batthyány Vilmos és Radnai Farkas címzetes érsekeké.47 Schioppa nuncius több mint egy hónap múlva, 1922. október 26-án karegációja kalocsai érseki szék betöltését tárgyaló ülésének előkészítő anyaga is átvette. Vö.: S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. 45 Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár egyházkormányzati munkásságának értékeléséhez. In: Prohászka Ottokár - püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár- Budapest, 2006. 83-95. Különösen jól jellemzi a székesfehérvári püspök személyét az előbb Gergely Jenő, majd Mózessy Gergely által is tőle közölt idézet: „En az adminisztrációt nem becsülöm sokra. Tudom, hogy kell s megteszem; de én azt hiszem, hogy aki tanít vagy gyóntat s szolgál személyesen szegényt, s javít s jótanácsokat ad igazi lelki készséggel s érdeklődéssel, az többet tesz, mintha firkál aktákat."GERGELY 1994:105.; MÓZESSY 2006: 92. Pénzkezeléséhez Mózessy Gergely egy másik tanulmánya szolgáltat adalékokat: Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a székesfehérvári székeskáptalan. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 12. évf. (2000) 1-4. sz. 211-232. Ebben - példákkal alátámasztva - a következőképpen fogalmazott: „Prohászka nem volt pénzügyi zseni. Vállalkozásai gyakran voltak nagyívűek - ám erőn felüliek. És talán túlontúl megbízott munkatársaiban..." Arról, hogy utódja csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter unszolására volt hajlandó átvenni az adósságokkal küszködő javadalmat: Shvoy Lajos: Önéletrajz. Szerk. Mózessy Gergely. Források a székesfehérvári egyházmegye történetéből 1. Székesfehérvár, 2002.43. 46 Prohászka demokratikus, szociális elképzeléseihez lásd például: Vass Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása. In: Vigilia 13. évf. (1948) 5. sz. 257-277.; Pap Sándor: Prohászka Ottokár szociális és földreform elképzelései. Székesfehérvár, 2006.; S. Szabó Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása. In: Prohászka Ottokár - püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár-Budapest, 2006. 49-57.; Tengely Adrienn: Prohászka és az őszirózsás forradalom. In: Uott. 97-112.; Szabó Ferenc S.J.: Prohászka és a keresztényszocializmus. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 189-198. - Míg a harmadik érv forrása is a fent említett, név és dátum nélküli feljegyzés, a negyedik nuncius által felhozott érv abban nem szerepel. Vö.: ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, ff. 4rv. 47 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v-35r. 330 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
