Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ként három fogalom jelölte dolgot vesz vizsgálat alá, nevezetesen az áru, a munka és az érték kategóriáját. Ehhez csatoljuk negyedikként a pénz fogalmát, megvilágítva alapvető funkcióit. 4.2.2.1.1. Az ÁRU FOGALMA Először is árunak tekinthetjük azt, amit árulnak, amit vesznek és eladnak, ám ez nem szükségképp azonos a készítmény vagy a munkatermék fogalmak által jelzett valósággal. Sőt, az áru-szerűség nem a munkatermék belső természetének a kifejeződése, hanem inkább az adott termék bizonyos sajátossága, úgy mondja szerzőnk, hogy az áruvá válás társadalmi sajátosság. Ennek megvilágítására Defoe Robinson-ának életét hozza, aki szigeti magányában termékeket állított elő munkájával, ám termékeinek nem lett ára, hanem csak használati értéke volt. Ezzel azt állítja, hogy a „munkatermék használhatósága, célszerűsége, jóravalósága, ez igenis természetes folyománya vagy sajátsága a munkaterméknek. Mert ha az nem volna, senki sem munkálná. Ezt a használhatóságot Marx Gebrauchswert-nek hívja. A Gebrauchswert nem ár. Az ár csak ott van, ahol árulás van, ahol csere van. A Gebrauchswert a dolognak természet-adta sajátsága."226 De miért is jön létre a csere és az árutermelés? Munkamegosztás az ősi társadalomban is volt, ám a dolgozók abban nem voltak önállóak, hanem egy közösséget alkottak. így nincs termelői függetlenség köztük, ezért nincs szükség cserére, következésképp piacra sem, mivel eleve megosztották a munka termékeit. A munka az ilyen közösségekben termékeket, de nem árukat produkál. Ezzel szemben a mai termelés árutermelés, mivel a termelők önállóak, bizonyos értelemben függetlenek egymástól. Mármost itt a munkatermék áruvá válik, s a nagy, a legfontosabb szociális kérdés ez: mi határozza meg az áru értékét. Éspedig azért, mert „ettől függ az igazságos részesülés a munka termékeiben. Ha nem tudjuk, hogy micsoda tulajdonképpen az áru, s ha nem bírjuk meghatározni értékét, akkor a suum cuique száműzetik a társadalomból. A munkásnak keresetét lefoglalja más valaki, s az igazság, mely az egyensúlyt tartja a világban, veszedelmes lejtőre kerül."227 Ezért is állítja Marx azt, hogy az áru egy fétis,228 aminek ezért belső értéket tulajdonítunk, ám az nincs benne, azt mi ruházzuk rá. Amikor az ár révén 226 prohászka Ottokár: Marx Károly nemzetgazdasági alapelvei - ÖM 11,129-130. 227 ÖM 11,131. 228 Fétisnek nevezzük többek közt azt a dolgot (pénzt vagy vagyontárgyat), amelynek valaki vagy valamely embercsoport mindenekfölött való jelentőséget tulajdonít. Vö.: Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. Bakos Ferenc. Budapest, 1983. 257. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 121
