Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA 4.2.1. A világnézeti háttér, avagy a liberalizmus és bírálata Szerzőnk azt állítja, hogy „az életet elvek hordozzák az elvek testet öltenek az emberekben és törekvésekben. Az elvek járnak az utcán és öltözködnek vagy szerényen vagy kacérul. Az elvek laknak a házakban és formálják a családi életet. Az elvek csinálnak törvényeket és paragrafusokat. Az elvek adnak irányt az iparnak és kereskedelemnek. A léha elvek, a korrupció, az erkölcstelenség, a tekintélymegvetés elvei, vagy ha tetszik fonákságai, ezek dominálnak törpe, gyenge korokban csakúgy, mint a józan erkölcs s a hit elvei tisztább s felvilágosodott korokban. Az elvek a gyökér, az élet a fájuk, az emberek cselekedetei a gyümölcsük. [...] A liberális államtan, a liberális közerkölcs, a liberális tőke és tudomány ország-világ előtt bizonyítja, hogy a liberalizmus az anarchiára vezet."206 Meggyőző okfejtéssel bizonyítja tézisét: 1. A politikai liberalizmus ignorálja és az isteni tekintély megvetésére bátorít. Ám ezzel - logikusan - vezet az emberi tekintély ignorálására és megvetésére. Ha tisztelnénk a valódi tekintélyt, akkor rend uralkodna a lelkekben és a társadalomban is: „Az egész középkorban sohasem jutott egy király sem a bitófára, dacára a pápa elnyomási politikájának. Mindenesetre nem azért, mert a népek buták voltak, hanem azért, mert a tekintélyt tisztelték, valamint hogy a középkorban a céhekben az ipar virágzási periódusát ülte, bizonyára nem azért, mert a munkás buta volt, hanem azért, mert becsülete volt neki Isten és ember, király és törvény előtt."207 2. Ami az erkölcsi liberalizmust illeti, szerzőnk szerint ez az eszmerendszer „megteremtette a morált Isten nélkül, s emancipálta az erkölcsöt a vallástól, s ezáltal [...] a korrupciónak, az élvezetnek, a kegyetlen kíméletlen önzésnek kaput nyitott. [...] Mit tiszteljen a nép egy társadalomban, melyben [...]« bankok csalásai és vesztegetései illusztrálják az embereket: nézzétek: ezek a ti uraitok! [...] Azt szokás erre mondani: ez meg az nem csalás, hanem provízió. A gazfickókkal való paktálás politika. Az erkölcstelenség pedig modern élet. S ez mind szükséges, ez mind kell. Az elkeseredett emberek pedig erre azt mondják: ha ez mind kell, akkor az ilyen társadalomnak dinamit is kell. [...] Ha szabad az uralkodó társadalomnak magát Isten és vallás alól emancipálni, szabad a nyomorultnak is. Ha a liberalizmus az Istent kitette az erkölcs portájából, hogy szabadon üzérkedjék s megtartsa uralmát, szabad e szabadsággal élni még inkább másnak, aki nyomorult."208 3. A gazdasági liberalizmust nevezi Prohászka a legkegyetlenebb zsarnoknak, hiszen bérrabszolgaságot teremtett: „Tény, hogy a munkásnak elveszik a bérét, amit a középkorban nem tettek, mert nem voltak liberálisok. Éppoly tény, hogy a dologtalan tőke 206 Prohászka Ottokár: Az anarchia logikája. - ÖM 11,54-55. 207 ÖM 11, 56. 208 ÖM 11, 56-57. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 115
