Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA hízik a munkások verejtékén. [...] A mostani állapot nem a jog és az igazság viszonya, hanem a ragadozó állatok állapota. Nincs más biztossága az államoknak, mint a félelem az erőtől."209 Végül 4. a kulturális vagy tudományos liberalizmus szerint megvan az anarchia tudományos alapja, s ez a hitetlen liberális tudomány, mely a tudományosságot, mint pártatlanságot álcául használja: leplezve durva előítéleteit. E tudomány pedig lealacsonyítja az embert, mikor azt állítja, hogy nincs se Isten, se lélek, se örök élet, csak e világ van, annak minden élvezetével, mely minden kötelességgel szemben elsőbbséget élvez. Nem nehéz mindezek fényében belátni, hogy a liberális társadalmi berendezkedés, mely „az államot az isteni törvény fölé helyezi, - mely a társadalmi morált a Panama árkába temeti, - mely a kizsákmányolás szabadságát hirdeti s a hitetlen tudományt dicsőíti, nincs joga szemrehányásokat tenni az anarchizmusnak."210 Mármost a pénzkapitalizmus a társadalomnak mintegy öt sebét hozta létre. Ezek az erőszak, a szellemi világ föloszlása, az erkölcsi világ bomlása, a társadalmi struktúra romlása s a nemzeti egyéniség (mai szóval a nemzeti identitás) megrokkanása. Az erőszakon kívül a másik négy önmagában is elég a nemzetek elpusztulásához.211 Prohászka a tudománynak és a technikának a fejlődését készséggel elismeri, ellenben állítja az emberiség visszafejlődését, vagyis - szerinte - a dekadencia korszakában élünk. Ennek jelei: 1. „A modern ziláltságnak s válságnak is első és fő oka az, hogy a korszellem teljesen a szubjektivizmus vizein evez, - azaz ide-oda sodródik. Jól megkonstruált világnézetet a modern filozófiák sem adnak. [...] Az autonómia a gyakorlatban az erkölcsi anarchia kikiáltása. [...] 2. A mai dekadenciának másik jellege a tiszteletlenség a lét titka, az élet értelme s célja és a szép s nemes egyéniség igényei s szükségletei iránt. [...] 3. Harmadik jellege az a blazírtság és cinizmus, mellyel minden nagy eszmét és eszményt és szellemi valóságot bepiszkítanak s profanizálnak. [...] E rothadási folyamatban a fertőzést, azt mondhatnám, a legnagyobb nyilvánossággal s teljes gőzzel három, magáról megfeledkezett kultúrhatalom végzi: az irodalom a maga túltengő erotikájával, a sajtó s a színművészet. [...] A lelkiismeretlen s erkölcstelen sajtó, melytől Goethe és Schopenhauer méltán féltették az emberiséget, mivel az nemcsak ront, hanem ítélőképességéből is kivetkőzteti olvasóit. [...] A szociáldemokrácia mindenütt az istentelenségnek, kevélységnek s tiszteletlenségnek, a gyűlöletnek s terrornak szülőanyja s a destrukciót szolgálja a nyugat-európai kultúra világában. [...] A másik apokaliptikus, végzetes 209 ÖM 11,58. 210 ÖM 11,59. 211 Prohászka Ottokár: Harc a társadalmi föloszlás ellen - ÖM 22, 299-300. 116 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
