Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBŰLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA nyezniük a transznacionális óriásvállalatokkal. Figyelni kell a családi gazdaságokra, a föld nélküli mezőgazdasági munkásokra, és valamilyen biztonságot kell teremteni, például árgaranciát bevezetni akkor, ha a piaccal valami baj van. Az ilyen törekvések nem csinálnak pénzt a nemzetközi tőke számára, viszont ellátják élelemmel az embereket." Hatodszor: „Az egész társadalmat mozgósítani kell egy zöld átalakulás megvalósítására. A Föld megóvása környezeti gazdaságpolitikát kíván: az átalakulás széles körű beruházást tesz szükségessé a környezetbarát iparokba, a kutatásba és a fejlesztésbe." Hetedszer: „A nemzeti biztonság alternatív energiák - a nap és a szélenergia - használatát kívánja. A nap és a szél ingyenes forrás, bár technológiai beruházásra van szükség, ha korlátlan energiájukat ki akarjuk használni.” Nyolcadszor: „Az adózásban célszerű lenne bevezetni az adóztassuk kevésbé azt, amiből több kell, és jobban, amiből kevesebb elvet."19A Kilencedszer: igazságos kereskedelmet kéne teremteni, melynek „vezérmotívuma az igazságos elosztás, sőt megosztás, a részvétel, a kölcsönösség és az értékszemlélet".194 195 Tizedszer: felelős kormányokat kell választani, ép közélettel és ép sajtónyilvánossággal, azaz vissza kell vezetni a gazdaságot a társadalom szerves egészébe, vagyis a rá vonatkozó erkölcsi elveket ismét érvényesíteni kell. S ez főleg a közjó legfőbb immanens őrének, vagyis az államnak a feladata.196 - Látjuk, hogy ez a megoldási javaslat újra rendezné a gazdaság főszereplőinek társadalmi szerepét: a tőke, a munka és a tulajdonviszonyok világát. Nagy vonalakban ez a keresztény erkölcsi alapon álló megoldási javaslat, mely megszünteti az igazságtalanság és a gyűlölet civilizációját (nagy (termelők)- és kisparaziták (fogyasztók) ádáz harcait), s felépíti a szeretet és az igazságosság, vagyis az igazi élet kultúráját. Ez a felfogás adja az igazi szintézist, mely egyszerre tiszteletben tartja a gazdaság immanens törvényszerűségeit, és a gazdasági életet irányító erkölcs elveit is. Az erkölcs tehát nem vonja kétségbe a közgazdasági tudományok jogos autonómiáját. Ám az erkölcs nem idegen test a gazdasági életben, mivel a gazdaságot a maga valóságos és konkrét megjelenésében „mindig a társadalmi, jogi, kulturális, etikai tényezők szinte áttekint194 KERÉNYI 2010: 107. - Az igazságos adórendszerhez tartozik ma már „az ökológiai igazságosság figyelembevétele is, és a vagyoni különbségek csökkentését előmozdító adók, pl. a szén-dioxid kibocsátás adója, az élőmunka túladóztatásának kerülése, a vagyon megadóztatása. [...] Az igazságos pénzügyekbe beletartozik a spekulatív pénzügyi tranzakciók számának csökkentése, a pénzforgalmi (Tobin) adó bevezetése és a multinacionális cégek adókedvezményeinek eltörlése". (BARITZ 2010: 78,82.) - Megjegyezzük, hogy az adózás mellett 1. igazságos bértáblát is életbe kéne léptetni, mely egyrészt minden polgárnak biztosítaná a tisztes megélhetést, másrészt megakadályozná az igazságtalan gazdagodást. 2. a termék értékét hűségesen tükröző árpolitikát is érvényesíteni kell. 195 BARITZ 2010: 80-81. 196 KERÉNYI 2010:107-108. 110 ProFiászka-tanulmányok, 2015-201 7
