Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA hetetlen sokasága szövi át".197 Épp a javak végcélra történő vonatkoztatásával állítja be az etika „a gazdálkodást az emberi élet összefüggő egészébe és az elmélet gyakorlati megvalósíthatóságának végső kritériumát nyújtja. Az erkölcsiségnek ez a befolyása nem tekinthető egy heteronóm elv illetéktelen benyomulásának, mert azt mégsem lehet komolyan állítani, hogy a gazdálkodásnak semmi köze sincs az emberi élet egészéhez."198 Azt is vegyük figyelembe, hogy „ugyanazok az egyének és közű letek, amelyek a gazdasági tevékenység alanyai, egyszersmind az erkölcsi kötelességek hordozói, kik igazi gazdasági javukat az erkölcs kárára nem érhetik er.199 így lesz a szabad verseny egészségesen szabályozott és a gazdasági élet is kellően tervezett, vagyis jól szervezett. Végül tizedszer, ami akár az első is lehetne: minősítsük erkölcsileg a meg nem engedett gazdasági tevékenységet. Ám „a gazdasági bűnök katalógusa helyett elég legyen itt csak azt kifejteni, hogy a legátfogóbb bűn az erkölcsi perspektívák tagadása. Nem kevésbé tragikus a gazdasági partnerek társadalmi felelősségének tagadása. [...] Baj, ha a gazdasági életbe befészkeli magát a határmorál, miszerint erkölcsileg igazolva vagyok addig, amíg a büntető törvénykönyvvel nem kerülök konfliktusbaZ'200 Vagyis amíg rajta nem csípnek, tehetek, amit akarok. Mindent összevetve, azt kell megállapítanunk, hogy a keresztény bölcselet és a katolikus Egyház társadalmi tanítása alapvetően a gazdasági élet erkölcsi szempontjait hangsúlyozza, illetve azt állítja, hogy a gazdaság és az erkölcs közötti viszony szükségszerű és lényegi. Ez a vonás teszi ugyanis emberivé, az élet szolgálatává a gazdálkodást.201 Ha tehát a gazdaságban és a gazdaságtudományokban ma széttekintünk, nagy vonalakban hasonlót, sőt, még elrettentőbbet látunk, mint amit Prohászka látott és így fogalmazott meg: „Az egész középkor az Isten jogait hangoztatva rendezte a világ ügyeit, s mondhatni, hogy mindent összevéve, jól rendezte és sokáig fönntartotta. A reformáció óta pedig pirkadt az ember jogainak öntudata, mely véres, bíboros hajnallal hasadt a fejvesztett s a guillotine alatt fejjel megkurtított emberre, [...] mert gyors tempóban lesiklott a történelem színvonala az ember jogainak magaslatáról az állat jogainak lápjába. Most az állat jogainak korszakát éljük. Az állat emancipáltatott az emberben; az állati ember lépett föl a világ színpadán, az az ember, aki korlát és tekintet nélkül, igazság és szeretet nélkül, a modern szabadság zsarnokságával s a létért való küzdelem könyörtelen jogcímével szerezheti 197 KECSKÉS 1937: 205. 198 KECSKÉS 1937: 211. 199 KECSKÉS 1937: 212. 2°° TUBA 1994: 95. - Természetesen, a gazdasági bűnöket is nevükön kell nevezni és katalógusukat időről időre újból el kell készíteni, nyomában a büntető törvénykönyveket is módosítani, hatékony bűnüldözéssel (közelebbről a gazdasági bűncselekmények visszaszorításával) karöltve. 201 ETTKOMP 2007:175-176. Prohószko-tanulmányok, 2015-201 7
