Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA nikai és hálózati globalizáció, melyből csak az első a valódi, mivel ez „a hírközlési, közlekedési, szállítási, gazdasági, tudományos kapcsolatok erősödése és kiszélesedése, amely a fejlődés természetes következménye. Ezzel szemben a hálózati nem valódi globalizáció. Ez a vállalatok, bankok minden határon túl való növekedése és a társadalmi ellenőrzés csökkentése. A hálózati globalizáció módszere az állam leépítése, a különböző állami feladatok és hatáskörök úgynevezett privatizációja. A folyamat célja és eredménye végül a társadalmi kontroll nélküli gazdasági alapon nyugvó diktatúra megszervezése."175 E folyamat végeredménye pedig az, hogy „a kevés tulajdonostól eltekintve mindenki -fizikai és szellemi dolgozó egyaránt - alkalmazott, ezért függ az államtól vagy a nagytőkétől".176 Látható, hogy a krematisztika végzetesen eltorzítja a gazdaság alapvető struktúráit és funkcióit, nevezetesen a tulajdon-, a piac- és a munkaviszonyokat. A globális kapitalizmust neoliberalizmusnak is nevezzük. Ennek elvei pedig „a pénzügyi innováció szabadsága (új eljárások, nagyobb haszonnal járó pénzügyi műveletek bevezetése és alkalmazása függetlenül attól, hogy mik lesznek a következményei, és hogy tisztességesek-e vagy sem), a privatizáció, a szabályozás eltörlése, a korlátlan növekedés, a szabad - föltételezetten önszabályozó - piac és a szabad kereskedelem. Ezt a rendszert nagy hatalmú, igen gazdag embereknek a társadalomhoz képest rendkívül kisszámú csoportja tartja fenn. [...] Bebizonyosodott, hogy a leggazdagabbak nem törődnek az emberek valódi gondjaival, tevékenységével, csupán saját pénzük gyarapítása érdekli őket, és egyre jobban tönkreteszik a kisemberek életét. [...] Ma a legfontosabb a pénzügy, ennek van alávetve a gazdaság, a gazdaság uralkodik a társadalmon, a társadalom pedig a földön. Ebben a helyzetben a pénzügy összeomlása nemcsak a gazdaságot teszi tönkre, hanem a társadalmat és a bioszférát is. A mai válság fő oka az érdekköröknek ez a természetellenes sorrendje. A problémák megoldásának egyetlen útja a fontossági sorrend megváltoztatása. Az ember földi élete szempontjából legfontosabb a Föld - a bioszféra - ennek kell első helyen állnia. Az embernek tudomásul kell vennie, hogy alá van vetve az őt körülvevő, Isten teremtette világ törpédig az ókori pogány állam nagyon is megérezte, mennyire nem az ő körén kívül keletkezett a kereszténység s elveinek alkalmazását mennyire nem halasztja a túlvilágra, mutatja az az élet-halálharc, melyet kezdettől fogva megindított ellene; mert jól megérezte az új kovászt, mely testét általa átjárja s mihamar összeropogtatja összes csontjait. - Ha nem az egyenlőség és szabadság nevében indult volna hódító útjára a kereszténység, nem érthetnék meg, miért félt tőle annyira a pogány állam s miért üldözte háromszáz évig, míg csak le nem roskadt. Jól látta ugyanis, hogy a terjedő kereszténység új alapokat rak le egy új társadalom és egy új állami élet számára, amelyek homlokegyenest ellenkeztek mindazzal, ami az ő alapjait képezte. Ezért szerette volna kiirtani a föld színéről. [...] Hasonlóképp költői elgondolás s nem történet, [...] hogy a kereszténység fogalmazta tanait. Nem a kereszténység fogalmazta tanait, hanem azok Krisztustól valók." (Dudek János: Dogmatikai olvasmányok. Budapest, 1914.43-44.) 175 FRENYÓ 2008: 320. 176 FRENYÓ 2008: 320-321. Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 105