Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA temes előmozdításának érvényesítése, ami világméretű összefogást kíván. Ám ennek hatékony megvalósításához feltétlenül érvényesíteni kell a keresztény társadalmi tanítás három elvi pillérét, nevezetesen 1) A személyiségelvet, mely azt jelenti, hogy az emberi személy egyszerre egyén és társadalmi lény. 2) A szolidaritáselvet, mely szerint az ember csak a közösség révén tudja tehetségeit kibontakoztatni és végül 3) A szubszidiaritás-elvet, mely azt jelenti, hogy egy magasabb szintű szerveződés sohasem sajátíthat ki olyan funkciókat, amelyeket kielégítően el tud látni egy alacsonyabb szintű szerveződés is. Ez az elv tehát a mindennemű föderalizmus alapelve is.171 Attól függően, hogy szükséglet- vagy nyereségorientált-e egy gazdaság, annak megfelelően más tényező szervezi a gazdálkodást. Ezzel kapcsolatban találóan jegyzi meg Frenyó Zoltán - Arisztotelész nyomán -, hogy „a szerzés művészetének kétféle módja van, miután az anyagi javakat, erőfeszítéseinken keresztül a természet nekünk ajándékozza. Az első a gazdálkodás (oikonomiké), amely a háztartás és az állam számára szükséges javak megszerzésére szorítkozik. Ehhez természetes módon hozzátartozik a cserekereskedelem és az árukereskedelem. Van azután a vagyonszerzésnek egy másik fajtája, melyet, éspedig joggal, pénzkeresésnek (khrématisztiké) nevezünk. Ez az, ami azt a látszatot kelti, hogy a gazdagságnak és a vagyonnak nincs határa. [...] Az egyik természettől való, a másik nem."172 Ma mindez (a krematisztika) globalizált és mondhatnánk hallatlanul tervezett, szervezett és fegyelmezett módon történik. Folytatódik a pénz uralma a népek gazdasági, kulturális (fogyasztási), katonai és kommunikációs leigázásával, s épül a világbirodalom, az evilági és könyörtelen messiási birodalom kiépítése. Az államok szuverenitása immár fikció és illúzió, miként az egyéni szabadság és a közösség is.173 Ugyancsak egyre távolodunk a szabadság, az egyenlőség és a testvériség alapvetően keresztény eszméitől.174 A globalizációval kapcsolatban megjegyezzük, hogy van ún. tech171 Kindler József: A szubszidiaritásról. In: Vigilia, 59. évf. (1994) 2. sz. 102-104. 172 Frenyó Zoltán: A keresztény gazdaságetika érvénye. In: Frenyó Zoltán: Filozófiai kultúra. Budapest, 2008. 316. 173 Varga Zs. András: Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája. Budapest, 2015. 9-31. 174 A katolikus vallás állítja azt, hogy a testvériség, szabadság és egyenlőség helyes eszméjét „csak a kereszténység ismertette meg a világgal azokat a tanokat, amelyeknek folyománya az emberi egyenlőség és szabadság eszméje volt. A pogányság ilyen tanokat nem ismert, tehát az egyenlőség és szabadság azon eszméit sem, melyek európai civilizációnk alapvetői lettek. Evangéliumi tanok: az emberek egy közös őstől való származása, részesedés egy közös megváltásban, aminek folytán mindnyájan testvérek vagyunk, egy Atyának gyermekei. Ebből következett a kereszténységben az ember szembeállítása a polgárral, az egyéni felelősség elve, az ember önértékelése, mind új elemek, melyeket a pogányság nem ismert. Ezekből sarjadzott az egyenlőség és szabadság érzete, melyekkel a megújított ember felrobbantotta a pogányság embertelen intézményeit s indult egy új, az ókoriakat messze meghaladó, új alapokra fektetett civilizációnak. Hogy 104 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7
