Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA egyrészt a polgárok megtermelik a maguk és részben a köz szükségleteit, illetve az állam is olyan bevételi forráshoz jut, amire szüksége van, s ezért nem adóztatással szerzi be, hanem szükségleteinek egy részét maga termeli meg.156 Bevételeiből segíti azokat a polgárokat, akik önhibájukon kívül nem jutottak termőföldöz, munkához. Ezáltal is gondoskodik a közjóról. A másik forrás a közjó biztosítása végett a már említett adóztatás. Ennek közelebbről az a célja, hogy lehetségessé tegye a jogrendet, mint a társadalmi igazságosság kereteit, fenntartsa az állami létet és külső és belső zavarokkal szemben azt megvédje. A „magántulajdon és annak használata két különböző dolog. A tulajdonosoknak kötelessége, hogy javaikkal erkölcsösen éljenek. A helyes rend érdekében és a társadalmi igazságosság szellemében azonban az államnak arra kell törekednie, hogy termelt javak csak méltányosan halmozódjanak a birtokosoknál, ellenben bőségesen jussanak a munkásoknak, hogy ezek családi vagyonkát megtakaríthassanak, s így a családi terheket könnyebben és gondtalanabbal viselhessék és a lét bizonytalanságából, az igazi proletársorsból szabadulhassanak."157 Éppen ezért a földbirtok szerkezetének viszonylagosan állandónak kell lennie, amiért is nem szabad azt szabad kereskedés tárgyává, a tőke spekulációinak martalékává tenni. Ilyen állam csak úgy állhat fenn, ha a vezetői valóban bölcsek, s ezért mentesek „mind a gazdasági racionalitás (a haszon), mind a politikai racionalitás (a hatalom) szélsőségeitől ",158 A vagyoni viszonyok torzulása tehát egyre erőteljesebben rontja az esélyegyenlőséget. A szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabbá lesz. A vagyon korlátlan örökölhetősége révén „a vagyonosok utódai folyton előnyösebb helyzetben kezdik meg gazdasági pályájukat a vagyontalanok utódaival szemben. A szabad verseny tehát a gazdaságilag erőseket még erősebbekké, a gyengéket pedig még gyengébbekké teszi. Ezért a szabad verseny dinamikája szükségszerűen a gazdasági hatalom koncentrációjára és így monopolhelyzetek kialakulására vezet.”159 Nagy vonalakban, a fentiekben tárgyaltak adják - Prohászka korában - a skolasztikus, vagyis a keresztény bölcselet gazdaságra vonatkozó főbb elEgy kisebb része nagyobb (de nem óriási) gazdagságnak van birtokában, a legkisebb része pedig mérsékelt szegénységben él, de egyik része sem sínylődik állandó nyomorban, mert a jól rendezett állami viszonyok azon az alapigazságon épülnek fel, hogy azon javak is, amelyek a tulajdonjog szempontjából magánbirtokot képeznek, a használatban - amennyire lehet - közös javai legyenek az egész társadalomnak." (WERDENICH 1902: 236. 156 Természetesen, az államnak hasonló módon és hasonló célból legyenek ipari vállalatai és kereskedő cégei. 157 Korvig Béla: Quinquegesimo anno... In: Katholikus Szemle, 5. évf. (1941) 5. sz. 164. 158 BODAI1998: 11. 159 THEISS 1941: 61. Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 101
