Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA veit. Ezek időtállóságáról a neves közgazdászt, Keynest és Schumpetert idézi Joseph Höffner, aki szerint a középkori skolasztikusok gazdaságelméleti alapjai „egészségesebbek voltak, mint némely ezt követő munka, abban az értelemben, hogy a 19. század végének gazdaságtudománya ezeken az alapokon jórészt gyorsabban és kisebb fáradsággal fejlődhetett, mint amire fejlődéséhez ténylegesen szükség volt".160 161 2.4. A gazdasági élet a keresztény bölcselet mérlegén: problémák és kilátások A ma mindenfelé exportált és importált demokráciákban az ún. demokratikus intézmények működnek, ám „a pénzvilág saját törvényei globális erejüknél fogva felülírják a helyi demokráciákat".m Ez azt jelenti, hogy a demokrácia csak álca, mivel zártkörű csoportok sajátítják ki az államhatalmat, s tévesztik meg és használják ki a tömegeket egy számukra pontosan körvonalazott cél, érdek vagy ideológia miatt.162 A lényeg a világuralom, s ennek fő eszköze ma a pénz diktatúrája. Mindez óriási igazságtalanság, amit orvosolni kell. Ez a törekvés pedig új társadalom- és államkoncepciók alkotására készteti a jóakaratú embereket, mert baj van a kapitalizmussal, baj van a parlamentáris demokráciákkal, baj van az individualista liberalizmussal, baj van a kollektivista szocializmussal.163 Ennek nyomán vetődik fel, hogy újra kell gondolni a „társadalmi és gazdasági érdekek képviseletének egész rendszerét, azaz újra kell szabályozni a gazdasági és szociális, valamint az ezeket átfogó politikai döntéshozatali struktúrákat. [...] A politikai képviselet csak akkor képes lefedni az egész társadalmat, ha azt előzetesen a társadalmi érdekek szerint tagolják. [...] A mechanikus többségi döntéshozatalt felül kell írni a szembenálló érdekek organikus harmonizációja révén."164 Ez felveti a hivatásrendek bevonását (mint rendi gyűlés vagy hivatásrendi kamara) a politikai döntéshozatali rendszerbe, s ez lehetne egy valódi demokrácia.165 A szegénységet, mint tömegjelenséget és tömeges nyomorúságot elsősorban az újkori kapitalizmus hozta létre,166 és tartja is fenn, éspedig azért, mert egyre igazságtala160 HÖFFNER 2002: 212. 161 [Török József:] Előszó. In: Communio, XIX. évf. (2011) 3-4. sz. 1. 162 Armogathe, Jean-Robert: A Katolikus Egyház és a demokrácia. In: Communio, XIX. évf. (2011) 3-4. sz. 5. 163 Zachar Péter Krisztián: A társadalmi érdekkiegyenlítés hivatásrendi alapjai. In: Jel, XXIII. évf. (2011) 1. sz. 7. 164 ZACHAR 2011: 7-8. 165 ZACHAR 2011: 8., 10. 166 A nyomor személyiség és társadalomkárosító hatásáról bővebben lásd: Jehlicska Ferenc: A nyo-102 Prohószka-tanulmónyok, 2015-2017
