Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai

jegyzetében tűnt fel a fehérvári püspök.19 A szerző egy névsort közölt, mint „az Ébredő Magyarok Egyesületének nemzetgyűlési képviselői"-jét. - Ám ez így erős csúsztatás. Az ébredőket pártszerűen feltüntetni e korban szakmai hi­ba. Prohászka a jóval konszolidáltabb kormánypártnak, a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának, volt képviselője 1920-1922 közt, egy ideig elnöke is. Azt nem tagadhatjuk, hogy volt az EME-vel kapcsolata: beszédei és dísz­elnöki funkciója kötődött a csoportosuláshoz, és 1920-ban Raffay Sándor püspökkel szemben védelmébe vette a csoportosulást.20 (Ma messze nincs konszenzus a tekintetben, hogy mikortól minősíthető szélsőséges szerve­zetnek az ÉME. Talán az sem mellékes, hogy 1921-ben egy ÉME-fórumon tartott fehérvári beszédben erőteljesen fellépett a gyűlölködés ellen: „Na­gyon fontos dolog, hogy ne gyűlölködjünk. Nem mondom, hogy az ébredő magyarok gyűlölködjenek. Nem. Isten ments! Én sem gyűlölködöm, hiszen ma miséztem, ma egyesültem az Úr testével, áldoztam. A gyűlölet pedig nem az Istené, hanem az ördö­gé. Isten engem úgy segéljen, hogy nem gyűlölködöm."21)- 1983-ban Gergely Ferenc a Cserkészszövetség történetéről írva egy láb­jegyzetben közölte a fejérmegyei tisztikart - úgymond - „díszítő" nevek között a püspökét.22 Más helyen szintén félmondatnyi utalása volt arra vo­natkozóan, hogy Prohászka a cserkészet politikai célját Nagy-Magyaror­­szág széthullásának megakadályozásában látta - a későbbi vezetők meg a revízióban.23 Jegyzet híján nem világos, milyen Prohászka-megnyilatko­­zásra utalt itt. (Amúgy 1914 előtt kvázi hazaárulásnak számított volna terü­leti integritás bármilyen feszegetése; a háború alatt Prohászka már világo­san látta a régi rend közelgő széthullását; a békekötés után pedig gyakorlati katolicizmust hirdetett...)- Kiss Endre 1986-os írása Apponyi Albertet mutatta be. Túlmutatva a konzervatív politikus alakján az ideológust láttatta benne, akinek filozófi­áját értékelte. Prohászka a szerző számára ehhez pusztán viszonyítási alap, _______Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI_______ 19 Zinner Tibor: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek megalakulásának körülményeihez. In: Tör­ténelmi Szemle, 22. évf. (1977) 3-4. sz. 571. 20 A kapcsolatra vonatkozó néhány forrásszöveg: Prohászka Ottokár: Válasz Raffay Sándor püs­pöknek. In: ÖM 22, 260.; Uő.: Ébredő Magyarok. In: ÖM 22, 286-291. Uő.: A nacionalizmus. ÖM 22,331-337. Naplórészletek: ÖM 24, 84. (1921. október 25.); ÖM 24, 88. (1921. november 8.). Szak­­irodalmi említések: Orvos Levente: Prohászka Ottokár és a zsidókérdés. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Budapest-Székesfehérvár, 2006. 206-207.; Forintos Attila: Adattár. Prohászka Ottokár társadalmi kapcsolatai. In: Uott. 306. 21 Prohászka Ottokár: Ébredő Magyarok. In: ÖM 22,289. 22 Gergely Ferenc: A magyar cserkészmozgalom újjászervezése és problémái, 1919-1933. In: Törté­nelmi Szemle, 26. évf. (1983) 2. sz. 316. 23 GERGELY 1983: 330. 376 Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015

Next

/
Oldalképek
Tartalom