Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai

Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI mert mindketten elutasították a relativizáló modern tendenciákat.24 Más­hol a szerző szóhasználata szerint Apponyi „Prohászka modernizmusával" támadja a tudomány határait, korlátáit.25- Szintén 1986-ban jelent meg Mészáros Károly dolgozata a Simo­­nyi-Semadam kormányról (1920). Mivel Prohászka aktívan politizált eb­ben az időben, az írás gyakran említette.26 Először a püspöki kar belső tö­résvonalait vázolta a szerző, s Prohászka - a legitimistákkal szemben - a Horthyt támogatók közé került (Csernoch-hal és Zadravetz-cel). Majd a keresztény nemzeti politikai irány kompromittálódásától tartó mondatait idézte. Prohászka tetteket sürgetett a lánckereskedelem és az uzsora ellen, a földéhség csökkentésére, a kisembert szolgáló jog- és közigazgatási rend­szer kiépítésére. Annak ellenére, hogy a kormánypárt elnöke volt, nem si­került ezt keresztülvinnie. Később felbukkant még az írásban, mint a koalí­ciót alkotó két párt, a KNEP és a Kisgazdák közti politikai együttműködést koordináló bizottság vezetője.- Szintén 1986-ban jelent meg Potó János írása, mely Budapest köztéri szobrainak 1945 utáni kálváriájával foglalkozott. Ebben szó esett az egykor a Károlyi-kertben álló emlékmű 1947-es ledöntéséről, sőt a még ép szobor fényképe is megjelent illusztrációként.27 (Ez a történet itt részletes kifejtés­re nem került - a szerző megtette azt máshol később,28 de nem olyan ala­possággal, mint Barlay O. Szabolcs.29) Maradt tehát 2 írásunk, amely mellett érdemes elidőznünk, közelebbről megismerni őket - és szerzőiket. Gergely Jenő az első, akinek 1969-ben jelent meg Keresztényszocialisták az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalomban című írása.30 Az 1990 előtti Gergely Jenőt a marxista egyháztörténészek közé szokás 24 Kiss Endre: Apponyi Albert, az ideológus és politikus. In: Történelmi Szemle, 29. évf. (1986) 1. sz. 4. 25 KISS 1986: 9. 26 Mészáros Károly: A Simonyi-Semadam-kormány megalakulása. A Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja. In: Történelmi Szemle, 29. évf. (1986) 1. sz. 60-79. 27 Potó János: Történelemszemlélet és propaganda. Budapest köztéri szobrai 1945 után. In: Törté­nelmi Szemle, 29. évf. (1986) 3-4. sz. 526. 28 Potó János: Az emlékeztetis helyei. Emlékművek és politika. Budapest, 2003. 29 Barlay O. Szabolcs: A Prohászka-szobor ledöntése dokumentumok tükrében. In: Prohászka Otto­kár. Magyarország apostola és tanítója. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról. Szerk. Szabó Ferenc, Mózessy Gergely. Szeged, 2002.153-175. [Önálló füzetként is megjelent.] 30 Gergely Jenő: Keresztényszocialisták az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forrada­lomban. In: Történelmi Szemle, 12. évf. (1969) 1-2. sz. 26-65. Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom