Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai

Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI- 1976-ban Glatz Ferenc elevenítette fel Szekfű Gyula egyik kötete kö­rül az 1910-es években kirobbant közéleti vitát.14 Feltette a kérdést, hogy a megtámadott Szekfű miért utasította el a polgári radikálisok támogatá­sát és miért kereste ugyanakkor a megnyerhetetlennek tűnő klérusét? Pro­­hászka itt csak egy a konkretizált főpap nevek közül, akihez Szekfű for­dult. Glatz egyébként saját kérdésére nem adott választ - azóta néhány forrásközlés megvilágította valamelyest ennek okait.15- Ugyanebben az évben, 1976-ban Pölöskei Ferenc készített egy tablót ar­ról, hogy az államforma kérdéséről 1919/1920 fordulóján miként vélekedett a magyarországi elit. Prohászka nézeteit részleteiben nem taglalta, de ki­mondta a tényt, hogy ő vezette a parlamenti küldöttséget, aki Horthy Mik­lóst felkérte a kormányzói cím elfogadására.16- Szabó Dániel 1977-ben a Katolikus Néppárt megalakulásáról írt tanul­mányt. Ennek csak lábjegyzetei érintették Prohászkát.17 A szerző forrás­ként kezelve idézte XIII. Leó pápa egy levelét, melyet Prohászka fordított le és tett közzé 1891-ben; másutt megjegyezte, hogy a sok szempontból fősze­repet játszó Molnár János komáromi apátplébánost Vaszary prímás figyel­mébe Prohászka ajánlotta, (a hét főbűnről szóló könyve így jelenhetett meg az érsek támogatásával); valamint utalt egy pártszervezést támogató 1894- es cikkére is. Ezek értékelhető, érdekes - de kósza adatoknak tekinthetőek.- Ugyanebben a lapszámban Mucsi Ferenc a polgári radikalizmus szá­­zadeleji történetét taglalta.18 Két mozzanatban, mint a radikálisok vita­partnere tűnt fel írásában Prohászka: egysornyi terjedelemben a Társada­lomtudományi Társaság 1904 vitája kapcsán, és hatsornyiban az 1907-es pécsi szabadtanítás-kongresszuson történt Prohászka-Pikler vita vonatkozásá­ban.- 1979-ben az akkor még csak pályakezdő Zinner Tibor értekezett a két világháború közötti szélsőjobboldali egyesületekről. írásának egyik láb­14 Glatz Ferenc: Történeti kultusz és történetírás. Reflexiók Szekfű Száműzött Rákóczijához. In: Történelmi Szemle, 19. évf. (1976) 1. sz. 95. 15 Vö.: Dénes Iván Zoltán: A „realitás" illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Budapest, 1976.133-136.; Mózessy Gergely: Szekfű Gyula levele Prohászka Ottokárnak „A száműzött Rákó­czi" vitája kapcsán. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehér­vár, 2012. 250-255. 16 Pölöskei Ferenc: Az államforma és alkotmányosság kérdései 1919-1920 fordulóján. In: Történel­mi Szemle, 19. évf. (1976) 3. sz. 328. 17 Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. In: Történelmi Szemle, 20. évf. (1977) 2. sz. 174,190,194. 18 Mucsi Ferenc: A polgári radikalizmus Magyarországon 1900-1914. Történelmi Vázlat. In: Törté­nelmi Szemle, 20. évf. (1977) 2. sz. 285,303. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 375

Next

/
Oldalképek
Tartalom