Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában
Mózessy Gergely: FŐPAPI ÉLETMŰ A CENZÚRA SZORÍTÁSÁBAN nem akarom az én magyar népemet feláldozni más hatalmas fajtának, és annak erőszakban vagy pedig intelligenciában túltengő erejének. Elmondhatom, hogy jó barátaim között sok zsidó van. Fehérvárott zsidó doktorokat tisztelek. Egyike legjobb lelkifiaimnak és barátaimnak egy kikeresztelkedett zsidó. Minden derék zsidót szívből tisztelek és szeretek. De vigyáznunk kell nekünk, nehogy az antiszemitizmus vádjától félve behunyjuk szemünket nemzeti veszedelmek elől. Akkor igazán struccpolitikát űzünk, amelynek azután megadjuk - mi, azaz, hogy mások - az árát."45 - Ez a szöveg tehát ismételten alapvetően a zsidóság egészén belüli distinkcióra való képességét mutatja. És e vonatkozásban ismételten visszhangtalan maradt. Engedjenek meg itt egy kis kitérőt még nekem. Prohászka zsidóellenességének kérdése élesen megosztja a róla gondolkodókat. Itt és most nem is a kérdés fogalmi részével szeretnék foglalkozni - tudniillik valóban antiszemitizmusként értékelhető-e Prohászka zsidóságot érintő kritikája - hiszen Bibó István lényegre törő gondolatai szerint nem mindenki antiszemita, aki bírálja a zsidóságot.46 (Az eltérő antiszemitizmus-értelmezések miatt e tekintetben vélhetően soha nem lesz egység a kutatók között. Magam leginkább Orvos Levente nézeteit osztom.47) A kérdés időbeliségének megítélése azonban jelen kutatásunk számára is fontos tanulságokat hordoz magában. A liberális történetírás gyakran hangoztatja, hogy Prohászka „egész életét végigkíséri" az antiszemitizmus, s e tekintetben nézetei lényegében változatlanok. Mindezt 1893-as, a zsidó recepció idején írt, valóban éles szóhasználatú cikkével támasztják alá többnyire.48 - Az életmű egykorú liberális szemlélői viszont sokkal inkább „antiszemita fordulattal" vádolták a püspököt 1918-ban. A szintén kortársnak tekinthető Schütz Antal két síkon is kritizálta e nézetet: egyrészt nem látott fordulatot, másrészt továbbra is „kifogástalanul keresztényinek" ítélte meg Prohászka megnyilatkozásait. Schütz felhívta a figyelmet az életművet záró Zsidó testvéreimhez című szövegre, amely e tekintetben valóban messze meghaladta korát.49 Mindebből összességében pedig egy fokozatosan puhuló, megbékélés keresése felé vezető, lineáris prohászkai gondolatfejlődés lehetne kiolvasható. 45 ÖM 13, 316. 46 Egész pontosan: így összegzi Bibó nézeteit SZABÓ 2007: 245. A problematikáról lásd bőven: ORVOS 2006, illetve Barlay Ö. Szabolcs: Hitvédelem és hazaszeretet Prohászkánál. írások Prohászkáról 2. Székesfehérvár, 2003. 47 ORVOS 2006: 135-220. 48 Pl. Ungváry Krisztián: A progresszív és a vállalhatatlan. In: Heti Válasz, 6. évf. (2006) 12. sz. 63. 49 ÖM 22, 339-349. Utal rá Schütz is: Vö.: ÖM 25, 96-97. 24 Prohászka-tanulmányok, 2012-2015
