Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Mózessy Gergely: Prohászka, a jogalkotó
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA, A JOGALKOTÓ felfogására vezethetőek vissza. Erősíti ezt a feltételezést magának a zsinatnak az egyházjogi meghatározása is, amelyet Prohászka hangsúlyozott is egy tájékoztató jellegű körlevelében. A Codex Iuris Canonici szerint ugyanis a püspök az egyedüli törvényhozó, a zsinati atyák csak tanácskozási joggal rendelkeznek (356. kánon).28 A pap lelki életéről nagyjából ugyanazt mondja el a három törvénykönyv. Kötelező számára a havi szentgyónás (Veszprém kéthetente ajánlja, de kötelezővé csak havonta teszi). Hasonlóan tárgyalják a lélek építésének egyéb eszközeit - amik közül Fehérváron valamiképp elmarad a szentolvasó megemlítése, ám felfedezik a szentmise részeinek tanulmányozásában az építő erőt. A szentségimádást Vác ajánlja, Veszprém erre alkalmas időpontokat is konkretizálja és az „örömmel" való hozzáállást követeli meg, Fehérvár pedig a gyakoriságra helyezi a hangsúlyt. Vác megelégszik a kódex által megkövetelt háromévente végzett háromnapos papi lelkigyakorlattal, Veszprém és Fehérvár is ezt írja elő kötelező érvénnyel, nyomatékosan ajánlva mégis annak minden évben történő elvégzését. A breviárium mondásának fontosságát a kánonjogi kódex értelmében valamennyi dekrétum súlyos kötelezettségként emeli ki - Fehérvár pedig egyenesen halálos bűnnek tekinti elmaradását, amiért a vétkes gazdasági szankciókkal is sújtható. Mindhárom jogszabálygyűjtemény elvi szinten is védi a cölibátust, amely a papra és háza népére vonatkozó viselkedési szabályokkal egészül ki. Vác mindössze az alkalmazottak korrekt mértékű és könyvelt fizetését említi konkrétumként, ez Veszprémben néhány, Fehérváron több aprólékos gyakorlati jellegű rendelkezéssel egészül ki. így Veszprémben tiltják, hogy a pap kocsin maga mellé vegye házvezetőnőjét, vagy együtt étkezzen vele. Fehérváron utóbbi engedélyezett, ha az illető a pap rokona. Ha nem az, akkor viszont még az életkorát is meghatározzák: 40 évnél idősebbnek kell lennie. (Vácon mindössze a meglehetősen szabadon értelmezhető „idősebb" jelző szerepel.) Fehérváron tiltják a közös sétát is, és elképzelhetetlennek tartja a dekrétum az egymás melletti, közös ajtóval rendelkező hálószobát pap és házvezetőnő között. A szöveg olyan bútor- és eszközleltárak készítését teszi kötelezővé, amelyben világosan elkülöníthetőek a plébániai fundushoz tartozó és a praktikum okán a plébániára vitt, de a házvezetőnő saját tulajdonát képező tárgyak. - Mindez valamiképp nagyon 28 SzfvPL-Lit.Enc.192M 1.450/1924. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 235
