Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Mózessy Gergely: Prohászka, a jogalkotó

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA, A JOGALKOTÓ

zott azután - bevallom - a váci s veszprémi jó példa, s különösen sürgetett az egyházmegye papságának óhaja, mely zsinattartást kívánt, s ahhoz a legszebb reményeket fűzte."8

Prohászka a tapogatózó előkészületeket 1922 végén kezdte meg. December 29-én kinevezte a lelkipásztorkodás témakörét kidolgozó előkészítő bizottságot.9 Talán óvatosságból, talán próbaképpen tett így - s bölcsen tett. A Csöngedy Gyula adonyi esperes-plébános, országgyűlési képviselő által vezetett grémium 1923 márciusában tartott első ülése után beterjesztett anyag köszönőviszonyban sem volt azzal, amire a püspöknek szüksége volt. Nem paragrafusokat tartalmazott, s a terjedelmes szöveg szemlélete is roppant sajátosnak mondható. Az aktára az aulában rávezették: „Minthogy a beküldött tervezet egyáltalában meg nem felel - a püsp. irodaigazgató készít tervezetet és új bizottság neveztetik ki."

Potyondy Imrét - említett irodaigazgatóját - 1923 nyarán Prohászka megfigyelőként elküldte a veszprémi zsinatra is.10 A püspök körleveleiben ekkortól kezdve vissza-visszatérően alapos tájékoztatást adott papjainak a zsinatról: a jogi háttérről, személyes meghívottjainak köréről, kijelölte a hivatalnokokat (jegyzők, titkár, főceremoniárius), s szabályozta a küldött-választások menetét is.11 Az előkészítő bizottságokban is működő személyes meghívottain túl az egyházmegyében befogadott szerzetesrendek egy-egy küldötte, valamennyi kanonok és címzetes kanonok, valamennyi esperes, valamennyi kerület egy-egy választott plébánosa, az összes káplán által választott egy káplán; valamint a hitoktatók és hittanárok egy választott képviselője lehetett jelen. Végül 54 egyházmegyés pap vehetett részt a zsinaton: ez csaknem a papság 30%-os képviseletét jelentette.12

1923 októberében végül nyolc tematikus előkészítő bizottságot állított fel a püspök, ezek taglétszáma 3 és 7 fő között mozgott. A „Papi élet és fegyelem" témakörével foglalkozó testület elnöki tisztjét Prohászka magának tartotta fenn. Öt bizottság élére egy-egy kanonokot állított, míg a szociális kérdésekkel foglalkozót a nagy tekintélyű Szentiványi Károly rátóti prépostra bízta, a házasságügy kidolgozását pedig irodaigazgatójára,

8 Decreta Synodalia. Az 1924. június 24-től 26-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár, 1924. 4.

9 SzfvPL - Protocollum, 2188/1922. A kinevező iratokból csak a zsámbéki plébánoshoz, Radnich Imréhez címzett maradt fenn, mely sok javításon esett át, és nem bizonyítható elküldése sem. (SzfvPL - No.406A - 2188/1922).

10 Gárdonyi Máté szíves közlése.

11 SzfvPL - Litt. Enc. 1923/TV., V., 1924/1., II.

12 Az egyházmegyének 186 papja volt 1924-ben.

230

Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015