Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
II. KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEKEN denkinek más a filozófiája, - úgy teológiája, vallása is. E szellemi miliőben a felületesség és a tiszteletlenség az úr. Ezzel szemben az egyház alapos Credo-jában és tekintélyt is képvisel. Az egyéni vallásosságok mind kontaktust akarnak az abszolútummal, de kezdeményezéseik bizonytalanok - szemben az egyházzal, amely a szentségek által ezt biztosan nyújtani tudja. Hangsúlyozta Prohászka azt is, hogy az egyház szervezeti keretet ad a vallási életnek, így akcióképesebbé és hatékonyabbá teheti. Csak filozofált volna a püspök? A beszéd fő sodrában talán igen. De itt is megjelent a praktikus hang. Arra biztatott, hogy az egyház megmerevedését kritizálókkal szemben ne szóval, hanem tettel mutassanak a hívek cáfolatot. Munkára hívott: „Itt van aztán a nőkérdés s a társadalmi és kulturális problémák egész erdeje. Ebben az erdőben nemcsak sétálni s énekelni s búgni, hanem fát is kell vágni." ej A püspök - a keresztény kurzusban 1913 után hosszú szünet következett a nagygyűlések folyamatában, s egy alapvetően megváltozott politikai helyzetben folytatódott soruk 1920- ban. Korábban egy liberális berendezkedésű államban kellett védelmezni az egyház kikezdett értékeit - 1920-ra szétesett a Monarchia; de már megbukott egy féktelen terrorral kísért kommunista társadalomszervezési kísérlet is. A megfogyatkozott, számos gonddal küzdő Magyarország egy harmadik eszme jegyében próbált erőre kapni: a nemzeti-keresztény gondolatkörben. E viszonyok között Fehérvár püspökének jelentősége már messze túlmutatott egyházmegyéje határain. Prohászka 1920-as nagygyűlési beszédét - mint említettük - Schütz Antal nem közölte. A Fazekas Csaba által hírlapokból rekonstruált szöveg sokkal rövidebb, mint a korábbi beszédek. Talán ezért is érezte a Magyar Kurírban megjelenteket erősen hiányosnak Schütz. Egyetértünk Fazekas Csabával abban, hogy ez egy politikai jellegű beszéd. Azzal viszont egyáltalán nem, hogy Fazekas a szöveg antiszemitizmusára hívja fel a figyelmet.57 Úgy véljük, e tekintetben nem a szöveg egészének elemzése és a politikai folyamatokban való elhelyezése vezeti. A beszédben Prohászka visszatekintett az előző évek megpróbáltatásaira. Hálát ad, hogy valahogy kilábalt belőle az ország; majd örömét fejezi ki a felett, hogy most a magyarság igazi lelke, a keresztény kultúra lelkesülé57 FAZEKAS 2012a: 421-425. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 103
