Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Kozák Péter: Duellum. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása (1905)
Kozák Péter: DUELLUM. BALÁZS BÉLA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR ÖSSZECSAPÁSA (1905) litását, s ahol első munkáival jelentkezett - többek között - Oláh Gábor és Babits Mihály, vagy az akkor rendkívül népszerű, ám azóta az irodalmi köztudatból kikopott Adorján Andor novellista és Zalai Béla, a fiatalon elhunyt filozófus (hogy csak találomra néhány nevet kiragadjunk). A korabeli lapok közül egyedül az Egyetemi Lapok (a budapesti tudományegyetem, és gyakorlatilag az összes egyetem hivatalos közlönye) számolt be Prohászka Ottokár előadásáról.22 A hír arról tudósított, hogy Prohászka nem a filozófiai fakultáson, hanem a hittudományi kar tanrendjében hirdetett előadását tartja meg a nagyobb hallgatóságra való tekintettel, a VIII. számú tanteremben. A Négyesy-szeminarista Bauer Herbert tehát „hazai pályán" hallgathatta Prohászka Ottokár fejtegetéseit a vallásos világnézet hatalmáról. Prohászka véleménye szerint23 az erőteljes és egészséges vallásosság nincs ellentétben semmiféle tudománnyal és művészettel, sőt ellenkezőleg, elsősorban a teremtő vallásosság inspirálja az alkotót és az alkotást. A feltalálónak inspirációra, a felfedezőnek tájékoztató gondolatokra, a filozófusnak intuícióra van szüksége, s ezt leginkább a hitből merítheti. Teremteni ugyanis csak hitben lehet, olyan hitben, amely hisz az eszményekben, a szeretetben és a lelkesülésben. A vallástalanok hite hit az enyészetben, a semmiségben, a hiábavalóságban és a lemondásban. Az alkotó szellem, az ihlet, az inspiráció nem szereti a sötétséget, a kétséget, a lemondást. A modern költészetnek és irodalomnak nincs művészete, mert nincs vallásossága. „Lantja el van repedve, húrjai elszakadtak, tapogatódzó keze reszket... nem a siralmak költészete ez, hanem siralmas költészet."24 Balázs Béla viszont már ekkor a művészet lényegéhez tartozónak vélte a művészi alkotás igazságfeltáró, emberekre ható és alakító funkcióját. A művészi módon feltárt igazság nem feltétlenül a hitből fakad. A különböző világfelfogások egymással szemben állnak, s közülük nem lehet objektív alapon egyik elsőbbségét hirdetni a másik igazságával szemben, „mondván, hogy te vagy az igazibb."25 A különböző igazságok közül az igazságok etikája szerint választhatunk: s azt az igazságot választom, amelyik számomra a leginkább megfelelő, amelyiknek az etikája az én lelkiismeretemet a leginkább kielégíti. Minden döntésem csak utólagos magyará22 Prohászka Ottokár előadásai. In: Egyetemi Lapok. XIX. évfolyam 13. sz. (1905. február 19.) 10. 23 Sajnos dokumentumok hiányában nem lehet kideríteni, hogy Prohászka és Balázs Béla egészen pontosan miről vitatkozott. Balázs Béla naplójegyzetei alapján valószínűsíthetem, hogy a későbbi püspök A diadalmas világnézet című művének bizonyos fejezeteiből emelt ki részleteket. 24 Prohászka Ottokár: A diadalmas világnézet. Cleveland, 1975. 43-49. 25 BALÁZS 1982.150-152. A vitáról lásd még: K. NAGY 1973. 66-68. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 139
