Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Kozák Péter: Duellum. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása (1905)

Kozák Péter: DUELLUM. BALÁZS BÉLA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR ÖSSZECSAPÁSA (1905) zata meglévő érzéseimnek, morális és egyéb ítéleteimnek: minden válasz­tásommal utólagosan bizonyítom döntéseim jogosságát, jogosultságát. Nem minden igaz, ami egy igazság. Egy természeti törvény, amelyet egy tudós felismer, az lehet igaz: a természeti törvényen a hit nem változtat­hat. Az működik vagy nem. Egy erkölcsi, művészi vagy metafizikai igaz­ság azáltal lesz igaz, hogy megismertem. A művészi „igazság nem élt ben­nem, nem élt tettemben, amíg meg nem találtam... mígnem gondolatomban nem hatott másokra, továbbhatva és fejlődve bennük." 26 A vitában tehát Balázs Béla különválasztotta a művészi és a (természet) tudományos igazságot, s egyúttal mindkét igazságot igyekezett leválasz­tani a hitről, cáfolva azt, hogy ezen igazságokat a hit mozgatná. Az elő­adás után a diák és a professzor még közel két órán át beszélgetett, vi­tatkozott egymással, igyekezvén meggyőzni a másikat saját világnézete helyességéről. Valószínűleg Prohászka Ottokár nem számított rá hogy rögtön egyik első, világiaknak szánt egyetemi előadásán izgalmas szelle­mi párbajt vív egy bölcsészhallgatóval - nem tudunk róla, hogy korábbi, nyilvánosság előtt zajló beszédei alatt bárki is kétségbe vonta volna meg­állapításait, lett volna bárki, aki kifejtette volna ellenérveit teológiai világ­képével szemben. Balázs Béla ugyanakkor nyitottnak bizonyult a későbbi püspök nézetei iránt, szerette volna megismerni Prohászka gondolkodá­sát, aki - meggyőződése szerint - csak hosszan elmondta véleményét, de nem is reagált vitapartnere érveire. Prohászka mindent megengedett és mindent elismert, ugyanakkor saját dogmáit egyedül érvényesnek hir­dette: „Prohászka gondolkodása olyan, mint egy épített automata. Csak bizonyos mozgásokat képes végezni... Bizonyos mozgásokat nem érzékel, a világától annyira távol esnek, hogy azok - szerinte - nem is léteznek."27 Prohászka - Balázs Béla szerint - egy rögeszme megszállottja, képtelen elfogadni, hogy más igaz­ságok is létezhetnek, ugyanakkor kiváló szónok, a jelenlévőkre is rend­kívül nagy hatást gyakorolt. „Erős intellektus", de nem alkotó értelem, „csodálatos jelenség, de nem akarom csalónak nevezni." Balázs Béla ugyanak­kor elismerte, hogy Prohászka képes hatni a tömegekre, rendkívül tájé­kozott a modern irodalomban és művészetekben, a vele vívott ideológiai párbaj igen nagy felkészültséget igényelt, de úgy érezte, hogy „villogott, hasított" az elméje, s tudását vitapartnere is maximálisan elismerte.28 26 BALÁZS 1982.151. 27 BALÁZS 1982. 152. 28 BALÁZS 1982. 152. Balázs Béla még azt is megjegyezte, hogy Prohászka gyakran emlegette „Hüm"-öt. Sokat törte a fejét, míg végül rájött, hogy David Hume angol filozófusról, illetve művéről, A vallás természetes történetéről van szó. 140 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012

Next

/
Oldalképek
Tartalom