Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Kozák Péter: Duellum. Balázs Béla és Prohászka Ottokár összecsapása (1905)
Kozák Péter: DUELLUM. BALÁZS BÉLA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR ÖSSZECSAPÁSA (1905) zata meglévő érzéseimnek, morális és egyéb ítéleteimnek: minden választásommal utólagosan bizonyítom döntéseim jogosságát, jogosultságát. Nem minden igaz, ami egy igazság. Egy természeti törvény, amelyet egy tudós felismer, az lehet igaz: a természeti törvényen a hit nem változtathat. Az működik vagy nem. Egy erkölcsi, művészi vagy metafizikai igazság azáltal lesz igaz, hogy megismertem. A művészi „igazság nem élt bennem, nem élt tettemben, amíg meg nem találtam... mígnem gondolatomban nem hatott másokra, továbbhatva és fejlődve bennük." 26 A vitában tehát Balázs Béla különválasztotta a művészi és a (természet) tudományos igazságot, s egyúttal mindkét igazságot igyekezett leválasztani a hitről, cáfolva azt, hogy ezen igazságokat a hit mozgatná. Az előadás után a diák és a professzor még közel két órán át beszélgetett, vitatkozott egymással, igyekezvén meggyőzni a másikat saját világnézete helyességéről. Valószínűleg Prohászka Ottokár nem számított rá hogy rögtön egyik első, világiaknak szánt egyetemi előadásán izgalmas szellemi párbajt vív egy bölcsészhallgatóval - nem tudunk róla, hogy korábbi, nyilvánosság előtt zajló beszédei alatt bárki is kétségbe vonta volna megállapításait, lett volna bárki, aki kifejtette volna ellenérveit teológiai világképével szemben. Balázs Béla ugyanakkor nyitottnak bizonyult a későbbi püspök nézetei iránt, szerette volna megismerni Prohászka gondolkodását, aki - meggyőződése szerint - csak hosszan elmondta véleményét, de nem is reagált vitapartnere érveire. Prohászka mindent megengedett és mindent elismert, ugyanakkor saját dogmáit egyedül érvényesnek hirdette: „Prohászka gondolkodása olyan, mint egy épített automata. Csak bizonyos mozgásokat képes végezni... Bizonyos mozgásokat nem érzékel, a világától annyira távol esnek, hogy azok - szerinte - nem is léteznek."27 Prohászka - Balázs Béla szerint - egy rögeszme megszállottja, képtelen elfogadni, hogy más igazságok is létezhetnek, ugyanakkor kiváló szónok, a jelenlévőkre is rendkívül nagy hatást gyakorolt. „Erős intellektus", de nem alkotó értelem, „csodálatos jelenség, de nem akarom csalónak nevezni." Balázs Béla ugyanakkor elismerte, hogy Prohászka képes hatni a tömegekre, rendkívül tájékozott a modern irodalomban és művészetekben, a vele vívott ideológiai párbaj igen nagy felkészültséget igényelt, de úgy érezte, hogy „villogott, hasított" az elméje, s tudását vitapartnere is maximálisan elismerte.28 26 BALÁZS 1982.151. 27 BALÁZS 1982. 152. 28 BALÁZS 1982. 152. Balázs Béla még azt is megjegyezte, hogy Prohászka gyakran emlegette „Hüm"-öt. Sokat törte a fejét, míg végül rájött, hogy David Hume angol filozófusról, illetve művéről, A vallás természetes történetéről van szó. 140 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
