Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI többször a magyar államcímerre, pontosabban annak saját címerében is idézett két alkotóelemére: a hármas halomra és a keresztre való utalásokat találhatunk. Visszatérő gondolata, hogy a magyarság elválaszthatatlan a kereszténységtől, melyet az államcímer is jelképez: „Kitéphetném-e a magyar címerből a kettős keresztet s letörhetném-e a Szent-koronáról a görbült keresztet, s gondolhatnám-e ezek után, hogy különválasztottam azt, ami keresztény attól, ami nemzeti?".36 Vagy máshol egy emelkedett stílusú történeti áttekintés a századfordulón: „Jött a magyar; [•••] szorította a népek tengere; de volt horgonya, s azt ledobta az árba. A horgony a kereszt volt, s az leszegeződött a hármas bércre, azóta is ott ragyog a magyar címerben."37 Aktuálpolitikai összefüggésben is feltűnnek az államcímer alkotóelemei szövegeiben. A világháború éveiben írja: „Sokan bizony hiába keresnék, hogy hol pihennek szeretteik, s az ilyenek szemében aztán úgy tűnik, mintha maga az a hármas hegy Magyarország címerében három sírhalom volna, mely alatt pihennek a névtelen hősök, s mintha azt a nagy, fehér kettős keresztet sírkeresztül tűzné oda Magyarország géniusza."38 Szónoki fogásként arra is találunk példát, hogy a Katolikus Néppárt program három összetevőjét a magyar címer bérceihez kösse, így tegye plasztikussá hallgatói számára.39 Azt tehát leszögezhetjük, hogy a püspök számára a saját címerében is feltűnő hármas halom egyértelműen Magyarország szimbóluma volt. A magyar heraldika - mint közismert - nem szerette különösebben a lebegő címerábrázolásokat, így került III. Béla kettős keresztje alá előbb a 13. században pénzérméken, majd pecséteken és az államcímerben a hármas halom. Anton Macedo portugál szerző 1687-ben a hármas halmot Magyarország jelentős hegyeivel azonosította, a 18. században meginduló hazai heraldikai szakirodalom a Tátra-Mátra-Fátra vonulatait látta bennük.40 Bár léteztek más értelmezések is, Prohászka gyermekéveiben Ivánfi Ede piarista szerzetes már egyenesen így fogalmazott a kérdésről: „hogy ezen három halom három fő hegységünket, t. i. a TátrátU Tátrát s Mátrát jelenti: azt nemzetünk legigénytelenebb tagja is tudja.'41 Az egyházi iskolák netöbbsége egy szétszakított Magyarország korából - a XVII. századból - származtak. Immár Csernoch címere is ott függ a kápolnában, és az ország ismét - immár Trianon okán - szétszakított. Vö.: Kötetünkben Plavec Zsuzsanna írását. 36 Prohászka Ottokár: A kereszténység és a belső élet. In: ÖM 20, 310. 37 Prohászka Ottokár: A magyar kereszténység hálaadása. In: ÖM 17,31. 38 Prohászka Ottokár: A haza vértanúi. In: ÖM 1,265. 39 Prohászka Ottokár: Képviselői programbeszéd. 1896. In: ÖM 18,222. 40 Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. 80. 41 Ivánfi [Jancsik] Ede: A Magyar birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. Pest, 1869. 32. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 277
