Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI velésében e tézis vélhetően helyt kapott. Prohászka pedig volt a piaristák diákja Nyitrán, s jezsuiták növendéke Kalocsán.42 IV. A FŐPAPI CÍMER INTERPRETÁCIÓJA Prohászka címeréről hosszabban először Schütz Antal értekezett.43 A Vigilia hasábjain 1938-ban megjelent Turul és kereszt című írás azonban nem tekinthető heraldikai szakelemzésnek. Emelkedett stílusú visszaemlékezés ez a püspökre, amelyet halálának 10. évfordulóján mondott el eredetileg a rádióban az életmű legnagyobb szakértője. A beszédnek csak a vázát adja a címer három elemének - a címben idézetteken túl a jelmondat kulcsszavának, a reménynek - megidézése. Az emlékbeszéd jellemzőbb saját korára, mint a megidézett személyre. Schütz első mondatai is az aktualizálást sugallják: „Turul és kereszt. Két külön világ. Ma köztünk jár a kísértés szembeállítani, sőt harcba keverni. Pedig együvé valók".44 A turult természetesen Schütz Antal az ősi és pogány magyarság szimbólumaként kezeli; a keresztet annak a hitnek jelképeként, melyet Prohászka apostoli módon hirdetett. Mint mondja: „Neki kellet magyarul megszólaltatni az élet és művészet nyelvén azt, ami annyira hiányzik a magyar léleknek, és ami nélkül mégsem lehet el: a keresztény metafizikumot és misztikumot."45 Felhívja a figyelmet a püspök jelmondatában lévő szüntelen, hitből fakadó reménységre is. A turul és a kereszt, s e jelképek által a pogányság és a kereszténység szembeállítása drámai hatású, kézenfekvő szónoki lehetőség, amellyel Schütz kiválóan élt is. Egy címerábrázolás madár-figurájának ornitológiái értelemben történő meghatározása gyakorta okoz problémát. Prohászka címerállatának azonosítását a mitikus turulmadárral azonban Schütz Antal részéről kétségkívül tévedésnek érezzük. Prohászka ugyanis egész publikált életművében összesen egyetlen beszédében, azon belül két ízben használja a „turul" kifejezést, 1910-ben.46 Egyáltalán nem valószínű, hogy címerébe olyan állatot választott, melyhez sok minden nem kötötte. A „sólyom", a „karvaly" vagy a „héja" szavakat is csak alig többször használta. Ezzel szemben a „sas" újra és újra felbukkan szövegeiben, különösképpen is a püspökké történő kinevezése körüli esztendőkben. A sas gyakori szerep42 SZABÓ 2007. 30-35. 43 SCHÜTZ 1938. 4-8. 44 SCHÜTZ 1938. 4. 45 SCHÜTZ 1938. 6. 46 PROHÁSZKA Ottokár: A Gyermekszanatórium-egyesület közgyűlésén: Gyermekmentés. In: ÖM 18, 255. 278 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
