Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS az emberi természettel. A vallás mint „szociologikus tünemény" pedig az emberi természet része - épp hiánya az, ami űrt hagy az emberekben; nem pedig megléte. Felhívta Pikier figyelmét figyelmetlenségére a „felebaráti szeretet" mibenléte kapcsán idézve Lukács evangéliumát: „Amint akarjátok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek nekik."25 26 Prohászka Ottokár is kitért felszólalásában Pikier Gyula előadásának hiányosságaira. Kérte, hogy a szeretetet ne mint számtani egyenlőséget figyelje, és hangsúlyozta, hogy - habár tökéletesek nem lehetünk, de - a tökélyre kell törekedjünk. Mint mondta: a felebaráti szeretet lehet önzetlen, de arra figyelni kell, hogy az egyén ne saját maga ellen cselekedjen. Mert a szeretetnek is van szimmetriája, így lehet az, hogy „amit magadnak nem akarsz, azt másnak se tedd; mert az a morális, mely ezt az elvet hirdette, az önvédelmet, sőt a háborút is megengedte. [...] A szeretet nem követeli, hogy a rossz, hogy az igazságtalanság elhatalmasodjék; szóval a szeretet nem szünteti mega jog követelményeit.'ae Zárszóként szükségesnek tartotta hangsúlyozni a szabad oktatásban a kedély és akarat nevelését - nem csak azt, hogy a nép a gazdasági érdekeknek megfelelő képesítést nyerjen. Az elnök a vita lezárásakor az előadóknak megadta a jogot a válaszra. Elsőként ezzel a joggal Pikier élt, aki - mint várható volt - válaszait Prohászkának és Giessweinnek célozta. Prohászka Ottokár nyilatkozatát szarkasztikusán kommentálta, megjegyezve: Székesfehérvár püspöke „a hit legmélyebb kérdéseiben is még folyton fejlődő elme."27 Azzal a váddal illette Prohászkát: egyetért azzal, hogy „az az erkölcsi tanítás, hogy az embernek rendeltetése egy természetfölötti lénynek szolgálni, annak dicsőségére élni és annak áldozni gyermekes és kezdetleges fölfogás. Konstatálja a püspök azon nyilatkozatát is, hogy a boldogságot és az örök életet nem szabad jutalomként fölfogni. [...] Örömmel konstatálta azt is, hogy Prohászka elismeri, hogy a felebaráti szeretetre nem lehet társadalmi rendet alapítani."28 Prohászka keresztényszocializmusával szemben felemlegette Pikier, hogy az ugyancsak a felebaráti szeretetet jelölte meg, mint a szociális kérdés megoldására szánt „orvosságot". A vita elmérgesedése okozhatta, hogy Pikier nyíltan az egyházak ellen fordult. „Ha Prohászka azt kívánja a szocialistáktól, hogy ne legyenek kozmopoliták, úgy figyelmezteti őt, hogy a katolicizmus szó tökéletesen ugyanazt jelenti, mint a kozmopolitizmus szó és legalább is épp oly joggal mondható, hogy először 25 Lk. 6, 31. 26 SZABADTANÍTÁS 1997. 89. 27 Uott. 28 Uott. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 195
