Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS az egyház képviselői javuljanak meg. Ha az egyház férfiai mostanában olyan nagy nacionalisták és a nemzeti kultúra szükségét hangoztatják, azt ajánlhatná nekik, hogy a vallás terén is érvényesítsék a nemzeti individualitást, kezdhetnék a hazafiságot nemzeti vallás, vagy egyház megalkotásával/'29 Giesswein Sándor szavaira reflektálva annyit tett még hozzá okfejtéséhez Pikier, hogy a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" elve alapelve az igazságosságnak - de az egyház ezt az elvet nem valósította meg, mint ahogy az emberek sem. (Ezzel az egyház nemzetközi viszályokban elfoglalt álláspontjára is utalt.) A szakosztályok üléseire október 4-én délelőtt 8 órától fél 12-ig és délután fél 3-tól fél 8-ig, 5-én délután 3 órától 8-ig került sor a Városi Székház közgyűlési termében. Az első szakosztályban (filozófia, történelem, irodalom, nyelv) Alexander Bernát30 tartott előadást A filozófia a szabad tanításban címmel. Úgy vélte, a filozófia szerepe domináns lehetne a szabad tanításban. De a filozófia tanítása előtt betekintést kellene nyújtani a filozófia történetébe és a lélektanba, és előzetes természettudományos és irodalmi műveltségi ismeretekre is szükség van. A történeti oktatás szükséges részének tartaná, hogy híres filozófusok műveit olvassák és a tanárok el is magyarázzák az olvasottakat, míg a lélektant kísérleti és tapasztalati alapon tanítaná. Prohászka Ottokár részben egyetértett e gondolatokkal, de felhívta az előadó figyelmét, hogy a lélektan tanításánál metafizikai elemeket is be kellene vonni, mert metafizikai adatok nélkül, amelynek része a logika is, a világot nem lehet megmagyarázni. Úgy vélte: „a filozófiák a világ megteremtésének konstrukciói, és hogy nem lehet a világot, a létet tisztán intellektuális képletekkel megérteni."31 Szerinte a filozófiákban is van érzelmi elem és akarat, ami ahhoz kell, hogy felismerjük az igazságot. A filozófia történetének kell segíteni az embereknek a lelki szabadság elérésében és a kétely eloszlatásában. A délutáni szekció első elnöke Prohászka Ottokár volt, ő vezette le Cholnoky Jenő A földrajz a nagy közönségnek című előadását, majd a rövid előadás és két hozzászóló után Pikier Gyulának adta át a szót, hogy A társadalmi tudomány szabad tanításáról tartsa meg rövid beszédét. Előadására reflektálva dr. Gaal Jenő hosszasan fejtette ki véleményét Pikier gondolatairól. Négy pontban jelölte meg mondandóját: a társadalmi tudományok a szabad tanítás tárgyai közé tartoznak; fontos a közgazdaságtan (különösen Ricardo és Marx); a történelmet pedig műveltségtörténetként kel29 SZABADTANÍTÁS 1997. 89-90. 30 Alexander Bernát (1850-1927): filozófus, több híres filozófus művét ő ültette át magyarra. 31 SZABADTANÍTÁS 1997.140. 196 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
