Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége
Klestenilz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR SAJTÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE A FORRADALMI VIHAROK UTÁN! REMÉNYEK ÉS CSALÓDÁSOK A Központi Sajtóvállalat a sikeres részvényjegyzési akció ellenére 1918 folyamán nem tudta megindítani tervezett orgánumait, mivel a forradalmat követően a Károlyi-kormány a papírhiányra hivatkozva fenntartotta a 940/1917. számú rendeletet, amely miniszterelnöki engedélyhez kötötte az új lapok indítását, megnehezítve ezzel a frissen deklarált sajtószabadság gyakorlati érvényesülését. Az 1919 márciusában létrejövő Tanácsköztársaság pedig betiltotta a katolikus orgánumok kiadását, majd I júniustól néhány orgánum kivételével a teljes hazai sajtó megjelenését I szüneteltette.® A Központi Sajtóvállalat legfontosabb orgánumai - a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék - 1919. szeptember 28-án jelenhettek meg először. Miután a j forradalmakat követően széles rétegekben nyert teret az igény a keresztények közötti politikai összefogásra a sokak által destruktív „zsidó ideológiának" tekintett polgári radikalizmus, szociáldemokrácia és kommunizj mus ellen, a KSV lapjai a felekezetek közötti összefogás érdekében nem | I kifejezetten katolikus, hanem keresztény lapokként határozták meg magukat, teret engedve a protestáns érdekek képviseletének is.61 Ez az irányzat azonban - ahogyan fő képviselője, Bangha Béla is tisz- I fában volt vele62 - megosztotta a katolikus közvéleményt, amelynek egy ! része attól tartott, hogy az általános politikai kereszténység a katolikus I érdekek elsikkadását és hitközönyt fog eredményezni. A Sajtóvállalattal I szemben gyakran megfogalmazódott az a kifogás, hogy az alapítók ere- j j deti céljával ellentétben nem szolgálja a katolikus öntudat erősítését: „mu- \ j tassatok nekem egyetlen egy lapot, újságot ma a nagy megújhodás időszakában, 1 mely szent nevünket homlokán merné viselni"63 - panaszkodott például a ; I Fejérmegyei Napló cikkírója 1919 karácsonyán. Prohászka elképzeléseiben ekkor az a célkitűzés játszotta a főszerepet, I hogy „a keresztény-nemzeti kultúrára kellene hathatósabban rávezetni s ráne- I vélni a népet".64 Ezen a téren természetesen fontos feladat hárult a sajtóra, ezért a püspök határozottan kiállt a fennálló sajtóorgánumok mellett. Másrészt, miután a forradalmi megrázkódtatásokat követően politikai szerepet vállalt, szinte kötelességévé vált a keresztény-nemzeti politikát képviselő Központi Sajtóvállalat irányvonalának támogatása. A püspök j 60 Buzinkay György - Kókay György: A magyar sajtó története. I. Budapest, 2005.202. : 61 Túri Béla: Programunk. In: Nemzeti Újság, I. évf. (1919) 1. sz. 1. 62 Nyisztor Zoltán: Bangha Béla élete és műve. Budapest, 1941. 271. 63 Fábián Gáspár: A tetszhalott katolicizmus. In: Fejérmegyei Napló, XXVI. (1919) 178. sz. 4. 64 SzfvPL - Prohászka-Gyűjtemény. Prohászka Manndorff Gézánénak, 1920. október 17. 58 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
