Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti újjászületés
Frenyó Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A KERESZTÉNY NEMZETI ÚJJÁSZÜLETÉS A máig érvényes látlelet szerint - amelyet annak idején Prohászka rögzített - a liberális kapitalizmus, a mindent a tőkének átengedés mechanizmusa egyfelől, és a szocializmus, annak akár szociáldemokrata, akár bolsevik-kommunista kiadásában másfelől tönkretette Európa lelkét és benne Magyarország szellemét. Prohászka számára - és mindannyiunk számára, akik az ő szellemében gondolkodunk - a voltaképpeni Európa a keresztény Európával azonos. Prohászka számos alkalommal konstatálja ennek a keresztény európai lelkiségnek és kultúrának a hanyatlását, mint j j ahogy másfelől egy lehetséges keresztény európai újjászületés fogódzóit, támpontjait is. Részletesen vall erről naplójának 1922-es és 1924-es bejegyzéseiben. I Beszél arról, hogy elhervadt az európai kultúra lelke. S „ahogy a lelke szét- J ment, úgy bomlik minden más szervezete"2 - mutat rá. Prohászka számára a j keresztény kultúra a lélek tisztasága, a rossz letörése, középpontjában pe- 1 dig az Isten és az ember áll. „Az ember a világ értelme és gyöngye, s csendes, munkás, nyugodt vagy fáradságos, küzdelmes, szenvedő élete a világ értéke. A j I föld s a lét csak kagylója e gyöngynek. Amit itt kifakasztunk s kialakítunk s színe- J i zünk, s amit úgy magunkban átélünk: az a világ értéke s az igazi kultúra!"3 Prohászka az európai kultúra válságát a római birodalom hanyatlásá! hoz, elpusztítását az akkori barbárok betöréséhez hasonlítja. Felfigyel és rámutat viszont egy fontos különbségre. A régi barbárokat vonzotta az antik kultúra, a mai barbárok viszont megvetik a keresztény európai kul! túrát.4 S leszögezi: „A mi problémánk: vagy kereszténység, vagy bolsevizmus. j A bolsevizmus a kultúra halála."5 A barbársággal szemben az élet egymásra i I épülő elemeit Kultúra és terror (1918) című könyvében így állítja sorba: tér- | I mészet, kultúra, kereszténység.6 Prohászka felfogása szerint ennek az európai keresztény kultúrának ] esetleges történeti formái elveszhetnek ugyan, igazi értékei azonban semmiképpen. Az újjászületés előtt viszont rendkívüli akadályok állnak. Már a századforduló küszöbén, A keresztény ébredés nehézségei Magyarországon I (1899) című írásában kifejti: a pusztítás oly nagy, hogy hovatovább nem j újjászületésről, hanem egyenesen születésről kell beszélnünk. „Én úgy látom - írja -, hogy a magyar kereszténység ez utóbbi probléma előtt áll: nem renaissance, hanem naissance az ő föladata, nem újjáalkotás, de teremtés, kikezdő alkotás vár reá. Mindez pedig azért, mert múltjában nem találhatja föl az 2 Naplójegyzetek 3.1922. VI. 1. j 3 Naplójegyzetek 3.1924.1. 30. 4 Naplójegyzetek 3.1919. VII. 16. 5 Naplójegyzetek 3.1921. VIII. 20. ; 6 ÖM 11,281. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 25
