Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Antonio Rosmini
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS ANTONIO ROSMINI győződve, hogy egy szent halt meg. Nagyon is nyilvánvaló volt, milyen heroikus Isten- és ember szeretés, milyen mélységes és élő hit lángolt benne. Hisz ez sugárzott szavából, hangjából, tekintetéből... "4 Hasonló tanúságtételeket bőven idézhetnénk, monográfiámban közöltem néhányat.5 Itt még megemlítem boldog Apor Vilmos véleményét: az akkori gyulai plébános mesterének vallotta Prohászkát, főleg a XIII. Leó J által hirdetett szociálpolitikának megvalósításában követte példaképét, akiről 1927 áprilisában, kevéssel a püspök halála után beszélt egyik előadásában kiemelve Prohászka szerepét a katolikus megújulásban, egy másikban pedig így jellemezte: Prohászka szigorú és aszkétikus volt önmagával szemben, de mindenkivel szeretetteljes. Senkiben sem kereste a j gyöngeséget, inkább a nemes vonásokat és tulajdonságokat kutatta.6 Shvoy Lajos, Prohászka szemináriumi tanítványa, majd utóda a székesfehérvári püspöki székben - egy 1942-ben elindult „Prohászkáért" nevű társadalmi mozgalom kezdeményezése nyomán - tervbe vette a boldoggá avatási eljárás megindítását, de Serédi Jusztinián prímásnak aggályai voltak az index miatt. Megkérdezték a Szent Officiumot: a válasz lehangoló volt, mivel az indexre tétel után is különféle feljelentések érkeztek a Kongregációhoz Prohászka ellen. Ma már tudjuk, hogy a püspök fő ellenfele a domonkos Szabó Szádok, a római Angelicum egyetem professzora i volt, akinek véleménye döntő lett az index-ügyben. Mivel az esztergomi vigilanciabizottságtól kétfajta jegyzőkönyv érkezett Prohászka székfoglalója (Az intellektualizmus túlhajtásai) és egy karácsonyi cikke cenzúrájáról, : az Index Kongregáció domonkos titkára, Thomas Esser kikérte magyar rendtársa, Szabó Szádok véleményét a székfoglalóról. Az ügybuzgó domonkos hatvanoldalnyi latin jelentésben ismertette és bírálta azt modernizmussal gyanúsítva a püspököt. Sőt, „magánszorgalomból" negyven oldalon megcenzúrázta Prohászka 1907-ben megjelent kis füzetét, a Modern ' katolicizmust is, mely nem szerepelt az esztergomi jelentésben. Mindkét latin jelentést azzal zárta Szabó Szádok, hogy indexre kell őket tenni, mert veszélyesek a hitre a modernizmus egyes tételeire emlékeztető részek miatt. (Szabó Szádok többször hivatkozott X. Pius Pascendi kezdetű 1907-es enciklikájára7.) Jellemző, hogy a domonkos elismerte: a Modern katolicizmusban számos jó meglátás van a keresztény világnézet és a modern kultúra párbeszédével kapcsolatban, mégis erről is negatív végkö-I 1 ÖM25,127. ; 5 Pl. SZABÓ 2007: 323-331. i 6 Apor Vilmos Gyulán. Szerk. Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor. Gyula, 2000. 28-29. j 1 Vö.: X. Pius Pascendi Dominici Gregis kezdetű enciklikája a modernizmus eretnekségéről (1907. szept. 8.) In: http://katolikus-traditio.hu/feltoltott/Szent_X.doc - 2009. július. 168 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
