Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szénási Zoltán: Prohászka Ottokár művészetfilozófiája

Szénási Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVÉSZETFILOZÓFIÁJA aki létének lényegére, az emberiség sorsára vonatkozó kérdéseire nem kap választ az Úrtól, a küzdelem, a Tragédia zárszava, ezért lehet számá­ra negatív fogalom, s nem az emberi egzisztencia létlehetőségeinek a ki­fejezője. Prohászka tragikumelméletének hátterében egyrészt a fentebb már elemzett üdvtörténeti optimizmus áll, másrészt Krisztus megváltó szen­vedését és a halál felett aratott győzelmét fedezhetjük fel benne mint minden műalkotás előképét, mely optimista szemléletből az is követ­kezik, hogy a tragédia nála csak része, egy állomása a jó győzelmének, I mint ahogy Jézus nagypénteki szenvedése szükségszerűen hozzátarto- I zott az emberiség megváltásához, s a bűn felett aratott győzeleméhez, j j Műfajpoétikai értelemben ez a felfogás közelebb áll a komédia középko­­ri fogalmához abban az értelemben, ahogyan Dante művét Commediának 1 nevezték, tehát mint olyan mű, mely tragikus körülmények között indul, f de jól végződik. * * * Prohászka művészetfilozófiáját vizsgálva Dante Isteni színjátékát azért j is fontos kiemelni, mert, ahogy arra már korábban utaltam, kulcsszerepet ; I játszik Prohászka irodalomszemléletében. A Dante évforduló alkalmából j ! 1921-ben, tehát két évvel a Madách-tanulmány megszületése előtt, több j írásában is foglalkozott Dante művével, ezek közül legrészletesebben az j Akadémián megtartott beszéd elemezte a művet. Megközelítésmódja leg­inkább a 19. század második felének pszichologizáló irányzatával rokon, amennyiben dolgozatának bevezető részében Chateaubriand-ra hivat- ; kozva kifejti, hogy minden nagy író a maga történetét írja meg, saját lel­két ecseteli a műalkotásokban: „Bizonyára tehát Dante is a maga életét, küz- j delmeit és szenvedéseit, csalódásait, ingadozásait s kijózanodását s végre végleges s győzelmes orientációját írja meg a »Divina Commedia«-ban"12 A mű értelme- j j zése során azonban nem az életrajzi vonatkozások részletezésére, a ko­rabeli Itália politikai viszályainak ismertetésére helyezi a hangsúlyt: „ehe­lyett inkább a »Divina Commedia« gyökerére, a költő lelkének fenekére akarnék rámutatni, ahonnan a »Divina Commedia« rímei gyöngyöznek, arra a legideá­lisabb benyomásra, melyet magában hordozott s melyből benne minden élet s szépség s erő eszménye fejlett: ez Beatrice szerelme."13 Beatrice műbeli alakját 12 Prohászka Ottokár: Dante. In: ÖM 12, 310. 13 ÖM 12,311. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom