Pro Domo, 1942. január-június

1942-04-21 [1304]

0 B/B 4 Prodomo. 1 vkf* 2. osztály az alábbi cikket a napilapok rendelkezésére bocsátja azzal a kéréssel, hogy a t. Szerkesztőségek azt átvenni és egyéni Ízlésüknek megfelelően átdolgozva közölni szíveskedjenek* XXX A mai kor tartalókostisztje* A világháború tanulságai, de talán méginkább a technikai fejlődésnek azóta bekövetkezett hatalmas mérotli fejlődése - miként azt a most folyó* háború is mutatja - régi fegyverek egészen újszerű alkalma^ zását s amellett az akkor még ismeretlen vagy csak kezdetleges fejlődési formáikban ismort fegyvereket ós harcmédokat vetettek felszínre. Ha csak a Ugi fegyvernem alkalmazásában bekövetkezett fejlődést vesszük szemügyre, akkor is meg kel] állapítanunk, hogy össze sem hasonlíthat juk a légi erők világháborús szerepét a maival, S ez vonatkozik nomosak a vezetésre kerülő egységek számában mutatkozó óriási különbségre, hanem a korszerű gépek hatásának s azok konstrukciójának újszerűségére és változatosságára is* Brthotőj ha ezzel kapcsolatosan a lágelhárítás is egészen uj eljárásokat s ug hatásosabb fegyvereket is létrehozott* De ugyanez 8 helyzet a páncélos erők ter jn is» A íégi világháború kezdetleges harckocsijai és páncélos támadásai óta a páncélos harc s természetesen a páncél-elhárítás is példátlan fejlődésen ment keresztül. Mint látjuk, a páncólos alakulatok a korszerű háború egyik döntő fegyvernemévé váltak. Nyilvánvaló, hogy özek a roppant változások a gyakogság fegyvereit ós alkalmazását sem hagyták érintetlenül* A gépkocsizó a Jakuiatok egyre nagyobbtÖE^^i alkalmazása, de a gyalogság tűzerejének uj, korszerű önműködő fegyverekkel veló rendkívüli megerősödése gyökeresen uj elvek köyetósát kívánták meg a hadseregtől s ezért elmondhatjuk, hogy általában alig van olyan része a régi világháború harceljárásainak, amelybe korszakos változást ne hoztak volna ezek a tényezők* Érthető következménye az eddig elmondottaknak az a tény, hogy a mai hadseregek kiképzése úgyszólván merőben eltér a régi kikép.ző módszerektől. A korszerű fegyverek használatának s a velük szemben "való védekezésnek megismerése olyan széleskörű szaktudást kivan, hogy ennek következményei egyfelől a kiképzés időtartamában, másfelől annak minőségében követelnek messzemenő újításokat. A tényleges tisztikar nevelésében - mint amelytől végeredményben az egész hadsereg kiképzése függ - ezeket a szempontokat a fejlődés ütemeivel egyidőben keresztül lehetett vinni* A tartalékos tisztikar kiképzésében azonban - a trianoni katonai korlátozásokkal megkötött Magyarországon - legalább is' mennyiségileg,nem lehetbtt lépési, tartani a követelményekkel, hiszen Magyarországon husz éven át tilos volt a tartalékos tisztképzés, A trianoni korlátozások megszűnése óta Magyarország gyors ütemben igyekezett pótolni az e téren mutatkozott hiányokat s ebben dicséretes eredményeket is ért el, Az említett korlátozások megszűnésekor meglepte a közvéleményt az a tény, hogy a tartalékos tisztképzés alapjául szolgáló karpaszományosi szolgálatot kát óvben állapították meg, holott a világháború előtt az értelmiségi ifjúság mindössze egy esztendős kiképzésben részesült s ennek kereteiben szerezte meg azokat az ismereteket, amelyek tartalékos tisztként való alkalmazásának alapjául szolgálhattaki /Folytatása következik/