Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-02 / 225. (4668.) szám

^I^<IAI/V\AGVARHTRLAI> 1938 október 2, vasárnap. Eladó egy jól bevezetett kelmefestő tizem, modem felszereléssel és ingatlannal vagy anélkül. Közelebbi felvilágositást ad: Özv. Jaczik Andrásné, Uzho- rod, Tolsztoj -u. 9. mégis több s 10 milliónyi cseh és szlovák él benne Kárpátaljával. Ezt az államot uj határai között Nagybritánnia, Franciaország s esetleg Olaszország és Német­ország is garantálják. Ez a garancia a mai tapasz­talatok után vaüjuk be, nem megbízható. De tő­lünk függ, hogy az legyen. A miniszter végül rendre és fegyelemre intette a polgárokat. Csehszlovákia eddigi területe és lakossága Vavreóka fönti szavaival kapcsolatban nem érdektelen megjegyezni, hogy Csehszlovákia eddigi területe 140 ezer négy­zetkilométer s lakosainak száma az 1930-as népszámlálás szerint 14,729.536 volt. A németlakta többségi területet mintegy 20 szá­zalékra, vagyis 28 ezer négyzetkilométerre be­csülték. A csen statisztikusok szerint a magyar több­ségű terület 10 ezer négyzetkilométer. A Statisticky Zpravodaj júniusi számában Bo- hác kiszámította, hogy az összefüggő német területen Cseh- és Mor­vaországban összesen 2,662.055 német és 393.720 cseh és 9018 más nemzetiségű lakos él. Ezen kívül egy 103.742 lelket számláló nagy német sziget van Máhrisah-Trübau környékén. Dérer: Hadseregünk beássa magát államunk etnográfiai határain Dérer Iván rádióbeszédéből az alábbi! részleteket emeljük ki: — Tegnap délután és ma éjszaka Anglia, j Franciaország, Olaszország és Németor­szág egyezményt kötöttek arra nézve, — mondotta Dérer, — hogy hogyan kell át­engednünk az úgynevezett szudétanémet te­rületet a szomszéd német birodalomnak. Angiia, Franciaország és Olaszország eb­ben a szerződésben lekötötték magukat Né­metországnak, hogy e terület, átadásáról gondoskodni fognak. A köztársaság kormá­nyának a múlt héten a szövetséges nagyha­talmak nyomására olyértelmü határozatot kellett hoznia, hogy államunk egyes néme­tek által lakott határterületeit átengedi Né­metországnak. Akkor Franciaország és Anglia kategori­kusan kijelentették nekünk, hogyha taná­csukat nem fogadjuk el, akkor a Német­országgal való háborúban egyedül mara­dunk és a nyugati államok nem fognak segíteni bennünket. A nyugati nagyhatal­mak müncheni szerződésével lényegesen rosszabb helyzetbe jutottunk, mint a múlt héten a francia-brit jegyzék elfogadásá­val. A müncheni szerződés ugyanis nem­csak azt jelenti, hogy Franciaország és Anglia háború esetén nem fognak segíteni bennünket, hanem azt is jelenti, hogy ha amiatt kerülnénk háborúba Németország­gal, mert nem akartuk átadni a szudéta­német területeket, akkor Franciaország és Anglia ebben a harcban nem bennün­ket, hanem Németországot volnának kö­telesek támogatni. A nagyantant és kisantant j —• Egy Németországgal való háború es-i hetőségénelc mérlegelésénél államunk min­den felelős tényezője abból az előföltvésből indult ki, hogy Franciaország minden erejé­vel segíteni fog s Anglia legalább erkölcsi támogatást nyújt. A múlt éjjel megkötött müncheni szerző­dés azonban teljesen fölborította ezeket az | előföltevéseket. A szudétanémet területek át nem engedéséből keletkező háborúban Anglia és Franciaország nemcsak, hogy nem lennének a mi oldalunkon, hanem mint a müncheni szerződés kezesei és végrehajtói velünk szemben lennének. Velünk szemben volnának, ha nem is fegy­verrel a kezükben, de legalább is diplomá­ciai és erkölcsi tekintetben. Közvéleményünk előtt ismeretes, hogy Lengyelország is csat­lakozott azokhoz, akik tőlünk területi enged­ményeket kívánnak. Ezt a lengyel követe­lést igen kategorikus formában közölték kor­mányunkkal. Ugyancsak Magyarország is hivatalosan bejelentette területi igényeit. Franciaország és Anglia magatartása nagy­mértékben fölbátoritotta a lengyel és ma­gyar követeléseket. De ez a magatartás a mi kisantant-szö- vetségeseinkre is hatással van. Ha a nagy angol—francia antant nemzetünk legkri­tikusabb pillanataiban teljesen csődöt mondott, nemzetünk sorsát nem építhetjük arra a föltevésre, hogy a kisantant föltétel nélkül teljesíthetné azt, ami a mi érde­künk. akkor vállalhattuk volna érte a lelküsmereti fe­lelősséget, ha a háború sikerrel kecsegtethetett volna. De amikor a helyzet világosan úgy alakult, hogy mindenkitől elhagyatva és mindenkitől megtámadva katonáink százezrei és vele együtt az egész nemzetet biztos pusztulásnak és romlásnak tettük volna ki, így egyetlen egy felelős tényező sem határozhatta el magát az ilyen nemzeti katasztrófára. Az etnográfiai határok védelme A szépség titka Gyakran látunk nőket, akiknek szépsége meglepően hat férfire, nőre egyaránt. Mindenki szereti a szépet és amellett irigyli is. Nem titok többé, hogy mindenki sa­ját szerencséjének kovácsa és ha vala­kinek érdeke, hogy a szépség kifejezője, azaz arca feltűnjön, úgy használjon JUN0 iffltnn, amitől a szeplők, májfoltok, pattanások, ráncok pár napi használat után eltűnnek. Az arcot megszépíti, üdévé és bársonysimává teszi. Bárki megrendelheti Dr. niffiter lenő gyógyszertárában, Sanská Dgstrlca SíKTft'r.™ &ra Ki 1 0‘>, hozzávaló szappan Ke 5.-, Az orosz segítség — A válságos pillanatokban tehát egyedül Oroszország maradt. Azonban egy esetleges há­ború első heteiben Oroszországból csak az orosz repülők segítségét várhatnék. Az orosz hadak a megváltozott nemzetközi viszonyok mellett csak hosszú hetek, esetleg néhány hónap múlva tudnának hozzánk eljutni. Meg kellett fontol­nunk, hogy Csehszlovákia meg tudja-e védeni magát az ellene minden oldalról jövő támadások­kal szemben mindaddig, amig néhány hónap múlva ideérkezik az orosz hadsereg segítsége. Erre a kérdésre még a katonai szakértők sem válaszolhattak másképpen, mint úgy, hogy had­seregünk leghősiesebb ellenállása sem tudná föl­tartóztatni az óriási ellenséges túlerő borzalmas ostromát, amely minden oldalról ránk zúdulna. Az ilyen háború, amelyet azoktól elhagyatva vívnánk, akik nekünk segítséget Ígértek s egye­dül Oroszországra támaszkodva, rendkívül ve­szedelmes jelleget ölthetne. Csehszlovákiát Oroszország exponensének tün­tetnék föl és ezt a háborút szomszédaink, de a mi nyugati barátaink is az európai civilizáció elleni háború­nak minősítenék és mi nyílt ellenségeskedésbe jutnánk a nyugati világgal. Hazánkat ilyen ka­tasztrofális helyzetbe egyetlen felelős államférfiu sem hozhatta és nem is volt szabad hoznia. Vá­lasztásunk tehát ez volt: vagy egy háború, amelyben hadseregünk hő­siesen harcol, de reménytelen háború, mert nemcsak hadseregünk elpusztulásával, hanem a nemzet leigázásával és kjpusztitásával, anyák, asszonyok és gyermekek kigyilkolásá­val végződne, vagy pedig elfogadása annak, amit a nyugateurópai nagyhatalmak München­ben ránk diktáltak s ami legalább lényegében az etnografikus és nemzeti határokat bizto­sítja államunknak s igy megmenti a nemzet számára egy szerényebb életnek, de mégis életnek a lehetőségét. Vannak pillanatok, amikor a nemzetnek har­colnia és halnia kell a puszta nemzeti becsü­letért. Ha a vázolt katasztrofális körülmények között háború mellett döntöttünk volna, akkor az csak becsületért folyó háború lett volna. A nemzet becsületét megmentettük volna, de a nemzet maga elpusztult volna és idegen hata­lom igája alá kerülne. A müncheni diktátum elfogadásával a nem­zet becsületét nem vesztettük el, csak vissza­vonultunk. Visszavonultunk etnográfiai ha­tárainkra, A cseh terület és vidék lényegéiben megmarad, a mi nagy államunk legjobb magva és területé­nek kétharmada meg van mentve, nemzetünk gazdasági, közlekedésügyi, közművelődési és szociális életfeltételei a megmentett területen biztosítva vannak. A kilátástalan háborúval nemzetünk legjobb fiainak tízezreit és százezreit ölettük volna meg. Ilyen óriási áldozatot csak akkor kívánhattunk volna a nemzettől és csak — Hadseregünknek az en biográfiai határokra való visszavonulása nem vereség és nem meghódo­lás. Vitéz hadseregünk érintetlen. A történelemben számos példája van a hadseregek hősi visszavonulásának. Százhúsz évvel ezelőtt az oroszok a nagy Napokon előtt a legdicsőségesebb visszavonulást hajtották végre és ez a visszavonulás nem szennyezte be az orosz nevet, ellenkezőleg, dicső­vé tette az egész világ előtt. E dicsőséges visszavonu­lás során az oroszok a legnagyobb gazdasági értéke­ket, a legszebb történelmi és kulturális emlékeket veszítették el. A mi hadseregünknek az etnográfiai határra való visszavonulása is különféle értékek, erő­dök és más eszközök kiadását fogja jelenteni. De amiképpen egykor az oroszok győztek, ugyanúgy a mi visszavonulásunk is, ha rendben és fegyelemben tör­ténik, győzelmet hoz nemzeti ügyünknek. Dicső hadseregünk beássa magát államunk etnográ­fiai határain. Ott összpontositja erejét Ott várja ki a jövendő ese­ményeket A müncheni egyezmény szerint Anglia és Francia- ország garantálja nekünk ezeket az uj határokat. Németország és Itália is kötelezték magukat, hogy garantálják ezeket a határokat abban az esetben, ha megegyezünk Lengyelországgal és Magyar- országgal. Németország továbbá a legünnepélyesebben kötelezte magát, hogy ezeket a határokat nem lépi át Ha azon­ban mégis megtörténne, hogy Németország nem tar­taná meg szavát, akkor egészen más helyzet lesz, mert akkor az uj államhatárainkat védeni fogjuk s minden körülmények között védekeznünk is kell és fogunk is tudni védekezni, mert ebben az esetben kezünkben van Franciaország és Anglia müncheni kötelezettsége is, hogy velünk jönnek s ez a harc már nem lesz csak a nemzet becsületéért való harc, hanem * egy olyan küzdelem, amelynek kilátása van arra, hogy győzelmesen megvédjük nemzeti és állami ügyünket fogunk dolgozni nemzetünkért és államunkért. PRÁVO LIDU: Nehéz harcunk nem fejeződött be a nagyhatalmak megegyezésével. Az igazi harc csak most kezdődik s nem fog függeni idegei} ér­dekektől, hanem csak tőlünk. Az ellenség hiába vár nyugtalanságot sorainkban, hogy abból basz- | nőt húzhasson. VENKOV: Senkit nem fenyegetünk, senkinek szemrehányást nem teszünk. Csak túlságosan bíztunk mások segítségében és túl­ságosan hittünk másoknak. Magunknak fogunk hinni és többet fogunk tö­rődni a közvetlen körünkben levő dolgokkal. Cseh­ország történetében ráfizettünk a huszita harcok­ra, mert Európa messiásai voltunk. És most is a messiáskodásra fizetünk rá. Arra, hogy hittünk az uj jogrendben, az uj Európában, aa igazságosabb, emberségesebb, szolidárisabb és demokratikusabb Európában. A jövőben csak magunknak fogunk hinni. Sok tanulságot adott nekünk az elmúlt húsz esz­tendő. Egy nagy tanulság a jövő számára: igazat mondani, még ha az kellemetlen, kemény, is, ha nem is szívesen hallgatjuk. Áldozatot hoztunk. Nem kívánunk érte elisme­rést, sem sajnálatot. Azonban mindenkinek nyíl­tan a szeme közé nézünk. Hiszünk az életben, a nemzet örök életében. A csehek és szlovákok gé­niuszában. Hiszen még mindig többen vagyunk Európában tiz milliónál. Nem pusztulunk el, mert élni akarunk. A vasutasok elhelyezése Némec képviselő a közlekedési szakszerveze­tek szövetségének nevében fölhívást intézett rá­dió utján a vasutasokhoz, akik az átadandó szu­détanémet területen teljesítettek eddig szolgála­tot. Felszólította őket, hogy ha kénytelenek el­hagyni eddigi működésűk színhelyét, azt a leg­nagyobb rendben tegyék meg s uj lakóhelyükön elentkezzenek szervezeteiknél. Ezek a szerveze­tek gondoskodni fognak családjaik ellátásáról és uj szolgálati helyükről. A cseh sajtó panaszszava A prágai sajtó rövid kommentárokat fűz a mün­cheni egyezményhez. Az alábbiakban ismertetjük a főbb lapok nézetét. A CESKÉ SLOVO: — A történelemben már rosz- szabb helyzetben is voltunk s mégis föl támadtunk. Tudnunk kell azt, hogy senkiben nem bizhatunk, csak saját magunkban. Ne bízzunk semmi ábrán­dokban és illúziókban, helyezkedjünk a valóságok szilárd talajára. Bátor és le nem győzött nemzet maradunk, hívek ideáljainkhoz. Mentesülünk attól, ami eddig zavarta államunk egyöntetűségét s ebből az egész nemzet uj erőt nyer. A hazugság és erőszak győztek rajtunk. Csak nagy és messze szétágazó hazugság volt, hogy nemzetiségeink veszedelmet jelentenek a békére. Tud­juk, hogy ez nem igaz. Ezt a veszedelmet a mi ki­sebbségeink közé kívülről, külföldről hozták be izga­tással és fegyverrel. S amikor ilyen módon nyug­talanság keletkezett az államban, ezt ellenünk használ­ták azok is, akik meggyőződhettek afelől, hogy az egész világon sehol nem bírtak a kisebbségek annyi szabadsággal, mint mintálunk. Államunk kisebb lesz, de nemzetünk nagyobb. Többen vagyunk, mint a bel­gák, bolgárok, magyarok, németalföldiek és mások. NARODNI LISTY: A végzet kegyetlenül bánt a csehszlovák nemzettel. A jó, hivő, békeszerető nép új­ból Golgotára jutott, hogy áldozatával megváltsa Európa békéjét. Európa és a saját békéjét. De a ki­sebb államban is élnünk kell. A nemzetek örökéletüek és nem halnak meg, ha tanulnak hibáikból s szentve- 3 déseik s áldozataik nem hiábavalók. Tőlünk függ, | hogy a kegyetlen, súlyos csapást ne hiába szenvedjük I el. Tőlünk függ, hogy a jelent elvesztvén megmentsük a jövőt. NÁRODNÍ NOVINY: Münchenben Csehszlovákia ellen döntöttek. Kegyetlenül és olyan módon, amelyre nincs példa a történelemben. Ezeréves ha­tárokat néhány óra alatt egy tollvonással brutáli­san megváltoztattak. A mi állítólagos nyugati szö­vetségeseink a legkegyetlenebb föltételeket is el­fogadták, amiket Németország diktált. Elhagytak bennünket abban a balga reményben, hogy meg­mentették sajátmagukat. A csehszlovák kormány szembentalálta magát nemcsak Német- és Olasz­országgal, hanem Angliával és Franciaországgal is, amelyek a müncheni egyezmény végrehajtásáért kezességet vállaltak. Franciaország félredobta Csehszlovákia iránti szövetségi kötelmeit, amelye­ket magára vállalt s hallatlan módon azok sorába állott, akik erőszak fenyegetésével zsarolják ki belőlünk a legsúlyosabb föltételek teljesítését- Azt a vérszerződést, amelyet Franciaországban a francia harctereken a világháború alatt a legszen­tebb kötelékekkel pecsételtünk meg, Franciaor­szág Münchenben brutálisan megsemmisítette. A francia nemzet dolga, hogy ezt a szégyent hogyan tudja összeegyeztetni nemzeti lelkíismeretévef. NÁRODNÍ OSVOBOZENÍ: Nincs miért szégyen­keznünk. Krejöí tábornok jól mondotta, nem va­gyunk legyőzve. Egységesebben ée összetartóbban Sseiónelőtti bundaátalakffásek mélyen leszállított áron új helyiségben WEISS M. dlB»l. szilem mester, Bratlslava, Halászkapu u. 7. Ezüst- és kékrókák állandóan raktáron. Vidékieknek költségmegtérités. Lemondott a magyar vezérkari főnök PRÁGA. — A Prager Abendzeitung jelenti a [Magyar Távirati Iroda nyomán: „Mivel Keresztes- [Fischer tábornok, a magyar vezérkar főnöke né­hány nap előtt megbetegedett és egészségének helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, a kor­mányzó eleget tett a tábornok kívánságának és felmentette állásától. Helyette vezérkari főnöknek Werth György gyalogsági tábornokot nevez­ték ki.“ Mely napi9 fizetendő ki a házbér? PRÁGA. — Számos olvasónk fordult hoz­zánk azzal a kérdéssel, hogy az október—de­cemberi házb érne gyedre esedékes házibér mely napig fizetendő le. E tárgyban Szlovákiában az 1937. évi december 20-án kelt országos hi­vatali rendelet a mértékadó, melyet a törvény­tárban 280. szám alatt hirdettek ki. Ez a ren­delet a 4. paragrafusban azt mondja, hogy a bérösszeget legkésőbb január 5-ig, április 5-ig, julius 5-ig és október 5-ig — és pedig minden esetben a végső nap 17. órájáig — kell megfi­zetni. Ha a lejárat napja vasárnapra vagy ün­nepre esik, úgy az utána következő munkanap 17. órájáig fizetendő ki a házbér. — Ugyanily rendelkezés hatályos Kárpátalján is. Csehországban a házbérfizetés legvégső ha­tárnapját a rendelet nem határozza meg, azon­ban a joggyakorlat az, hogy a házbér ama ha­táridőn belül fizethető, me,,y határidőn belül negyedéves felmondás adható. Vagyis az októ­ber—decemberi házbér fizetésének Végső \atár- napja Csehországban október 14-e '"éli 12 óra. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom