Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-02 / 225. (4668.) szám

1938 október 2, vasárnap.

T>RSCGAI-A,\A<it<VRHmT. M>

Miért fogadta el Prága a müncheni békeföltételeket ?

Svrovy, Vavreika és Dérer rádióbeszéde teljes nyíltsággal megvilágítja az elvesztett diplomáciai csata részleteit * Egyedül Oroszország ígért segítséget Prágának ■ A nagyantant és a kisantant ■ Választani kellett az államhatárok és a nemzet élete közöst

Csehszlovákiának garantálják az etnográfiai határokat

PRÁGA. —' Hivatalosan jelentik: A köztársaság kormánya pénteken délben 12 órakor a köztársasági elnök elnökletével a prágai várban ülést tartott. Az ülésen lelkiismeretesen megvizsgálta a nemzetközi politikai és katonai helyzetet, amely a nagyhatalmak szeptember 29-i müncheni konferenciájának határozata után kialakult. A konferencia határozatát a csehszlovák köztársasággal délelőtt közölték. A kormány a határozat minden részletét és az elhatározásánál tekintetbe veendő összes körülményeket vizsgálat tárgyává tette. Miután a francia és a brit kormány részéről közölt összes nyomatékos ajánlásokat minden oldalról megfontolta és fölülbírálta, teljes tudatában' történelmi felelősségének s a politikai pár-j tok felelős tényezőinek teljes hozzájárulásá- j

Szép szabadságot kevés pénzért Abbáziában

Vila Salus Abbázia a két legszebben fekvő ház, saját tengeri fürdővel, magyar

Vilié Splendore Laurana tulajdonos, magyar konyha, magyaros kiszolgálás.

hél utazással komplett Ki 989.- Pozsonytól—Pozsonyig. Megrendelhető és KŐ-ban fizethető a.

CEDOK r. t. irodáiban Bratislava, Piesfany és Koáice-ben

PRÁGA. — A kormány történelmi fontosságú pénteki tanácskozásainak eredményéről a közvélemény a rádió utján értesült. A szokásos déli rádióközlés elmaradt és csak félxiégykcr hangzott el az első hivatalos rádió jelentés a müncheni egyezmény elfogadásáról. A hivatalos je~JZEPLPKET~

RÁNCUKAT

MITESSZEREKET

Így tünteti el a

krém ára 10 ívé viz „ 5 Ké

Szállítja:

M A R Y Laboratórium

l)r. Pollak és társa j ; atislava, Michaiská 6

kediktátum elleni tiltakozása és a gyász jeléül szórakoztató zenét nem nyújt. Ettől kezdve egész délután és este csak beszédek és felhívások hangzottak el a prágai rádióban. A lapok jelentették, hogy a köztársasági elnök is mani- fesztumot bocsát ki, de ez későbbre maradt.

Az első rendszeres rádióhirszolgálat este hét órakor volt. Ekkor szlovák nyelven ismertették a kormány állásfoglalását, majd Vavrecka propagandaminiszter olvasta fel nyilatkozatát. Utána Zenki miniszter, majd Dérer volt igazságügyi miniszter fejtette ki a kormány álláspontját és megindokolta, hogy miért kellett Prágának elfogadnia a müncheni feltételeket. Különösen Dérer beszéde volt világos, minden takargatás nélkül tárta fel a hideg valót Déremek több- izben elcsuklott a hangja a felin dultságtól. A rádió ezen kívül közölte a szokol, orol és más egyesületek felhívásait Ezek az egyesületek a rendfentartás mellett a kiürítendő terület menekültjeinek ideiglenes ellátását és elhelyezését vállalják. Az est folyamán Masaryk Aliz közölte, hogy a csehszlovák Vöröskereszt tovább is lankadatlan energiával folytatja tevékenységét és megtartja eddig hirdetett ápolónői tanfolyamait. A rádióban elhangzott beszédeket az alábbiakban ismertetjük*

volna — és ama feltételek elfogadása között, amelyeknek könyörtelensége, mivel külső nyomással és háború nélkül kényszeritették ránk azokat, nincsen párjuk a történelemben.

Hajlandók voltunk áldozatot hozni a békéért, szívesen megtettük volna, de nem úgy, ahogy ezt kikényszeritették tőlünk.

„Elhagyatva"

— Azonban elhagytak bennünket. Magunkra maradtunk. Valamennyi európai állam, igy északi és déli szomszédaink is fegyverben állanak. A szó bizonyos értelmében olyan vár vagyunk, amelyet sokkal nagyobb erők vesznek körül, mint amennyi erőnk nekünk

zöttetek meghasonlást akarnak szitani. Közülük sokat leálcáztunk és letartóztattunk. Ne engedjétek magatokat becsapni és félrevezetni. Mi tőlünk függ most, hogy nemzeti közösségünket az uj határok közt újból kiépítsük. Segítsetek mindannyian 3 lelki egyensúlynak és a cselekedetek egyensúlyának megtartásában. Bízzatok abban, hogy azok, akik sorsotokat intézik, minden erejükkel és a legteljesebb önmegtagadással fogják teljesíteni nehéz kötelességüket. Államunk nem lesz a világ legkisebb állama, vannak sokkal kisebbek, mégis egészségesek és ellenállóképesek. Olyan területünk marad, amely megadja a lehetőséget a további művelődési és gazdasági fejlődésnek. Ugyan szükebb határok között fogunk élni, de egymás között leszünk. El fog esni számos olyan akadály, amely eddig útjában állt a jó és nyugodt igazgatásnak. A szomszédokkal való megegyezés is könnyebb lesz.

— Hadseregünknek továbbra is meg lesznek a maga feladatai s védeni fogja a nemzetet és az államot s résen áll épp úgy, mint eddig. Mindannyian törekedjünk arra, hogy államunk az uj határok között egészséges maradjon és hogy a polgárság uj élete békében és gyümölcsöző munkában folyhasson le. A ti segítségetekkel ez sikerülni fog. Számítok rátok és ti bízzatok bennünk.

Krejci hadseregparancsa

Krejci hadseregtábornok, a csehszlovák haderő főparancsnoka pénteken, szeptember 30-án hadseregparancsot adott ki a következő tartalommal:

— Katonák! A csehszlovák köztársaság kormánya a világesemények nyomása alatt kénytelen volt beleegyezni államunk egyes részeinek a szomszéd birodalom számára való átadásába. Az ősi örökség megcsonkítása fölötti mélységes fájSyrovy tábornok, miniszterelnök pénteken délután öt órakor rádióbeszédet mondott. Beszédében egyebek között a következőket hangsúlyozta:

— Polgárok és katonák! Mindnyájan tudjátok, hogy egyike vagyok azoknak, akik a világháborúban önkéntes összefogás és fegyelem segítségével a hazától távol megteremtői voltunk a csehszlovák nemzeti hadseregnek. Tudjatok, hogy fegyvertársaim habozás nélkül áldozták életüket a nemzet életéért.

Ma is épp úgy, mint akkor, a nemzet jövőjéről és életéről van szó. Mint katonának és miniszterelnöknek elsősorban a ti életetekre is kellett gondolnom, a dolgozó polgártársak, férfiak, anyák és gyermekek millióinak életére.

Életem legnehezebb óráját élem át s a legfájdalmasabb föladatot végzem, amelynél még a halál is könnyebb lenne.

Túlerővel szemben

— De éppen azért, mert harcoltam és mert tudom, hogy egy háborút milyen előfeltételek mellett lehet megnyerni, ezért vagyok kénytelen nyíltan megmondani nektek, hogy

a felelős hadseregparancsnok lelkiismerete azt parancsolja nekem, hogy az a hatalom, amely ezekben az órákban ellenünk fordult, rákényszerit bennünket arra, hogy elismerjük túlerejét és eszerint cselekedjünk.

Legfőbb célom az, mint mindannyitoknak, hogy a nemzet életét megtartsuk. Ezt a kötelességet atyáink kezéből vettük át, akik nehezebb életet éltek, mint mi, mert nem voltak szabadok. Ezt a küldetést nekünk be kell töltenünk? nemesak a szivünkben élő

van* Mély felindultsággal fontolták meg ösz- szes vezéreink a hadsereggel és a köztársaság elnökével együtt az összes lehetőségeket, amelyek számunkra megmaradtak. Úgy találták, hogy a határok megcsorbítása és a nemzet halála közötti választásban szent kötelességünk megőrizni népünk életét, hogy e szörnyű időkből ne kerüljünk ki meggyöngültén és hogy ne kelljen lemondanunk arról a tudatról, hogy nemzetünk újból magához tér, mint annyiszor már a történelem folyamán.

„Tel]esl*|0k a föltételeket"

E sorsdöntő órákban mindnyájunknak köszönetét kell mondanunk hadseregünknek, melynek készültsége megmentett bennünket magának a nemzetnek és a nemzet önállóságának elpusztulásától.

| A négy hatalom álláspontja és a katonai túlerő előtt meghátrálni nem becstelen dolog,

Teljesitijük a feltételeket, amelyeket erőszakkal ránk kényszeritettek.

— Felhívjuk nemzetünket és népünket, hogy győzze le felháborodását, csalódását és fájdalmát és segítsen biztosítani jövőnket az uj határok között. Mindannyian ugyanegy hajón vagyunk s mindenki segítsen ezt a — bár megsérült — hajót bevezetni a béke kikötőjébe. A legfontosabb az, hogy közöttünk egyetértés és

j egység legyen, hogy soraink közé meghasonlás I be ne hatoljon.

„Államunk nem lesz a világ legkisebb állama"

— Körülöttünk sokan arra várnak, hogy kihasználhassák a saját céljaik számára a mi félindultságunkat. Vigyázzatok az idegen szolgálatban álló ügynökökre, akik köSyrovy: li egyesien ut a béke útja

szeretettel, hanem világos ésszel is. Ebben a sorsdöntő órában az a föladatunk, hogy mindent megfontoljunk, mindent lássunk és világosan tudjuk, hogy melyik ut vezet efelé a legmagasabb cél felé.

Mint katona, felelősségem teljes tudatában kijelentem: ez a béke útja.

A béke útja azért, mert csorbítatlan nemzeti erőkkel indulunk az uj életnek azzal a tudattal, hogy nemzeti tekintetben még egyöntetűbb és ezért erősebb államot építünk. Mielőtt e szavakat kimondottam, megfontoltam mindent, harcaink és küzdelmeink egész útját végiggondoltam ezekben a napokban, S ebből azt a hitet merítettem, hogy

az az ut, amelyen most benneteket vezetünk, az egyetlen helyes és jó ut, mert ez az egyetlen ut ahhoz a munkához, amely nemzetünk uj erejéhez vezet.

— Münchenben összeült négy európai nagyhatalom és elhatározta, hogy bennünket uj határok elfogadására hívnak fel, amely határok a német területeket elcsatolják államunktól. Választanunk lehetett a kétségbeesett és kilátástalan védekezés között — amely nemcsak az egész nemzedék, de a gyermekek és asszonyok életének feláldozását is jelentette

dalomban a hadsereg is osztozik. Ha mi, katonák eddig a nép pajzsai és büszkesége voltunk, azoknak kell maradnunk ezekben a nehéz pillanatokban is, amelyeket most élünk át. Nyugat- európa s benne a mi szövetségeseink is

kategorikusan követelik tőlünk ezt az áldozatot, hogy ezzel kikerüljünk egy világháborút. Eskünkben a köztársaság elnökének és kormányának minden körülmények között abszolút engedelmességet fogadtunk. A végzet most azt a parancsot rótta ránk, hogy eme kötelességünknek a legfájdalmasabb körülmények között is eleget tegyünk. Katonák vagyunk, akiknek mindig el kell nyomnunk érzelmeinket és egyedül és kizárólag a hideg ész által kell vezettetnünk magunkat. A hideg ész vezette a mi legfőbb parancsnokunkat, a köztársaság elnökét, a kormányelnököt és államunk valamennyi reprezentánsát, akik óriási felelősségük mellett nem kockáztathatták a fölösleges vérveszteséget, nehogy államunk még jobban meggyengüljön. Államunk élén olyan személyek állanak, akik első megalapítói és építői közé tartoznak. Mindig élvezték bizalmunkat és a jövőben is élvezni fogják, mert meg vagyunk győződve afelől, hogy elvégeztek mindent, ami emberi erőikből tellett.

Az igazi katonának a kudarcot is el kell tudnia viselni. Ebben is megnyilatkozhat a nagy és igazi hősiesség.

Hadseregünket nem verték meg s jóhirnevét teljes mértékben megőrizte. Meg kell őriznie ezt a jövőre is. A köztársaságnak továbbra is szüksége lesz rá s szüksége van arra, hogy mi erősek legyünk, őrizzük meg ezért megfontoltságunkat és még szorosabban sorakozzunk föl. Eskünket az utolsó betűig betartjuk. A férfiszó keményebb, mint a szikla. Hadseregünk a maga készültségével már most megmentett a nagyobb veszélytől. Szilárd a hitünk, hogy nemzetünk szerencsésen jut ki a mostani nehéz időkből. Mi katonák minden erőnkből elő akarjuk ezt segíteni. Ezért a kormányunk és nemzetünk mindig készen talál bennünket minden áldozatra.

Vavrecka szerint 3 és fél millió másaiku polgárt csatol el a müncheni egyezmény

Vavrecka Hugó propagandaminiszter rádióbeszédében a következőket mondta: Franciaország és Nagybritannia segítségére nem számíthattunk, — mondotta egyebek között Vavrecka. — Tekintetbe kellett venni azt is, hogy

Oroszország messze van és a segítség későn jönne meg, mert abban a pillanatban, amikor Franciaország és Anglia közölték álláspontjukat, már nem voltunk feljogosítva bízni Jugoszlávia és Románia segítségében sem.

S ezenkívül még más szomszédok is jelentkeztek igényeikkel: Lengyelország és Magyarország.

IGYUNK KASSAI SÖRT!

GYÁRTJA:

12° PRÍM US 16° Sct. FLÓRIAN

BAUERNEBL ÉS FIA RT. KOSICE

Egyedül voltunk és kétségbeesett utolsó küzdelemben egyedül nem védhettük volna meg magunkat. Kétségtelen, hogy a nagy Szovjetorosz- ország kész volt velünk menni a háborúba. Eltekintve attól, hogy

az orosz katonaság csak hetek múlva, tehát későn érkezett volna meg s addig az ideig nálunk férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak volna el, fontos volt az is, hogy a mi háborúnk Oroszország oldalán nem lett volna csak egy Németországgal folyó háború. Egész Európa Franciaországgal és Nagybriíanniá- val együtt a bolsevizmus Európa elleni háborújának tekintette volna s igy esetleg egész Európa fordult volna Oroszország ellen és ellenünk.

Ilyen lett volna a helyzetünk, ha minden segítség nélkül hadba bocsátkoztunk volna. Sorsunk meg lett volna pecsételve. A jövendő történetírója már nem azt irta volna könyve címére, hogy ,,a cseh önállóság vége", hanem azt, hogy ,,a csehszlovák nemzet vége". Most pedig tekintsünk a jövőbe.

A müncheni diktátum révén 3 és fél millió másnyelvu polgárról mondottunk le. Államunk kisebb lett, de százezer négyzetkilométernél

3

j val elhatározta, hogy a négy nagyhatalom 1 müncheni határozatait elfogadja. Ezt abban a tudatban tette, hogy a nemzetet meg kell | tartani és hogy ma más elhatározás nem lehetséges. A csehszlovák köztársaság kormánya ez elhatározásának meghozatalával egyidejűleg fölemeli tiltakozását a világ előtt az ellen a döntés ellen, amelyet egyoldalúan és az ő részvétele nélkül hoztak.

A rádió k§ili a nagy eseményeket

leütést Schmoranz kormánytanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának főnöke olvasta fel. Ezután öt órakor Syrovy hadsereg tábornok, miniszterelnök beszélt. A miniszterelnök beszédét Prága uccáin uccai hangszórók is közvetítették, úgyhogy öt és hat óra között óriási tömegek hallgatták meg Prága uccáin Syrovy szavait, utána pedig Krejci főparancsnok hadseregparancsát. A rádió egyúttal bejelentette, hogy a Csehszlovákiára rákényszeritett müncheni bé-1