Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-07 / 229. (4672.) szám

1938 október 7, péntek. TOX<2űA\A<itARHÍRLAP ben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki mellett a megjelentek háromötöde sza­vaz. Háromötödnyi többség hiánya eseté­ben, amennyiben a második választás sem vezetne célhoz, a legesélyesebb jelöltek kö­zött szőkébb választásra kerül sor, amit egyszerű többség dönt el. Eltolódik az elnökválasztás Az elnökválasztás e törvényes föltételeit már egyszer igénybe kellett venni Masaryk köztársasági elnök lemondása után. Masaryk — mint ismeretes — 1935 december 14-én mondott le hivataláról. Utódját, dr. Benest négy nappal később, december 18-án válasz­tották meg. Ez volt az első eset Csehszlová­kiában arra, hogy a köztársasági elnök le-1 mond. A mostam lemondás annyiban különbözik az elsőtől, hogy Masaryk akkor agg kora miatt! tizenhét év elmúltával távozott, Bene§ pedig most nem egész három év múlva tisztán politi­kai okokból mondott le. A Polední List szerint ezeket Írja elő ponto­san az alkotmány. Más kérdés azonban, folytat­ja a lap, hogy olyan időpontban, amikor az állam határai pontosan még meg sincsenek állapítva s amikor az egész álla­mot föderatív rendszerűvé alakítják át és a parlamentből több mint hetven képviselő hiányzik, nem lesz-e nehéz betartani az al­kotmány betűjét. Inkább arra lehet számítani, hogy a köztársasá­gi elnök megválasztása el fog tolódni. Nézetünk szerint teljes megegyezés jön létre a további el­járást illetően Syrovy kormánya és a parlamen­tet helyettesítő állandó bizottság között. Benes elnök utolsó hivatali aktusa Syrovy tábornok­nak a legfelső gazdasági hivatal elnökévé való kinevezése volt. Ezt a rendeletet a köztársasá­gi elnök szerdán délután irta alá. Külpolitikai program: békében élni a szomszédokkal Szerdán este Syrovy tábornok is rádióbe­szédet mondott A miniszterelnök beszéde során kijelentette, hogy a kormány a négy nagyhatalom müncheni döntését lojálisán tel­jesíteni akarja, abban a meggyőződésben, hogy ezáltal biztosítja az állam létérdekeit Azok az alapelvek, amelyek a kormány kül­politikáját irányítják, egyszerűen a követke­zőkben fejezhetők ki: Barátságos viszony mindenkihez, különösképen pedig a szom­széd államokhoz. Ez a viszony természete­sen következik abból a fölismerésből, hogy ha békében és megelégedettségben akarunk élni, együtt kell dolgoznunk szomszédaink­kal. — Államaink határai megváltoztak — mondotta beszédében Syrovy —, kisebb te­rületen fogunk élni, de közelebb kerülünk egymáshoz, hogyha megértjük, hogy életün­ket politikailag, gazdaságilag és szociálisan át kell szervezni és biztosítani kell a rendet és nyugalmat. Syrovy ezután foglalkozott a kormányra vá­ró feladatokkal s kijelentette, hogy a közigazga­tás teicn széleskörű decentralizációt fognak meg­valósítani. Az állam alkalmas arra, hogy vala­mennyi fiát és leányát foglalkoztassa és eltartsa, efelől senkinek ne legyen gondja. Legfeljebb sze­rényebben kell majd élni. A kormány gazdaság- politikájának vezető irányeszméje: munkát és kenyeret mindenkinek. A mezőgazdasági terme­lést úgy fogják irányítani, ahogy az állam tény­leges igényei és érdekei megkövetelik és ahogy a kereskedelempolitikai orientációnak és az ipa­ri egyensúlynak érdekei megszabják. Az or­szág közlekedési hálózatát kiépítik. Syrovy beszéde végén a lakosságot rendre és fegyelemre szólította föl a munka érdekében. — Világosan és egyszerűen megmondtam önöknek, hogy mit tart a kormány kötelességének. Ugyan­ilyen őszintén megmondom, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy Szlovákia és Kárpátalja jo­gos követelései teljesedjenek, A kormány vala­mennyi tagja tudatában van annak, hogy a köz­társaság uj életének a csehek, a szlovákok és a ruszinok életre-halálra szóló testvériségén kell alapulnia. Ezt az egyenlőséget én és valameny- nyien, akik mögöttem állnak, egyértelműnek tar­tom az egyenlőséggel. A mai nappal uj élet kez­dődik, Minden erőnkkel nemzeti jólétünk és nem­zeti kultúránk fölvirágoztatásán fogunk dolgoz­ni. Hibákat nem szabad elkövetnünk. A jövő Csehszlovákiája a csehek, a szlovákok és ruszi­nok hazája lesz, amelyben mind a három népet a kölcsönös bizalom és a tökéletes egyenjogú­ság szálai fűznek össze. Az eddigi külpolitika revíziója Benes lemondásával kapcsolatban a prágai sajtó tartózkodik a hosszabb véleménynyilvánítástól, de ezért több lap cikket szentel a nagy eseménynek. A Národní Noviny egyebek közt ezt írja: — Benes elhatározása nem jelent meglepetést. Kötelesek vagyunk megállapítani, hogy Bene§ köztár­sasági elnök elhatározása okos és becsületes. A poli­tikában és a népek életében nincs szerepe a szenti­mentalitásnak, csak a nyers valóságnak. A müncheni konferencia határozatai kirívó igaz­ságtalanságukkal világosan bebizonyították, hogy azok az alapok, amelyekre külpolitikánk fölépült, nem eléggé teherbírók és megbizhatók. Ilyen Idő­pontokban kötelességünk alapos reviziő alá venni az eddig járt utakat Benes elnök maga jelezte, hogy együttműködést és jó viszonyt kell keresnünk szomszédainkkal. Dr. Benes köztársasági elnök megszemélyesítője volt azoknak az eszméknek és gondolatoknak, amelyekből külpolitikánk kinőtt és amelyekre külpolitikánkat föl­építettük. BeneS 17 éves külügyminiszteri ténykedése külpolitikánknak megszabott vonalat adott, amelyet Beneá mint köztársasági elnök is személyiségének minden erejével támogatott. A viszonyok alakulása arra kényszerít bennünket, hogy politikai és ideológiai irányvonalunkat alap­vetően megváltoztassuk. A köztársasági elnök megérti e beható változás szük­ségességét. Ber.eSben erős és jellegzetes személyiség távozik, akinek kiemelkedő szerepe volt nemcsak a mi hazai politikai életünkben, hanem a háború utáni nem­zetközi fórumon is. A történelemnek lesz a föladata, hogy tárgyilagosan értékelje majd politikai müvét, amelyet egyik oldalon gyakran szenvedélyes helyes­lést, a másik oldalon heves ellenzést váltott ki. Stríbrny „Politikai nekrológ helyett" cimü cikkéből — Számomra ez nem volt elégtételadás, mert mi­féle szatiszfakdó az, ha emellett a nemzet és az állam vérzik. Nem vártam más befejezést. Uj életet kezdünk, az uj életet uj emberekkel kell kezdenünk. A Polední List egy másik cikkében azt közli, hogy Prága lakossága nyugodtan vette tudomásul a köztár­sasági elnök lemondásáról szóló hirt. A Národni Listy inja: — Benes nem tagadta meg magában a filozó­fust, vagy ahogy ma mondják, az ideológust, an­nak ellenére, hogy tudatában volt: az ilyen po­litikai alászinezettség veszélyt jelent a mai idők viharos áramlatai között. Ezzel úgy magára, mint pedig hazájára sok villámcsapást vont s hajónkat az Európán átszáguldó ciklon kellős közepébe vezette. így Csehszlovákia súlyosan meg volt terhelve és belsőleg meghasonlott. Ez több, mint amennyit egy különféle nemzeti és ideológiai rétegekre épített állam elbírhatott vol­na. Aiá kellett rendelnie magát egy fájdalmas operációnak és az idegen elemek lecsatolása után a megmaradt nemzeti magnak egészen uj politikai alapot és irányvonalat kell fölvennie. Az ennyire exponált személy az élen nemcsak akadály lenne, hanem saját maga sem tudna' az együttműködésben résztvenni. Lélektanilag és erkölcsileg egyáltalában nem is volna ez szá­mára lehetséges. Ezért dr. Benesnek távoznia kellett a maga érájával, a nemzet, amely él és élni fog és amely nagyobb, mint bármelyik egyed, az uj viszonyok közt uj utat kell, hogy találjon. A zloty = 8 Ki VARSÓ. — Azok a lengyel csapatok, ame­lyek megszállják Teschen-Sziléziát, lassan előre­nyomulnak a visszavonuló csehszlovák csapatok nyomában. A távolság közöttük másfél kilomé­ter. Teschen-Sziléziában a lengyelek sorra át­keresztelik az uccákat és a tereket. A legtöbb főuccát Rydz-Smigly marsallról nevezik el, ezen­kívül a köztársasági elnökről és Beck külügy­miniszterről. A lengyel polgári hatóságok a katonai ható­ságokkal egyértelműen Teschenhen megálla­podtak az uj fizetési eszközökben. A csehszlo­vák korona nem veszti el vásárlóerejét és kurzu­sát 1:8 arányban állapították meg, azaz egy len­gyel zloty 8 cseh koronát ér a megszállott terü­leten. Ezt az átszámítást használják minden hi­vatalos helyen. A csehszlovák pénz kicserélése lengyel pénzre javában folyik* Minisztertanács Prágában az „ötödik sáv“ ügyében, amelyet a német csapatok október 7. és 10. között akarnak megszállni PRÁGA. — A Berlinben ülésező nemzetközi bizottság, amely a csehszlovák-német ügyek el­intézésével foglalkozik, szerdán késő este hatá­rozatot hozott annak az ötödik sávnak ügyében, amelyet a német csapatoknak október 7. és 10. között kell megszállniok. , * , i A prágai minisztertanács éjjel egy óraikor összeült, hogy foglalkozzék a berlini határozat­tal. Ez az ülés reggel hat óráig tartott és kizáró­lag az V. zóna kérdéseivel foglalkozott. A kor­mány határozata a déli órákig ismeretlen volt Berlinből érkezett jelentés szerint a német csapatok Rundstádt vezérezredes parancsnoksá­ga alatt csütörtökön reggel 8 órakor átlépték Felsősziléziában a volt csehszlovák határt Lao- deck és Leobschütz közelében. Ezzel megkezd­ték a IV. sáv megszállását. Hitler béfcekarácsoflyt ígér BERLIN. — A téli segély javára tartott ösz- szejövetelen Hitler kancellár a berlini Sportpa­lotában szerdán este beszédet mondott — Hat év telt el, amióta uralomra jutottam a birodalomban és ez a hat év a német törté­nelem legdöntőbb korszaka volt. Májusban a csehszlovák mozgósítás után nagy elhatározás érlelődött meg bennem. Hittem abban, hogy tervemet megvalósitom. Hihettem is a sikerben, mert tudtam, hogy mögöttem áll a német nép és hajlandó minden áldozatra. Tény az, hogy nagy külpolitikai segítséggel rendelkeztem. Egy­szer már megköszöntem hü barátomnak, Musso­lininak azt, amit érettünk tett és személyiségé­nek teljes súlyát a serpenyőbe vetette az igaz­ságos megoldás mérlegében. A másik két nagy nyugati államférfiunak is köszönettel tarto­zom, mert ők is hozzájárultak Európa legége­tőbb problémájának megoldásához. Mindenek­előtt azonban a német népnek tartozom köszö­nettel. Büszke vagyok német népemre. Meg­győződéssel hiszek értékében és éppen azért tudom, hogy a nagy problémát néhány nap alatt végérvényesen megoldjuk. Október 10-ig meg­szálljuk mindazokat a német területeket, ame­lyek a mieink. Ezzel befejeződik Európa egyik legsúlyosabb krízise és mi Valamennyien végre először ünnepelhetjük meg igazán karácsonyt. Ez a karácsony valamennyiünk számára a béke Churchill szerint az angol fegyverkezés tökéletlensége elöntötte el Anglia magatartását LONDON. — Az alsóház külügyi vitáján szerdán Churchill megtartotta nagy érdeklődés­sel várt beszédét. Kijelentette, hogy nem akar népszerű beszédet mondani, hanem felvázolja az összes hibákat, amiket Anglia a közelmúltban elkövetett, Berchtesgaden, Godesberg és Mün­chen között a különbséget a következőkben le­het megállapítani: Hitler revolvert szegezve a nyugati hatalmak mellének 1 fontsterlinget kért Bercht esgadenben. Amikor megadták az össze­get, 2 fontot kért Godesbergben* Amikor az­után Münchenben egyezkedésre került a sor, Hitler 1 fontot, 16 sillinget és 6 pencét kapott, ezenkívül számos Ígéretet, Ha a cseheket ön­magukra hagyták volna, akkor is jobb feltétele­ket harcolhattak volna ki, mint a nyugati ha­védekezésünk kiépítését elhanyagoltuk és hábo­rú nélkül olyan vereséget szenvedtünk, amelynek következményei beláthatatlanok. A nyugati de­mokráciák ellen Hitler rettenetes vádakat emeL E demokráciák megméretnek és könnyűnek ta­láltatnak. Ez az első korty abból a keserű ital­ból, amelyet évről-évre nyújtanak nekünk és mindaddig nyújtani fognak, amig erkölcsileg nem válunk egészségessé és katonai erőnk helyre nem áll, A garancia éleibe lépett LONDON. — Sir Thomas Inskip angol nem­zetvédelmi miniszter az aisóház szerda esti ülé­sén bejelentette, hogy a Csehszlovákiára vonat­kozó formális garanciaszerződés még nem kész, de az angol kormány már most kötelességének tartja, hegy Csehszlovákiával uqv bánjék, mint­talmak segítségével, Helytelen volt, hogy Ang­ii nem fogadott el határozott álláspontot Cseh­szlovákiával szemben s azt sem mondta, hogy megvédi, azt sem mondta, hogy elejti az orszá­got. A német nép is békét akar, ezt mutatja Cham­berlain müncheni fogadtatása és a német nép békevágyát jobban ki kellett volna használni. Churchill ezután részletesen nyilatkozott a jö­vőről. A szövetségeknek az a rendszere, amelyre Franciaország biztonságát akarta építeni, össze­omlott és nehéz megmondani, hogyan fog újból megszületni. Az ut Németország számára nyitva áll a Fekete tenger és Törökország felé és Fran­ciaország középeurópai szövetségeseit Német­ország egymásután hódítja el. A közeljövőben ez a fejlődés simán és egyetlen lövés nélkül villám­gyorsan fog befejeződni. Mi lesz Anglia és Fran­ciaország szerepe ilyen körülmények között? És mi történik akkor, ha a nemzeti szocialisták egy­szer nyugat felé fordulnak? Franciaország és Anglia elsirathatják a kitűnő csehszlovák had­sereget és vakok volnának, ha nem látnák, mi­lyen lényeges változást hozott Európa katonai helyzetébe a közelmúlt. Nemcsak gyarmatokról van szó, nemcsak az európai befolyás elveszté­séről, hanem sokkal mélyebb dolgokról. Létünk a jövőben Németország kényétől-kedvétől függ. Légi hadseregünk mozgósítása megmutatta, mennyire tökéletlen légelháritásunk s a kisembe­rek érezték ezt, sőt valószínűleg a német vezér­kar is tudta. Tudja meg az angol nép is, hogy ha a garanciaszerződés már életbelépett volna. Ha Csehszlovákiát indokolatlan támadás érné, Anglia azonnal megvédi az ország integritását. Később Sir John Simon beszélt az alsóházban és bemutatta a kormány határozati javaslatát. A határozati javaslat kifejti, hogy az angol nép boldog, hogy a háborút sikerült kikerülni. Edén kérdésére Simon kijelentette, hogy Franciaor­szág, Olaszország, Németország és Anglia ugyan barátságos együttműködést határozott el, de négyes paktum nem keletkezett. Ezt a pak­tumot a négy nagyhatalom nem akarja rákény­szeríteni Európára, A belügyminiszter azután ló- fejezte reményét, hogy a szovjetunió önként csatlakozni fog a csehszlovák határokat garan­táló hatalmakhoz. A szovjetet Anglia nem akar­ja visszaszorítani és valahányszor általános ügyek elintézéséről lesz szó, természetesen a szovjetet is meghívják, Chvslkovsfcy külügyminiszter római tárgyalásai RÓMA. — Ciano gróf olasz külügyminiszter szerdán 16 órakor fogadta dr. Chvalkovsky uj csehszlovák külügyminisztert, aki — mint isme­retes — eddig római követ volt. 17 órakor Mus­solini fogadta Clialkovskyt a Palazzo Venezia- bán cs 50 pecig tárgyalt vele. A konferencia a csehszlovák helyzetre és a nemzetközi politiká­ra vonatkozott, Chvalkovsky éjfélkor Prágába utazott, ahová pénteken reggel érkezik meg. A jövő héten ismét visszautazik Rómába, hogy el­búcsúzzék az olasz kormánytól. Döntö közeledés Anglia és Olaszország közül RÓMA. — Lord Perth angol nagykövet és gróf Ciano olasz külügyminiszter tegnap ismét konferenciát tartott és a spanyol és a csehszlovák kérdésről tárgyalt. A két állam- férfiú között messzemenő megegyezés jött létre. Elhatározták, hogy mindkét kérdésben Anglia és Olaszország szoros együttműkö­désben fog dolgozni. Az angol—olasz vi­szony meglepő javulása egész Európában nagy föltünést és örömet okozott, mert az általános béke biztositását várják e közele­déstől. A spanyol kérdésben állítólag Mussolini és Chamberlain megegyezett abban, hogy Olaszország 10.000 önkéntest visszavon Spanyolországból és később a német műszaki csapatok visszavonásáról is gondoskodás történik. A spanyol kérdés végleges rende­zését Angliára bízzák. Nem lehetetlen, hogy Anglia Spanyolország kettéválasztását fogja elhatározni, a benemavatkozási bizottság ál­lítólag ebben az irányban máris megkezdte munkáját. A Reuter-iroda szerint Franco Spanyolországa és Negrin Spanyolországa egyaránt retteg a harmadik téli hadjárattól és éppen ezért hajlandó lesz az angol javas­latot elfogadni. A negyedik zéna kiürítése PRÁGA. — A délnyugati, északnyugati és északcsehországi határterület lépésről-lépésre való kiürítése után a csehszlovák katonaság most megkezdte az északmorvaországi IV. zóna kiürítését is. A kiürítés csáütörtökön és pénteken történik. Csütörtökön reggel 8 órakor az észak­morvaországi csehszlovák osztagok visszavo­nultak arról a területről, amely a Löwenkoppé- tól keleti irányban a Lindewieser-völgyön ke­resztül Freiwaldauig és onnan tovább Ditters- bachig és Niederwillersdorfig nyúlik, majd Olbersdorf városnál újra eléri a határt. Az em­lített városon kívül a csütörtökön kiürített terü­leten a következő városok feküsznek: Jaurenigg, Setzdorf, Friedeberg, Weidenau, Zuck-nantcl, Ni’klasdorf, Herroannstadt, Johannesíahl, Hen- nersdorf, Rudelsdorf és Hotzenplotz, A német csapatok csütörtökön reggel nyolc órakor lép­ték át a morva határt. a cenzúra sokat törölt. A megmaradt részben Stfíbmy a következőket mondja: 3 ünnepe lesz. 1938-ban kiszakítottuk a sors könyvéből azokat az utolsó gyászos oldalakat lis, amelyekkel Németországot akarták megbé- | lyegezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom