Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-01 / 224. (4667.) szám

1938 október 1, szombat. T>RXGAI -7V\AGtAR HIRLAI> 3 SAKATICA akkor is hat, amikor minden más csődöt monr'>tt. Hírek Angol fehér könyv Csehszlovákiáról Runciman jelentése döntő szerepet játszott London elhatározásában útyy. Uafaxat — KARL BRÖGER. — Nehéz álmából még csak mostan néz fel A város, ködtől sűrű uccahosszba. De jön a Robot, parancsokat osztva És minden kapun koppant kemény kézzel. A hajnalon át feszes lépte harsog, Oly biztos az és feltartózhatatlan. A kürtökben a szikra csak úgy pattan S csak folytatja a Cél felé a marsok Mert otthonából kitép sok-sok ezret És szolgál Néki, mig foga cslkordul, Mielőtt meleg napfényt is érezhet. És diadalittasan, büszkén, zordul Mint zászló leng a kéményfüst és gőggel Az égbe gyárkürt s vad sziréna bőg fel. SEBESI ERNŐ fordítása. r TÖRVÉNYHOZÓK A HADSE­REGBEN. Ismeretes, hogy a csehszlovák alkotmánytörvény a képviselők és szená­torok részére nem biztosit hadmentességet. Ennek következtében a mozgósítási pa­rancs alapján a következő képviselőknek kellett bevonulni: Tousek a cseh nemzeti egyesülésből, Syroky és Zubka kommunis­ta, Rybárik agrár, dr. Piesfák ruszin és Revay szociáldemokrata. A szenátorok kö­zül eddig senki sem vonult be. — ELHALASZTOTTA VADÁSZATÁT A SVÉD KIRÁLY. Stockholmból jelentik: A nemzetközi helyzetre való tekintettel a svéd király péntekre és szombatra tervezett rénszarvasvadászatát el­halasztotta. — ELHALASZTOTTAK A DEBRECENI KOLLÉGIUM JUBILEUMÁT. A budapesti sajtó közlése szerint a magyarországi tiszántúli református egyházkerület elnöke tudatja az ösz- szes meghívottakkal és más érdekeltségekkel, hogy a debreceni református kollégium négy- százados jubileumára, október 4. és 5. napjaira tervezett ünnepségeit — a nemzetközi helyzetre való tekintettel — később megállapítandó időre halasztja. Az egyházkerületi közgyűlést és a püspöki beiktatást azonban október 3-án, hét­főn és az azt megelőző esperesi és gondnoki értekezletet október 2-án, vasárnap a kitűzött időpontban minden körülmények között meg­tartják. — AZ EGYIPTOMI ANYAKIRALYNÉ ELUTA­ZOTT BUDAPESTRŐL. A budapesti sajtó közli: Négy-ötnapi tartózkodásra érkezett Budapestre Naz- lieh egyiptomi anyakirályné azzal, hogy innen tovább utazik Karlsbadba, kúrát tartani. Ez kilenc héttel ezelőtt történt, a királyné négy leányával (köztük az iraki trónörökös menyasszonyával) és nagy kíséreté­vel mostanáig Budapesten volt. Karlsbad helyett a Margitszigeten tartott fürdőkurát. Huszonhét, de időn­ként harminchat szobát foglalt el az anyakirálynő és kísérete. Elutazásakor kijelentette, hogy olyan nehe­zen válik meg a fővárostól, mintha szülőföldjéről kel­lene elutaznia. A kiséret a déli pályaudvarról indult el a velencei gyorson, a királyné Székesfehérvárig autón ment, hogy elkerülje a pályaudvari búcsúz­tatást. Olaszországon keresztül Párisba utazott. — MEGHALT TÜRR TÁBORNOK ÖZ­VEGYE. Rómából jelentik: Türr Izabella, Türr tábornok özvegye a Merano melletti Maia Alta villájában meghalt. — A MAGYARORSZAGI PARTOK NEM TARTANAK GYŰLÉSEKET. A budapesti sajtó írja: A politikai pártok a külpolitikai hely­zetre való teldntettel s hogy ezzel is kifejezzék a teljes egységet, melyben az ország közvélemé­nye az Imrédy-kormány mögött áll, elhatározták, hogy tervezett gyűléseiket nem tartják meg. Ter­mészetes, hegy ilyen körülmények között a nem­zeti egység pártjának október 2-ára és 9-ére ki­tűzött gyü'ései is elmaradnak. — UJ SZLOVÁKIÁI MÉRNÖK. Penger András (Rozsnyó) a prágai műegyetemen, a müépitészeti szakon szeptember 29-én mérnöki oklevelet nyert. — HALÁLOZÁS. Szabó József kályhásmes­ter, a nyitrai iparostársadalom egyik közbecsü- lésnek örvendő tagja 62 éves korában Nyitrán elhunyt. A megboldogult az államfordulat óta tagja volt a városi képviselőtestületnek mint az Egyesült Párt képviselője. A városvezetőség egyik leggerincesebb, szókimondóbb tagja volt, akit ellenfelei is megbecsültek. A város lakossá­gának nagy részvéte mellett temették el. Teme­tésén az Egyesült Párt küldöttségileg képvisel­tette magát és hatalmas koszorút helyezett el a sírjára. Ugyancsak képviseltette magát a nyitrai Keresztényszocialista Egyesület, melynek a meg­boldogult éveken át helyettes elnöke yolfc; A történelmi napok krónikáját tartalmazó könyv tiz fontos okiratot tartalmaz a szudétanémet kérdésről PRÁGA. — Angliában most adtak ki egy „fehér könyvet”, amely a Csehszlovákiára vonatkozó okmányokat tartalmazza, A fehér könyv tiz történelmi nevezetességű iratot közöl. A könyvnek igen szerény címe van: „A Csehszlovákiára vonatkozó levélváltás”. Runciman jelentése A könyv első okirata Runciman lordnak Chamberlain miniszterelnökhöz küldött je­lentése, amelyet Londonban szeptember 21- én szövegezett meg a lord. A lord egyebek között a következőket mondja jelentésében: — A csehszlovák kormány és a szudéta­német párt közti tárgyalások végleges ku­darcáért nézetem szerint Henleint és Fran­kot, továbbá azokat terheli a felelősség, akik tőlük extremista és törvényellenes akciókat követeltek. Runciman a továbbiakban elemzi a szu­détanémet kérdést és arra a megállapításra jut, hogy a szudétanémet panaszok lényegé­ben jogosultak. Ezután kategorikusan kije­lenti: — Számomra világos és magátólértetődő, hogy azoknak a határmenti járásoknak, ahol a szudétanémetek többségben vannak, azon­nal teljes önrendelkezési jogot kell adni. Ha ezeknek a területeknek az átadása lesz kivá- tos, amit én valószínűnek tartok, akkor leg­jobb, hogy ez azonnal megtörténjék, mert a bizonytalanság további fönntartásában rej­lik a legnagyobb veszedelem. Minden nép­szavazás a német többségű vidékeken néze­tem szerint csak puszta formalitás lenne, mert a lakosság többsége a Németországhoz való csatolást kívánja. Ezért meg vagyok győződve afelől, hogy ezeket a járásokat Csehszlovákiának azonnal át kellene enged­nie Németországnak, emellett meg kellene tennie a szükséges intézkedéseket a nyugodt átadásra. Ott, ahol a németség többsége aránylag kisebb, helyi autonómiát javasolok a negyedik megoldási tervezet alapján, ame­lyet a határmenti járások elcsatolása révén előállott uj helyzethez alkalmaznának. Ezek a megfontolások vezetnek a kérdés politikai oldalához, vagyis a csehszlovák köztársaság integritásának és biztonságának kérdéséhez, nevezetesen a szomszédos államokhoz való viszonyát illetően. — Hogy Csehszlovákia és szomszédai között jó viszony jöhessen létre, javasolom: 1. Tiltsák meg azoknak a személyeknek a politizálást, akik a szomszédos államokkal szemben tudatosan elfogult politikát követ­nek. • • • 2. A csehszlovák kormány biztosítsa a szomszéd államokat afelől, hogy semmi kö­rülmények között nem támadja meg őket és nem csatlakozik a támadáshoz még abban az esetben sem, ha arra eddigi kötelmei kész­tetnék. 3. Javasolom, hogy a főhatalmak Cseh­szlovákiának kezességet adjanak, hogy ki nem provokált támadás esetén segítséget nyújtanak neki. 4. Végül pedig javasolom, hogy Német­ország és Csehszlovákia között preferenciá- lis alapon vámszerződés létesüljön, amennyi­ben ez mindkét ország javára szolgál. — Abban a föltevésben — folytatja to­vább Runciman lord —, hogy a határmenti járások átcsatolása esetén is jelentékeny né­met kisebbség marad Csehszlovákia terüle­tén, Javasolom a következő további intézke­déseket: 1. Minden csehszlovák kormányban tar­tassák fönn egy hely a szudétanémetek kép­viselője számára. 2. Minden kérdést, amely az átengedendő terület határainak pontos megállapításával függ össze, nemzetközi bizottságra kell bíz­ni egy semleges tag elnöklésével. 3. A vitás területen az átmeneti idő alatt a rendet és békét nemzetközi rendőrség tart­sa fönn. Ehhez a jelentéshez a Národni Növiny megjegyzi, hogy föltűnően hasonlítanak Runciman nézetei a német követelésekhez. Hz angol-francia tervezet A „fehér könyv” második fejezete a berchtesgadeni konferencia után létrejött angol—francia tervezetet tartalmazza. A tervezet azt javasolja, hogy Csehszlová­kia engedje át azokat a területeket Né­metországnak, amelyekben 50 százaléknál több német lakik. Az irat reméli, hogy a határokat egy nem­zetközi szerv, amelyben csehszlovák megbí­zott is lesz, megfelelőképen megjavíthatja. Ez a szerv végezhetné a lakosság kicseré­lését is. A csehszlovák köztársaság határait szerinte biztosítani kell. Chamberlain, Hitler és Masaryk levelei A „fehér könyv" harmadik része az a le­vél, amelyet Chamberlain a godesbergi ta­nácskozás után Hitlernek küldött. A brit miniszterelnök a levélben aggodalmát fejezi ki, hogy a csehszlovák csapatok ellenállást fognak tanúsítani abban az esetben, ha a német csapatok betörnek Csehszlovákia te­rületére. A negyedik dokumentum Hitler válasza, amelynek tartalma körülbelül megegyezik Hitler legutóbbi rádióbeszédével. Ötödik helyen szerepel Chamberlain má­sodik levele, amelyben közli Hitlerrel, hogy elutazik Godesbergből, de egyben kéri, hogy Németország követeléseit emlékiratban szögezze le és addig ne nyúljon fegyver­hez, amíg a közvetítés tart. A hatodik okmány Hitler ismeretes godes- berg; emlékirata s a hetedik a csehszlovák kormány eluta­sító tartalmú memoranduma. Nyolcadik okiratként a „fehér könyv” Masaryk londoni csehszlovák követ levelét közli, amelyet Masaryk Halifax angol kül­ügyminiszterhez intézett. Masaryk közli le­velében, hogy a csehszlovák kormány kész résztvenni egy konferencián, amelyen Né­metország és más államok is képviselve vol­nának s amely értekezlet más módszereket venne javaslatba, mint amelyeket Hitler ajánl. Masaryk az angol-francia tervhez való visszatérést kívánja. A csehszlovák kormány végleges és köte­lező kezességet kiván arra nézve, hogy a tárgyalások folyamán támadás nem fogja érni. A könyv kilencedik okirata az a levél, amit Chamberlain hétfőn bizalmasan, Wil- son utján Hitlernek küldött. Ebben Cham­berlain javaslatot tett egy német-csehszlo­vák konferenciára vonatkozólag és békére hivta föl Hitlert. A könyv utolsó fejezete Hitler válasza. A Führer ebben azt állítja, hogy nem tudja megérteni a prágai kor­mány érvelését, amely szerint az ő godes­bergi emlékirata túlhaladja az angol-fran­cia tervezet kereteit. Nem is akarja elhinni, hogy ezt komolyan gondolhatták. A végle­ges döntés szerinte nem épülhet egy német támadásra, hanem szabad népszavazásra és a részletekben egy német-csehszlovák meg­egyezésre. Nemcsak a népszavazásra eső terület megállapítása, hanem a határok meg­vonása is független kell hogy legyen az egyoldalú német elhatározástól. Ennek a területnek azonnali megszállása a német szervekkel elkerülhetetlen biztonsági intéz­kedés lenne. Hogy ezzel Csehszlovákia el-. (egyszerű, de kiadós) V, kg főtt burgonyát megreszelünk, két tojást ütünk rá és V* kg liszttel, sóval és 5 dkg Vitelloval tésztává keverjük. Ebből ujjnyi vastag metéltet készítünk, az egyes darabkákat megsodorintjuk és forró Ceres zsírban aranyosbarnára kisütjük. Vigyázz! A megmaradt C erest újból föl­használhatjuk kisütéshez, mert na­-.—^ gyón soká eltartható a nél- f \ k ül, hogy megromlanék. Veszíti erődjeinek egy részét, ez kikerülhe­tetlen következménye a szudétanémet terü­let átadásának. S ha a végleges döntéssel oly sokáig kellene várnia, mig Csehszlová­kia újból kiépíti erődvonalait, akkor hóna­pokig, sőt évekig kellene várni. A prágai kormánynak Hitler szerint nincs joga ké­telkednie abban, hogy a német katonai in­tézkedések csak az emlékiratban megjelölt vonalig fognak terjedni. Hitler — úgymond — nem szándékozik támadást intézni a csehszlovák terület ellen. Hajlandó formális garanciát adni Csehszlovákia megmaradt részére. Szó sem lehet arról, hogy a csehszlovák függetlenséget megcsorbitsa. A levél végén Hitler azt a nézetét fejezi ki, hogy szerinte jól ismert tény az, miszerint Csehszlovákia a német területek elcsatolása után egészségesebb és egyöntetűbb íesz, mint eddig volt. Ennyi a „fehér könyv" rövid kivonató. PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank tegnap kiadott intézkedésével megtiltotta/: 1. a csehszlovák és idegen fizető-eszközök külföldre való kivitelét, 2. csehszlovák és idegen fizető-eszközök külföldre való utalványozását, 3. csehszlovák fizető-eszközök külföldre szállítása végett való juttatását, 4. cseh­szlovák fizető-eszközöknek idegen számlákon való jóváírását. r Szomorú Palesztinái mérleg JERUZSÁLEM. — A palesztinai lapok jelentése szerint a polgárháború szeptember­ben összesen 359 áldozatot követelt. Ezek között 246 fölkelő volt. Az angolok közül nyolc katona elesett és 36 megsebesült. — RÓMAI VÉGVARAT ÁSTAK KI SZI­LAGY-MEGYÉBEN. A szilágymegyei Mojgrád közelében az ásatások során egy római végvárat találtak, amelyet „Porolizu“-nak hivtak. A vég­vár a szakértők szerint Krisztus előtt 157-ben épült. A végvárban megtalálták az akkori római középületeket, fürdőket s megtalálták a város szélén álló egykori hatalmas amfiteátrum marad­ványait is. A föltárt romok között van egy tem­plom, amelyet Caracalla császár uralkodása ide­jén Krisztus után a III. század elején építettek. A végvár körülbelül a III. század közepéig állt fenn. A kiásott leleteket Zilahra szállítják és ott római múzeumot -létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom