Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-18 / 214. (4657.) szám
*c>Rs<aiMA^^Hnaigg 7 1933 szeptember 18, vasárnap. A kilencszáz esztendős erdélyi katolicizmus — A nagy múlt és a küzdelmes jelen — Az életindulás Szent István király nevéhez fűződik, ö alapítja a kolozsvári püspökséget, bár egyes történészek László király nevéhez fűzik az erdélyi püspökség alapítását. (Várad, 1091). Kilencszázesz- tendős forduló sok-sok fájdalmas és örömteli jubileumhoz hozza közelebb Erdély katolikus népét. Mielőtt a mához érkeznénk, járjuk végig a legendás nagy időket mér- földes lépésekkel... Az Episcopatus Ultratransylvanicus első ismert püspöke Simon (1103—12). A püspökök sofában ott van Pál (1175—81), akit sokan Béla király névtelen jegyzőjének hisznek, ott van a muhi ütközet hősi halottja: Rajnáid; Lépes György, Hunyadi János meghitt barátja és fegyvertársa; veronai Gábor, Mátyás király kancellárja; a reformáció korának, Erdély különválása idejének két nevezetes alakja, Gerendi Miklós és Bornemissza Pál; a későbbi idő nagy tudósa: gróf Batthyány Ignác, a róla elnevezett gyulafehérvári hire.s könyvtár alapitója; majd a Mária Terézia által elvett autonómia visszaszerzésének vezérei: Kovács Miklós és Fogarassy Mihály sorában érkezünk a jelenhez, amikor a nemrég nyugalomba vonult gróf Majláth Gusztáv Károly helyét — aki az impériumváltozás adta uj helyzetben tett elsorolhatatlan nagy szolgálatot az . erdélyi katolicizmusnak — Vorbuchner Adolf, a közelmúlt napokban tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal főpap, foglalta el. Az elárvult püspöki szék most uj gazdáját várja. A Státus Az erdélyi katolicizmus — ezen elnevezés alatt a gyulafehérvári püspökséghez tartozó egyházi területeket éretem — életének ütőerén az úgynevezett Státus tartotta a kezét, mely a vallásszabadsági harcok, az autonóm egyházkormányzatért folytatott egzisztenciális küzdelem igazi bázisa volt és amelynek kimúlása az erdélyi katolicizmus legnagyobb vesztesége. Itt újra néhány sorban történeti visszapillantást kell végeznünk, hogy megértsük a Státus megszűnésének jelentőségét. A Státus tulajdonképpeni eredete összeesik Erdély reformációjával* Abban az egyházi autonómiát sürgető elgondolásban, melynek magvait a protestantizmus vetette el széles e világon s mely magvetés a tordai országgyűlésen az egész világot megelőző (!) határozat gyümölcsét érlelte, hogy tudniillik „kinek-kinek a relí- gió ömaga dolga", az erdélyi katolicizmus is megtalálta autonómiájának alapját: a hívek maguk gondoskodnak a vallási, iskolai, valamint egyházvagyoni ügyek intézése felől. Abban a vallási türelemben, mely Erdély protestáns fejedelmeit mindenkor jelle- | mezte, az erdélyi katolicizmus gátlásnál- !] kül fejlődhetett és soha olyan széleskörű '| önkormányazata nem volt, mint a protestáns erdélyi fejedelmek idejében* Mihelyt az erdélyi fejedelemség Hábsburg- ttralom alá került, amikor tehát egészen logikusan a katolicizmus felvirágozására lehetett volna következtetni, éppen ellenkező történt: Mária Terézia megszünteti a Status Romano-Catholicus Transilvanicus szervezetét és 1767-ben a királyi kormányszék keretében egy katolikus bizottságot — catholica commissio — szervezett, melynek hatáskörébe tartozott ezután az addig független erdélyi katolicizmus minden egyházi és iskolai ügye. A Státus — mely tulajdonképpeni nevét onnan vette, hogy az erdélyi katolikus hívek iskolai és egyházi ügyek Intézésére gyűléseket tartottak minden korlátozás nélkül és az igy összegyűlt hívek és Ma s N AGY JÓZSEF (Déva) papok összességét nevezték statusnak — hatásköre teljesen megszűnt. És — magyar sors —' a státusgyüléseken ezután csak a státus autonómiáját korlátozó királyi rendelkezések megszüntetése iránti lépések megtétele fölött tanácskoztak. Hiábavaló volt az erdélyi országyülés —■ melyen nem a katolicizmus, csak a transilvánizmus (melyet a protestánsok ápoltak inkább) volt túlsúlyban — egyöntetű kérése a királyhoz: adja vissza a Státus-autonómiáját. Csak kilencven esztendővel ezelőtt, 1848 augusztus 31-én jutott lélegzethez, de ez a lélegzet olyan „rövid lélegzetű" volt, mint a szabadságharc, melyben született, mig végül 1867 szeptember 12-én közli Eötvös vallásügyi miniszter az erdélyi katolicizmussal, hogy a catolica commissio megszűnt és a státusgyülések hatásköre visszaállíttatott. A Státus uj élete 1868-ban, Fogarassy Mihály püspöksége idején indul meg és egészen 1932-ig tart, mely az erdélyi katolicizmus autonómiája kérdésében nagy változást hozott. A konkordátum A konkordátum, mely az Apostoli Szentszék és Románia között 1932-ben létrejött, újra megszünteti az erdélyi katolicizmus autonómiáját, megszünteti a Státust mint közjogi intézményt, a státusból egyházmegye lesz, mely egészen más hatáskörrel képviseli ezentúl az erdélyi katolicizmust kifelé és befelé. Ez a konkordátum főbb vonásaiban a következőket tartalmazza: Megszűnik a Státus, az erdélyi katolicizmus életét a. gyulafehérvári püspöki egyházmegye kormányozza, az eddigi alapok birtokában maradnak, de az állam a vagyonkezelés felett ellenőrző jogot gyakorol. Az egyházmegyei tanács intézkedései csak akkor érvényesek, ha ehhez a gyulafehérvári latin szertartásu ordinárius hozzájárul, viszont az ordinárius kötve van az egyházi vagyon kezelésében az egyházmegyei tanácshoz. Ez az egyházmegyei tanács a közgyűlés és az igazgatótanács által gyakorolja jogait. Elnöke a püspök, világi részről a hat évre választott világi elnök, jelenleg az erdélyi katolicizmus és a magyarság egyik vezéralakja, dr. Gyárfás Elemér volt szenátor. Tagjai egyházi és világi képviselők speciális szervezeti szabályzat alapján, melynek ismertetésére itt nem térhetünk ki. Az erdélyi katolikus egyházmegye lélek- száma a legutolsó statisztikai adat szeÉRSEKUJVÁR. — Péntek délután tartotta az érsekujVári városi képviselőtestület költségvetési ülését. Dr. Holota János városbiró a költségvetés ismertetése előtt expozét tartott s ebben ismertette az uj költségvetés összeállításának irányvonalait. A városbiró hangsúlyozta, hogy a város anyagi helyzete lényegesen javult, valamennyi adóbevétele emelkedett, azonban a jelen viszonyok miatt oly sok rendkívüli kiadás terheli a várost, hogy a városfejlesztés nem érezheti a javulást. Különösen megterhelték a várost a légvédelemmel és egyebekkel összefüggő kiadások. A rendes költségvetés hiánya 2,495.766 korona, amelyre pótadófedezet 1,655.613 korona. Ebből a 200 százalékos házbéradóra 659.923 korona esik, mig a 350 százalékos pótadóra 995.690 korona. A fedezetlen hiány 840.153 korona, amelyet az országos rint 385.271 lélek. Ebből1 mintegy 20.000 németajkú. A Romániában élő katolikusok tömegesen élnek a határmenti területeken, melyek az impériumváltozás után bekövetkezett uj helyzetben a Fiedler István és dr. Pacha Ágoston püspökök vezetése alatt álló szalmáé—nagyváradi és a temesvári püspökségek területein tömörül. A váradi püspökséget 1091-ben Szent László alapította. A hatalomváltozás után 170.000 lelket számláló híveiből 70.000 lélek maradt az uj Biharban. A Csanádi egyházmegye a hatalomváltozás után három részre szakadt. A Romániához eső résznek 160 plébániája van 450.000 hivővei. A szatmári egyházmegyéből Romániában 44 plébánia maradt 75.000 hívővel. Katolikus magyar iskolák Az iskolák fenntartási gondja képezi az erdélyi katolicizmus legnagyobb feladatát. Itt valóban az önerő az, ami az autonómiát pótolja. Mint Romániában minden kisebbségi felekezet- nek, úgy a katolikus egyháznak is minden állami támogatás nélkül — és ellenőrzés mellett — kell gondoskodnia arról, hogy iskolái és benne a magyar katolikus szellem fenntartassanak. Az erdélyi egyházmegyének nyolc fiú- és tizenkét leány-középiskolája van. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik a kolozsvári, a Marianum, mely a legutóbbi érettségi vizsgálat alkalmával a Kormánybiztos dicséretét is kiérdemelte, A középiskolákban 132 féjrfi- és 150 nő-tanár tanit, a fiúiskolákban a legutolsó statisztika szerint 1528, a leányiskolákban 1592 tanu’ó tanult. Egyszáznyolcvanhárom elemi iskola van, tizenegy óvoda, ahol 421 tanító működik és 15.518 gyermek tanul. «/ Rendkívül jelentős és a mai helyzettel számoló lépése volt az erdélyi katolikus Státusnak az a lépése, mellyel Radnóton és Kézdivásárhelyen földműves-iskolát létesített. A radnóti földmü- ves-isko’át 1933-ban alapították. Tavaly 76 tanuló járt az iskola két osztályába. Ezek közül 71 az iskola internátusában lakott. Az iskolákba valláskülönbség nélkül felveszik a növendékeket. Rendkívül nevezetes ama intézkedés is, mely az ujmisés papokat teológiai tanárok vezetése alatt kiküldi a gazdasági iskolákba, — a falusi lelkész számára nélkülözhetetlen gazdasági ismeretek elsajátítása érdekében. A kézdivásárhelyi földműves-iskolában az elmúlt évben 26 katolikus és 18 református tanuló járt. Ezek a számok az igazi Erdélyt mutatják, az erdélyi szellemet, mely a Bocskay-örökség- ből „Tiszteld azt, ami a másé, de ami a tied, azt ne hagyd elveszni" — táplálkozik. Egyéb hivataltól segély formájában kér a város. A rendkívüli költségvetés hiánya 8,259.452 korona, amelyet — megfelelő időpontban — kölcsönként vesz fel a város. A megindult vitában Buzek Vencel (szociáldemokrata), Bláha Károly helyettesvá- rosbiró (cseh nemzeti szoc.) elfogadták a költségvetést, de Buzek a tűzoltóság modern felszerelését is sürgette. Turchányi egyesültpárti szenátor az adott körülmények mellett kedvezőnek nevezte a költségvetést, mig Prohászka (kommunista) a szociális terhek felemelését sürgette. A megejtett szavazásnál — a két kommunista kivételével — a képviselőtestületi tagok megszavazták a költségvetést. A csehszlovák pártok és a magyar katolikus csoport is éveken keresztül a költség- vetés ellen szavazott, igy mostani magatartásuk az érsekujvári várospolitika megnyugvását bizonyítja. Megszavazták az érsekujvári költségvetést ként a református egyházkerület csombordi gazdasági iskolában is az arányszám ezt a szellemet bizonyítja és igazoltja. Egy igazi népszövetség Kulturális és társadalmi téren néhány sorban az egyesületekről és a sajtóról kell szólanunk. Az első országos jellegű megmozdulás hozza létre 1921-ben az Erdélyi Római Katolikus N épszövetséget, melynek első közlönye a „Katolikus Világ" volt. j Jelenlegi közlönye az „Apostol", mig a „Katoli- i kus Világ" a Szentkereszt Hadsereg hivata’os lapja. Ez a Népszövetség nem tehetetlen és I nem csak keret, hanem életteljes alakulat, melynek egyik legimpozánsabb megnyilvánulása a . brassói nagygyűlés vo't, ahol | Erdély katolikus népe tett hitvallást a „keresztényi világnézet és a szociális igazságosság" mellett. A Népszövetség tagozatainak száma 257. (TaÍ ozat megalakítható minden egyházközségben, hol lega’ább húsz rendes tag jelentkezik felvégre.) Tagjainak száma 21.550. Keretében mü- ödik 76 városi és falusi legényegylet, 36 dalár- a, 11 zenekar, 6 olvasókör, 2 napközi otthon, 0 sportegyesület, 1 szegénygondozó, 1 peda- ógiai, 1 orvosi, 1 főiskolai, 1 kulturális és egy . sajtószakosztá’y. A nők szociális munkája A női tábor beszervezése is 1921-ben in- { dúl meg. Ennek a munkának az élén — mely a Szociális Testvérek Romániai Or- I szágos Szervezete nevet viseli — az erdélyi j magyarság, a volt Magyar Párt református ■ (!) elnökének felesége, gróf Bethlen Györgyné áll, aki a nemrég elhalálozott Kovács Dezsőnével (a kolozsvári református (!) gimnázium iró-igazgatójának feleségével) valóban szociális tartalommal töltette meg ezt a keretet. Leányait a gyakorlati életre neveli, leszállítja az illúziókból a j földre és a hétköznapok közé — a munka mezejére —- irányítja. Vége van az álmoknak és az ábrándozásoknak, a partiknak és a gondtalan feleségréletnek. Az álom és a valóság nagyon messze van egymástól és aki közöttük jár, az menthetetlenül felőrlődik. j Ez a két pompásszemü, áldottszivü asszonr innen, ebből a „köz"~ből akarja kiszabadítani a leánylelkekct és nem úgy akarja vallásossá tenni őket, hogy elszakítja a földtől és ájtatos imádságokra tanítja csupán, hanem ájtatos imádságaikkal együtt állítja be a mindennapi életbe, hogy a „hétköznapok" és a „vasárnap" között meg legyen a megfelelő harmónia. Pompás folyóirata a mozgalomnak a Nap, mely címében hordozza a vezetők elgondolását: a női léleknek világítania és melegítenie kell! Erdély területén ma 42 szociális szervezet, 48 leányklub és 45 leányegyesület működik. Tudomány, saftó A tudományosságot az Erdélyi Katolikus Akadémia képviseli, melyet 1928-ban alapítottak. Az Erdélyben élő katolikus tudósok és irók javát tömöríti. Igazgatója dr. György Lajos, aki a kolozsvári Lyceum könyvtár megszerzésével is Erdély tudományos életének egyik legmunkásabb apostola. Nevezetes sajtótermék —- az elsoroltakon kívül — a „Hírnök", az „Erdélyi Iskola", a „Vasárnap", az ifjúság lapja, a „Jó Barát" és katolikus szellemű napilapnak nevezhető a Nagyváradon, Paál Gábor szerkesztésében megjelenő „Magyar Lapok" cimü napilap is. * A tovarohanó időben csak néhány pillanatfelvétel ez, amit szavakba rögzítettünk. Legalább ennyit azonban tudnunk kell egymásról. Ez a néhány adat, néhány szám, néhány név, néhány cim: a ma történelme és kisebbségi sorsot takar. Testvéri kéz- nyujtás ez a határokon túlról. Old England női szabóság Kosice Stefánik-u. 48. Telefon 33-06 Sfastny László szücsszalon Kosice Stefánik-u 48. Telefon 33-06 HOTEL FLÓRA 300 modern szoba. — GARAGE PRAGA - FOCHOVA 121
