Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-10 / 207. (4650.) szám
5 1938 szeptember 10, szombati Hírek Felhívás a Prágába készülő magyar lőiskolásokhoz Testvérek! Tudjuk, hogy elszoruló sziwel gondoltok a közeljövőre, mikor először hagyjátok el a szülői há- íat és nekivágtok az előttetek álló, eddig még ismeretlen életnek. De ne féljetek tőle, nem fogtok elveszni a nagyváros sikátoraiban, nem lesztek egyedül Prága nagyvárosi forgatagában, mert testvéri szeretettel várunk rátok és irányítjuk lépésieket, — ha ti is úgy akarjátok. Gyertek bátran, erős magyar akarattal és keressetek fel bennünket, hogy kéz a kézben haladva, munkánkban egymást kölcsönösen támogatva és Istenben bizva juthassunk előre. Magyar fiuk és leányok! Első utatok Prágában a Magyar Akadémikusok Körébe vezessen! (Prága II., Václavské náméstf 72, II. emelet, szemben a múzeummal.) A prágai Magyar Akadémikusok Köre nevében: H a j p á 1 Gyula, 8. k., elnök. Halász László, e. k., titkár. — ISKOLAI SZÜNNAP MASARYK- HALÁLÁNAK ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN. Masaryk G. Tamás első elnök halálának első évfordulója szeptember 14-én, a jövő Jiét szerdáján lesz. Az évforduló alkalmából az egész köztársaságban gyászünnepélyeket rendeznek. Prágában a gyásznap előestéjén a Lucerna nagytermében tartanak emlékünnepélyt. — Az iskolaügyi miniszter rendel etet adott ki, amelyben az iskolákat tgyászünnepélyek megtartására utasítja. Szerdán délelőtt 10 órakor tartják az iskolai gyászünnepélyeket. A tanítás ezen a napon szünetel. — BUDAPESTEN TARTJA ÜLÉSÉT AZ ÜGYVÉDEK VILÁGPARLAMENT - iJE. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Csütörtökön kezdődött meg Budapesten az ügyvédek világiszervezetének, a [nemzetközi ügyvéduniónak kilencedik kongresszusa. Az Akadémia dísztermében tartották a megnyitó ülést. A kongresszuson [huszonhat nemzet képviseltette magát. A [megnyitáson megjelent dr. Mikecz Ödön ügazságügyminiszter is. A diszközgyülést KáJnoky Bedő Sándor, az Országos Ügy- yédszövetség elnöke nyitotta meg. Este az igazságügyminiszter és felesége teát adott sa kongresszus tagjai tiszteletére az Országos Kaszinóban. — TEMPLOMSZENTELÉS. Érsekújvárról jelentik: Nagy ünnepe volt Jászfalu rdélszlovákiai községnek. Dr. Buzalka püspök ünnepélyes keretek között fölszentelte a község most épített gyönyörű templomát. Az ünnepélyes alkalomból Jászfalu és a környék katolikus társadalma zsúfolásig megtöltötte az uj templomot s áhítattal hallgatták. azt a mélyhatásu szentbeszédet, amelyet szentmise közben a püspök mondott. A templomszentelés után közebéd volt, amelyen számtalan felköszöntő hangzott el. A művészi kivitelű templomot Nagyfalusi Antal műépítész tervei után Kató Pál érsekuj- yári építészmérnök építette. A templom főoltárának képe Thain János festőművész alkotása. A mintegy 350.000 koronás költséget —' Zalka János jászfalusi plébános kezdeményezésére — a község népe adta össze. — BÁRÓ BORNEMISZA ELEMÉR MEGHALT. Szekszárdiról jelentik: Báró Bornemisza Elemér tolnai földbirtokos tegnap vadászat közben hirtelen meghalt. A hetven esztendős báró szarvas- lesen volt, s amikor egy szarvasbikát lelőtt, hirtelen összeesett. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a vadászat izgalmai közben előállott szivszélhüdés okozta a halálát. A holttestet szombaton délután Zsibóra szállítják 's az ottani családi kastély sírboltjában helyezik örök nyugalomra. — GARAY RENDŐRFŐTANÁCSOS VISSZATÉRT SZABADSÁGÁRÓL. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Garay István rendőrfőtanácsos, a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályának vezetője ma visszatért szabadságáról és újból átvette hivatalának vezeté- £>&t« — ÁTHELYEZÉS. Lőcséről jelentik: Dr. Hol- czák Ferenc bírósági főtanácsost, a lőcsei kerületi bíróság büntető tanácsának elnökét a kassai felsőbírósághoz helyezték át. Helyét dr. Vlasák Lumir birósági tanácsos foglalta el. — MEGJELENT Dr. SZEMZŐ PÁL KÖNYVE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Dr. Szemző Pál, az ismert pozsonyi ügyvéd, akit többször hallottunk már az előadóasztal mellett, úgy a .városi közművelődési testületben, mint a MAKK- ban, „Magyar gondok, magyar gondolatok" aminél negyvennyolcoldalas könyvet adott ki, amelyben Nacionalizmus és humanizmus, Kisebbségi jogok és zsidók útja című fejezetekben érdekes módon foglalkozik ezekkel a nagy horderejű problémákkal. Különösen érdekes a könyvnek A zsidók útja és az antiszemitizmus cimü fejezete. A könyv nyolc koronáért kapható minden könyvkereskedésben. _ « A szlovák kormánysajtó is a legélesebben elitéli a kassai kiállítást ■■ Nemcsak a „SIovák“-ban, de a „Slovensky H!as“*ban is sorozatos támadások a rendezőség ellen ■■ Csak a túlbuzgó magyar kormánylap lőtt túl a célon ■■ Miért nyelte le a békát Maxon polgármester ur? ■■ KASSA — (Szerkesztőségünktől.) A kassai kiállítás ügyével elég sokat foglalkoztunk és most még tovább kell vele foglalkoznunk, mert — mint bejósoltuk — az igazi kudarc csak most, a kiállítás berekesztése után kezd kibontakozni. Kezdetben a PMH egyedül állt a porondon a kassai kiállítás szerencsétlen hibáival szemben, a PMH volt az egyetlen, amely már a megnyitáskor kertelés nélkül megmondta véleményét a balsikerü rendezésről, a kiállított anyag, a szervezés és főleg a politikai beállítottság balfogásairól. Laptársaink opportunizmusa és talán a kíméletről alkotott helytelen fölfogásuk eredményezte, hogy hosszú időn át egyedül a Prágai Magyar Hírlap fejezte ki az összlakosság véleményét a kassai kiállításról. Most, hogy végre bezárultak a kapuk, egy- re-másra megszólalnak a szlovák lapok is és nyíltan megmondják véleményüket a rendezés súlyos hibáiról. Ez a vélemény élességben semmiben sem marad mögötte a PMH véleményének, a legérdekesebb pedig az, hogy nemcsak az ellenzéki szlovák lapok ostorozzák a kiállítás rendezőségét, de a legnagyobb szlovák kormánylap, a Zsolnán megjelenő Slovensky Hlas is. Azon sem csodálkozunk, hogy a Hlin- ka-párti „Slovák" sorozatos cikkekben rántja le a leplet a kiállításon tapasztalt jelenségekről, amelyek súlyosan sértik a szlovák nép önérzetét is. Legutóbb az állami pavil- lon és a kulturális pavillon rendezői, dr. Ewald vezető járásbiró és dr. Pollák mu- zumigazgató ellen intézett éles támadást, amiért a szlovák jelleget teljesen elhanyagolták a gyűjtemények összeállításában, majd következő számában azt kifogásolta, hogy még a vendéglőben sem beszéltek szlovákul a szlovák látogatókkal. Mikor az egyik látogató azt követelte a pincértől, hogy beszéljen vele szlovákul, az kihívó hangon válaszolta, hogy ő cseh anyanyelvű és csak az anyanyelvén köteles beszélni. Ugyanezt az esetet a kormánypárti „Slovensky Hlas" is fölpanaszolta. Különös tünet, hogy a miniszterelnök lapja szinte vetélkedik a Hlinka-párt orgánumával a kassai kiállítás ledorongolásában. Legutóbbi számában rendkívül éles cikk jelent meg erről a témáról az „Éles tollal" cimü rovatban, amelyet érdemesnek tartunk szószerinti fordításban közölni. A cikk gunyoros cime azonos egy ismert cseh dal címével: „Slovensko ty jelté spís?” (Szlovenszkó, te még alszol?) Majd a szöveg: „A köztársaság keleti kiállításának Szlovákia fejlődését kellett volna bizonyítania, a minden tekintetben és minden részletében való fejlődést, amit nekünk a húszéves demokrácia nyújtott. Ez volt a hibátlan alapmotívum amely megfelelhetett az egész programnak és a kiállítás céljainak. Ma, sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a kiállítás kezdeményezői nemjj fogták föl helyesen a célt és igy a kiállítás j mindent helytelen megvilágításban állított? elénk. A látogató azzal a csalódott érzés-j sel távozhatott az állami pavillonból, hogy a csehszlovák köztársaság fölépítésében semmi része sincs a szlovákságnak, hanem ebben a cseh nemzet hozta a legnagyobb! áldozatot. Értéktelen elem Szlovákia az állam alkotásában, megfeledkeznek arról a sok férfiről, akik a köztársaság keleti részén küzdöttek a nemzetért a szabadságharcban, mélyen hallgatnak a szlovákok résztvételéről az épitőmunkában, úgyhogy a kiállítás csupán a csehek keletszlovákiai előmenetelének bizonyítékául szolgált, vagy jobban mondva annak bizonyságául, hogy Keletszlovákiában, ahol mindig csak szlovákok éltek, miként tör előre a cseh szellem és a cseh kultúra. Mert nem hiányzik ez a fölirat sem: „Kdoz jsou Bozí bojovníci" (cseh huszita ének kezdete ~a szerk. megj.), míg a másik oldalon nem tartotta fontosnak a rendezőség a szlovák nemzeti nagyság jel-j mondatait föltüntetni. Mert minek doku~| mentálni és megmutatni a szlovákoknak,' hogy nekik is megvoltak a maguk kiváló férfiai, hogy nekik is megvolt a kifejlődött kulturtradiciójuk? Ezek szerint az a látszat, mintha Keletszlovákiában nem is beszélnének máskép, csak csehül. Majdnem minden fölirat erről győzhette meg önt és ön éppúgy elhihette ezt, mint a cseh és morva látogatók, akik hamisan vannak informálva Szlovákiáról. A „Kultúra" elnevezésű pavillonban bizonyára megragadta figyelmét a következő fölirat: „Lássuk tehát, mivel járulnak hozzá a szlovákok a mi közös csehszlovák kulturális háztartásunkhoz és miben mutatkozik meg az ő saját lényegük." (Masaryk 1936-ban.) A kiállítás ezen része alkalmas arra, hogy csúffá tegye az egyébként őszintén elgondolt idézetet. Láttuk még a két szép Sokol-termet, — kár, hogy nem egész pavillon. A „Könyv technikája és művészete" mélyen elszomorította a szlovák látogatót. Igazán kár, hogy nincsenek szlovák könyveink. A szlovákok bizony fönnakadnak ezeken a dolgokon, de mi már ilyenek vagyunk. Most hát meg kell elégednünk azzal, hogy Csehszlovákia keleti kiállítása, amit örömmel üdvözöltünk, amelynek elgondolása helyes is volt és amely valóban kifejezésre juttathatta volna a nekünk annyira fontos regionalizmust, — egész más szellemet juttatott érvényre. így a keleten csak a cseh érettség és a szlovák tehetetlenség nyert kifejezést. Szlovákia valóban elaludt és aludni fog mindaddig, amig ki nem heveri a keserű pilula hatását, amelyet a „Csehszlovák kelet” kiállításával lenyelt.” Az idézett cikkből, de az egész szlovák sajtó állásfoglalásából látható, hogy a szlovákok épp oly kevéssé voltak megelégedve a kassai kiállítással, mint a magyarok. Viszont a csehek sem voltak meg1/8 liter tejet, 1 tojást, 2 dkg olvasztott Vitellot és 10 dkg réteslisztet csurgós tésztává keverünk. Az almákat meghámozzuk, ujjnyi vastag kerek szeleteket vágunk belőlük, megmártjuk a tésztában, forró Ceres zsírban aranyosbarnára kisütjük és meghintjük porcukorral. Vigyázz! A megmaradt Ceres zsírt még elhasználhatjuk más sütemény készítésé—-«s. hez, mert nagyon soká eltartható / \ a nélkül, hogy megromlanék. elégedve, mert keveselték a cseh anyagot és főleg azt kifogásolták, hogy a politikai demonstráció túltengett az értékesebb kulturális momentumok rovására. De nem volt megelégedve a kassai kiállítással, különösen a végeredménnyel maga a rendezőség sem, nem is szólva az alkalmazottak és a munkások rengeteg panaszáról. Az utóhangok még hallatszani fognak sokáig, nem épen kellemes formában és nem minden következmény nélkül... * Egyelőre csak egy emberről tudunk, aki meg volt elégedve a kiállítással: ez Maxon polgármester ur, bár környezetéből olyan hangok hallatszanak, hogy ő sem fog többé kiállítást rendezni. Ez az eltökélt szándéka. A fejlemények meg fogják mutatni, hogy miért kellett Maxon polgármester urnák — hogy az ő népies modorában beszéljünk — a békát lenyelnie. A magunk egyenes állásfoglalását — bár nincs rá szükségünk — fényesen igazolják a szlovák sajtó utóhangjai a kassai kiállításról. E sajtó mostani magatartásával szemben élesen meg kell bélyegeznünk a magyar kormánysajíó magatartását. Ugyanaz a magyar lap, amelyet a kormány nyomdájában együtt nyomnak a föntidézett „Slovensky Hlas”-szal, nem átallotta a kassai kiállítás dicsőítése mellett személyes támadást intézni azok ellen, akik kezdettől fogva nyílt szemel és nyílt Ítélettel álltak szembe a kassai kiállítással. Most aztán saját gazdái cáfoltak rá arra a túlbuzgó „magyar" újságíróra, aki újra és fölöslegesen túllőtt a célon. Vitatkozás hevében embert ölt egy becsipett csősz Németország nem kérte Japán „erkSIcsi támogatását1* A kínai harcok ■ A frontmfigötti háború TOKIO. — A japán külügyminisztérium egyik főbb hivatalnoka megcáfolta azt a hirt, hogy a német nagykövet megjelent a japán külügyminiszternél és Japán erkölcsi támogatását kérte a csehszlovákiai krízisben. Ugyanakkor a japán külügyminisztérium elismerte, hogy a közel jövőben nagyarányú átcsoportosítás történik a japán diplomáciában. Ismét megjelent a kinai 8. hadsereg DAIREN. — Északkinában meglepetés, szerűen föltűntek az ismert 8, kínai kommu-, nista hadsereg osztagai és megkísérelték, hogy a japánok hátsó összeköttetéseit, főleg a peking—hankaui vasútvonalon és a tien- csin—pukaui vonalon elvágják. Céljuk valószínűleg az. hogy tehermentesitsék a Han- kaunál veszélyes helyzetbe került kinai csapatokat. A 8. kinai sereg előtörésének meg- gátlására a legfelső japán hadvezetőség újabb csapatokat vont össze Északkinában. Az első japán osztagokat, amelyek tengeren 8 érkeztek Kínába, csütörtökön hajózták ki Tiencsin közelében. Az első hadosztály gyorsított menetben útban van a veszélyeztetett vidék felé* 4 KOMÁROM. — Halálosvégii vitatkozás zajlott le egy komáromezentpéteri vendéglőben szerdán este félnyolckor. Csövek Benő komáromszentpé- teri gazdalegény több társával együtt mulatott a korcsmában. A hangulat már emelkedőben volt, amikor belépett a,z ivóba Kocsis Dávid Ihatár- csősz. Kocsis már iiluminált állapotban volt s az ivást folytatta. Az ivóban vitatkozás kezdődött, a vitatkozás veszekedéssé és személyeskedéssé fajult, Csövek Benő és Kocsis Dávid szembekerült egymással. Kocsis Dávid dühösen előrántotta revolverét, — melyet oldaltáskájában állandóan felhúzva tartott— s lőtt, A balkézkben tartott revolver golyójának útja különös volt: először keresz- tülfurta magának a tettesnek, Kocsis Dávidnak előrelenditett jobb felső karját, majd Csövek Benő hasába fúródott. Csöveket súlyos sérülésével azonnal a kórlházba szállították Komáromba, de ott még az éjjel meghalt. Kocsist kiszabadították a. feldühödött társaság kezei közül s szintén bevitték Komáromba, hogy sebét bekötözzék. A csend őrs ég nyomoz a rejtélyesnek látszó ügyben, mivel Kocsis tagadja, hogy szándékosan lőni akart volna s azt vallja, hogy fegyvere magától sült el. Abban az irányban is nyomoznak: a nagy zűrzavarban nem használt-e még valaki revolvert, mert különösnek látszik, hogy a részeg csősz először saját karját lőtte keresztül s ez a golyó ifuródott állítólag Csövek gyomrába. A határ* .csőszt je tartóz tatták, ^ L i.■ i ; :rrz_~:
