Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-10 / 207. (4650.) szám

6 1938 szeptember 10, szombat* Ekrazittal követett el Öngyilkosságot egy munkás PRTVIGYE. — Az elmúlt napokban megdöb­bentő öngyilkosság történt Divék közelében, ahol éppen a Besztercebánya—Divék közötti uj vasútvonalat építik. Az épitkezésnél dolgozó munkások váratlanul hatalmas robbanásit hal­lottak, mely után vésztjósló csönd borult a vi­dékre. Nyomban a robbanás irányába siettek. Alig néhány méternyi távolságra, egy domb mö­gött, darabokra tört szerszámok és föltárt föld jelezte, hogy a robbanás ott történt. Nyomban hozzáláttak a mentési munkálatokhoz és amikor eltávolították a földréteget, borzalmas látvány tárult a munkások szemei elé: egy darabokra té­pett munkás véres holtteste feküdt a földön. A szerencsétlenség után vizsgálóbizottság szállt ki a tragédia színhelyére. Rövidesen sikerült meg­ái lapítani, hogy nem véletlen szerencsétlenségé­ről, abnem öngyilkosságról van szó. Az áldozat Milkó József 22 éves környékbeli munkás, aki valószínűleg gyógyíthatatlan betegsége miatt ha­tározta el magát szörnyű tettére. Megállapítást nyert az is, hogy a munkás az épitkezésnél mint robbantó volt alkalmazva és igy sikerült neki gyanútlanul robbanó anyagokhoz jutnia. Kidobta az ablakon nyomorék gyermekét BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Turuc Jenő pestszenterzsébeti szücs- segéd csütörtökön délelőtt a budapesti bába- képző intézet bölcsődéjébe látogatott, hogy fe­lesége újszülött gyermekét megnézze. Ott meg­tudta, hogy gyermeke nyomoréknak született. Turuc hirtelen felkapta a csecsemőt s a máso­dik emeleti ablakból kihajította az udvarra. A csecsemő azonnal meghalt s Turucot letartóztat­ták. A rendőrségen azt vallotta, hogy egész nap ivott és önkívületi állapotban követte el tettét. A szerencsétlen anya ideggörcsöt kapott, ami­kor látta, hogy mi történt gyermekével. A lel­ketlen apát a főkapitányságon őrzik. Halálos szerelmi dráma a Hűvösvölgyben Egy pincét cserkészkéssel megölte szerelmét, majd harakirit követett el BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Csütörtökön délelőtt á hűvösvölgyi Balázs-vendéglőtől néhány száz lépésnyire égy gimnazista fiú égy fiataí leány holttestére buk­kant. Kétségbeesetten szaladt a legközelebbi rendőrhöz, hogy jelentse néki megdöbbentő föl­fedezését. Azonnal nyomozás indult. A leány holtteste borzalmasán meg volt cson­kítva, testén több mély szúrás telt, egyik keze pedig tövéből le tölt metszve. Felkutatták az egész környéket s á gyilkosság színhelyétől néhány méternyire egy szakadékban több seb­ből vérző eszméletlen fiatalembert találtak. Azonnal 'beszállították a kórházba, de már nem tudtak rajta segíteni, A nyomozás azután megál­lapítottá, ihogy — JOGERŐS KENYERES-KAUFMANN BÜN­TETÉSE. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Emlékezetes az a botrány, amelynek kö­zéppontjában Kenyeres-Kaufmann Miklós Móric, a soknevü volt képviselő állott, akiről bebizo­nyosodott, hogy nevét jogtalanul használta, ök- irathamisitás vétsége miatt eljárás indult ellene és a törvényszék, majd a tábla bathavi fogház- büntetésre ítélte el. Legfelső fokon most foglal­kozott az üggyel a kúria és az Ítéletet helyben­hagyta. Az ítélet ezzel jogerőre emelkedett. — A GÉPALKATRÉSZJAVITÓ GÖRBE UT­JAI. Komáromból jelentik: Antal Sándor rovott- múltú gépszerelő varrógéptailajdonosokat keres föl s a hiszékenyeket különféle mesékkel szedi rá. így többek között megjelent Nagysallón az apáca­zárdában is. ahol a Singer-varrógépgyártó cég alkalmazottjának adta ki magát és a varrógépe­ket akarta megjavítani. Hittek neki. A gépet azonban nem javította meg, ellenben értékes al­katrészeit elemelte s eltávozott. Csalás és lopás vádjával került a komáromi bíróság elé. A csa­lás vádja alól felmentették, a lopásért egyhavi fogházra ítélték. — EL NEM ADOTT ÁRU ÁRÁT KÖVETELTE. Tudósítónk jelenti: Érdeke® adás-vételi pört tárgyalt a komáromi bíróság. Bátó Páltól, a Schiller-cóg kéméndi lisztraktárának kezelőjétől Bessefi Imre földmives 25 kiló lisztet vásárolt hi­telbe s mivel Bessefi nem fizetett később sem, Bató beperelte, de nem 25 kiló, hanem egy mé- termázsa liszt árát követelte. Bessefi kijelentette, hogy 25 kiló lisztet hajlandó kifizetni, többet nem. Bató Pál erre olyan nyugtát mutatott föl, amelyen a 25 kiló liszten fölül még 85 szerepel, viszont Bessefi bemutatta az elismervény másola­tát, ebből kiderült, hogy csak 25 kilót lisztet vá­sárolt, a többi feljegyzés hamistvány. Bató erre 75 kilónak megfizetésére csökkentette követelését, majd megelégedett volna 25 kiló árának kifizeté­sével is, csakhogy ekkor már a bíróság az ügyész­séghez tette át az iratokat Batót hamis esküvel, valamint magánokirathamisitással vádolva meg. A bíróság Bató bűnösségét bebizonyitottnak látta s ezért egyhavi fogházbüntetésre és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. — ELFOGTÁK AZ EGBELLI PLÉBÁNIA TOLVAJAIT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Megírta a PMH, hogy Rehák László egbelli plébános lakásán tolvaj járt és 800 koro­nát vitt el. A plébános a pénzt íróasztalán hagyta s a betörés az idő alatt történt, amig a pap a templomban volt. A csendőrség nyomozása si­kerre vezetett. Elfogták a tetteseket Bahner Vil­mos 25 esztendős esztergályos és Fitz Ferenc 24 éves trencsénteplid pincér személyében. Kihall­gatásukkor bevallották, hogy ők követték el a lopást. A pénzt már nem találták meg náluk, mert azon Pozsonyban ruhát vásároltak. Bekí­sérték őket a szakolcai járásbíróság fogházába. — FRANCIAORSZÁGBAN 20 ÉVRE ítéltek egy hollandus kémet. A lillei kerületi büntetőbíróság Daelen hol­landiai kereskedelmi tengerésztisztet kém­kedésért huszévi börtönre ítélte. Daelen be­vallotta bűnét és különben is ismeretes volt a francia hatóságok előtt, mert már a vi­lágháborúban kémszolgálatot teljesített az Egyesült Államokban és Egyiptomban. Hláftiákus i/ott Irta: Csathó Kálmán (2) ‘— Kerékpáron!... Azzal járok mindig... Hát igen!... Mikor az esküvői ebédről meg­szöktünk és a menyasszonyommal együtt felültünk a kocsira, hogy hazaba jtassunk a házaimba, ahonnan az édesanyám átköltözött a testvérnénémlhez, hogy .magam legyek a feleségemmel, úgy éreztem, mintha, a vesztő­helyre vinnének. Nem is úgy, mert azon átesik az ember hamar. Hanem, mint aki előtt kinyitják a börtönajtót, hogy most kezdje meg az életfogytiglan tartó fegyházbüntetést... Nem is tudom, mi lett volna, ha szegény Flóra nem lett volna olyan gyönyörű és én nem lettem volna mindezek ellenére is meg­lehetősen szerelmes. Mert igy valahogy mégis csak megfeledkeztem az elkeseredé­semről és voltak pillanataim, amikor úgy éreztem, hogy talán mégis elég kárpótlás egy asszony az erdőért... Egymás karjában aludtunk el, majdnem azt merném mondani, hogy boldogan. Éjjel, úgy két óratájt azonban egyszerre csak döngetni kezdték az ajtóimat. Abban a pillanatban éfbren voltam és meg­ismertem az egyik havasi pásztoromnak a hangját, aki románul költögetett: — Gyere uram! Itt vannak a disznók!... Egész konda és a nagy kant is láttam ....... Me gjött a makkra az is ... A jó ember félnap! utat tett meg, hogy ezt nekem jelenthesse. Fogalma sem volt róla, hogy éppen a nászéijszakáimon köszönt be hozzám a hírrel, de talán akkor is eljött volna, ha tudja, mert szigorúan ki volt adva nekik, hogy az ilyet jelenteni kell. A lármá­ra felriadt Flóra is. Ijedten kérdezte, mi az, mert gyertyát gyújtottam és öltözni kezdtem. Tudtam jól, hogy nem ért románul, hát nyu­godtan azt hazudtam neki, hogy a miunka- f elügyelő érkezett az erdőből, hogy a fa­vágók elvégezték a munkát és nekem most mennem kell, hogy reggelre odaérjek és ki­fizethessem őket. — Ne haragudjék, lelkem, — szóltam meg­csókolva — erre nem számítottam; azt hit­tem, csak holnapután lesznek készen, de várakoztatni nem szabad őket... És másra nem bizhatom... Amint lehet, fordulok vissza... — Közben kikiáltottam a pásztor­nak: — Szólj a kocsisnak, hogy nyergei jen két lovat és keltsd fel a szakácsnét is, hogy pakoljon elemózsiát... Péter is velünk jön! Már szürkült, mikor kiléptem a házból. A havas élesen rajzolódott bele a keleti ég­be, de lenn a völgyben sürtt nehéz ködök gomolyogtak a holdfényben. A két ló mintha pipált volna, a leheletük szürkén gomolygott a hűvös hajnali levegőben. Péter, a vadőröm, álmosan dörgölte a szemét: — A nagyságos ur is el akar jönni? — kérdezte csodálkozva. A szakácsné sopánkodott: — ő, hogy az ör­dög vitte volna el azokat a ronda disznó­kat!... Hát ilyenkor sem tudja őket békén- hagyná a fiatalúr? Képes itthagyni azt a szép fiatal asszonyt miattuk?... Az, öreg szakács­nő ugyanis még a születésem! előtt került a házhoz és még mindig csak fiatalúrnak szólí­tott. Ráförmedtem: — Hallja Mariskó néni! El ne jártén a szája, hogy h<Wá mentem!.,., a leány Pólyák Magda, 18 éves, a fiatalember Tóth József 20 esztendős pincér. A leány annak áz étteremttilajdonosnak volt a mostohatestvére, akinél Tóth alkalmazásban volt. A fiú a vidékről jött föl Budapestre 8 halálosan beleszeretett á leányba. Tegnap együtt indultak kirándulásra a Hűvösvölgy be s ott történt á tra­gédia. Okát nem tudják, de valószínű, hogy közös elhatározással mentek a fiatal szerelmesek a halálba. A fiatalember cserkésztőrrel követte eí a gyilkosságot, majd önmagán harakirit követéit el. Valószin-ülOig még az Utolsó pillanatban felébredt benne az élétosztön a amikör segítségért ákárt elvánezorogni, akkor zuhant be a szakadékba. — KUKORICÁT ÖLV AJ OK VÉRES BŐSZ- SZUJÁ. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Több andódi mezőőr arra lett figyelmes, hogy az éj­szaka leple alatt napról-napra dézsmálják a gaz­dák kukoricatermését. Szolcsán András, Surányi Mihály és Blizka János mezőőrök figyelmeztet­ték Czuczor Gyulát és társait, hogy hagyják el a kukoíicaiföldeket. Szóváltás, majd verekedés támadt, amelynek hevében Czuczor Gyula kést rántott s valamennyi mezőőrt megsebesitette. Szölcsán András állapota olyan súlyos, hogy életveszélyes sérüléssel az érsekujvári kórházba szállították, ahol élet és halál között lebeg. A másik két csősz állapota nem veszélyes. Az iz­gága Czuczor Gyulát a csendőfség letartóztatta s társai ellen is megindította az eljárást. — HŰTLEN CS0DTÖMEGGONDNOK. Pozso­nyi szerkesztőségünk jelenti: Greceny Sámuel 41 éves miavai kereskedő hivatali sikkasztás miatt került a pozsonyi kerületi bíróság Grimm-tanácsa elé. A kereskedőt ugyanig évekkel ezelőtt kine­vezték Gavlas Márton gazdálkodó csődtömeg- gondnokává. A tömeggondnok elinte lelkiismere­tesen végezte dolgát, később azonban a biróság engedélye nélkül eladott egy tehenet 1800 koro­náért és más ingóságokat iö pénzzé tett. Amikor felelősségre vonták, azíal védekezett, hogy kész kiadásai voltak és fizetést a munkájáért nem ka­pott. Gavlas feleségének terhelő vallomása után a biróság 'megállapította Greesny bűnösségét és öthónapi fogházra ítélte feltételesen. Az ítélet jóg- erős, — MARHALEVELET HAMISÍTOTT. Lő­cséről jelentik: Csirilla János vereshegyi jómódú molnárgazda ez év márciusában marhalevelet ha­misított. A javítás olyan ügyetlen volt, hogy az első hatósági kézben mindjárt fölfedezték. Csi­rilla ellen bűnvádi eljárást indítottak és ügye most került a lőcsei kerületi biróság büntető tanácsa elé. Csirilla nem jelent meg a tárgyaláson és tá­vollétében a tanács hathónapi börtönbüntetéssel sújtotta a molnárt. Az Ítélet végrehajtását azon­ban két évi próbaidőre felfüggesztették. A feleségemnek azt kell mondani, munkáso­kat fizetek fenn az erdőben. — Na erre ímeg aztán éppen megeredt az öregnek a kerepe­lő je: hát maga is ugyan szépen kezdi a há­zaséletet! Ha ezt az öreg nagyságos asszony sejtené... — De bántam is énl Felültünk Péterrel a két kis mokányra és elindultunk. A pásztor a hegyi románok furcsa, poroszká­ló lépéseivel szaladt a nyomunkban. Mikor már vagy egy órát mentünk, a dombkanya­rulatról lenéztem a völgybe, ahol a házam állott. Már egészen világos volt, a hegyen túl már aranyos fényben ragyogott az égbolt, lenn a völgyön még mély árnyék feküdt. Ott a feleségem! gondoltam és olyan boldog voltam, mint addig talán még soha, mert most hogy itt baktattam az erdő felé, ahol a vaddisznók vártak, úgy éreztem, hogy si­került a lehetetlennek látszó 'problémát meg­oldanom -és az egyetlen, gyönyörű szenvedé­lyemet összeegyeztetnem a házassággal. Ha hazamegyek, gondoltam, az egészet el fogom mondani Flórának és bizonyos, hogy ő is be­látja, mennyire igazam van és ő is bizonyo­san nagyon boldog lesz, ha megtudja, hogy én milyen boldog vagyok..« Délre értünk fel a pásztortanyához. Itt pihentünk egyet, aztán a lovakat a pásztorok gondjaira bizva, kettőn Péterrel nekiindul­tunk, hogy a disznókat megkeressük. Nem akarom neked a vadászatot elmondani, mert nem tartozik ide. Csak annyi a fontos, hogy öt daralb disznót lőttem, köztük két nagy kant is... az igaz, hogy négy napig tartó hajsza után. ötödnapra értem haza a zsák­mánnyal, amit részben a lovak hátán, rész- ' ben három ember segítségével sikerült eil- ' (Szállíttatnom. Legnagyobb csodálkozásomra a feleségem helyett az anyósom és a tábornok-nagybácsi ■ jött elébeim. Kérdem4 hol van Flóra* hát ne-( — 16 évvel ezelőtt L évfolyam, 83. szám. Prága, 1922 szeptember 10, vasárnap. Magyar püspökség felállítását kérik a magyar pa* pok. — Dr. Jantausch nagyszombati apostoli vikáriust a legütőbbí lelkigyakorlatok alkalmával százötven szlovenszkói magyar plébános kereste fel és kérelmét nyújtott át neki azzal, hogy továbbítsa a Szentszék­hez. Ebben azt kérték, hogy a Szentszék Szlovenszkón Komárom vagy Pozsony székhellyel a volt esztergomi érsekséghez tartozott plébániákból uj magyar püspök­séget létesítsen. * 'n‘ ; A törökök bevonultak Szmirnába. «— A kemalista csapatok tegnap benyomultak Szrrlima külvárosába. Angórai jeléntés szerint Mustafa Kemal pasa egyetér­tésben a török hadvezétőséggel, visszautasította a gö­rögök fegyverszüneti ajánlatát Halálrarugdosta feleségét egy gyertyánligeti gazda BEREGSZÁSZ. — Tegnap este megjelent a gyertyánligeti csendőrségen Mulis József ottani gazdálkodó és kijelentette, hogy felesége ecet­savval megmérgezte magát A gazda nagy apró­lékossággal adta elő az eset részleteit és a csend­őrség terjedelmes jegyzőkönyvet vett fel vallo­másáról. Amikor az Írásbeli munkával elkészül­tek, a csendőrök a helyszínén megtekintették az asszony holttestét, de miután azon az ecetsawal való mérgezésnek a legkisebb nyomát sem látták, elhívták a nagybocskói körorvost, aki minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Mulisné halálát nem mérgezés okozta. A titokzatossá vált halál okának megállapítása céljából a rahói já­rásbíróság elrendelte a holttest felbortcolását. A boncolás alkalmával kitűnt, hogy a szerencsétlen sorsú asszony halálát ütéstől eredő súlyos belső sérülései okozták. A sérülések eredetére nézve kérdőre vont Mulis először tagadta, hogy bármit Is tudna erre vonatkozólag, de később megtört és beismerte bűnét. Elmondta, hogy feleségével összeszólalkozott és mert az asszonyt szóval nem győzte le, dühében belérugott, majd amikor a földre bukott, összetaposta csizmás lábával. A gyilkosságot beismerő gazdát letartóztatták és ügyében tovább folytatják az eljárást. — KIESETT A BÖLCSŐBŐL — MEG­HALT. Vágsellyéről jelentik: Ottik Ottilia 27 éves mrázoki asszony kiváncsi volt a korcsmái táncmulatságra és egyedül hagyta 11 hónapos alvó gyermekét. Mig az asszony a korcsmában volt, a kisgyerek fölébredt és kizuhant a bölcső­ből, oly szerencsétlenül, hogy a nyakát szegte. Az asszony, amikor haza érkezett, már csak a halott gyermeket találta meg. Gondatlanság el­mén bűnvádi eljárást indítottak ellene. kém esnek, hogy mit gondolok én, miféle ember vagyok, hoigy csak úgy ennyi időre otthagyom az asszonyt egyedül. Próbáltam mondani, hogy nem jöhettem haza hamarább, mert a disznók messze voltak, de rám se hallgattak, csak fújták tovább a magukét. Egészen addig, mig el nem kezdték pörkölni a disznókat az udvaron'. Akkor aztán vala­mennyire mégbéküliek; az öreg ur, akit nyil­ván csak az asszonyok hecceitek fel, roppan­tul megörült, mikor felajánlottam neki két hátsó sonkát, az anyósom pedig, dobogva ugyan, de kegyes volt elfogadni egy gerincet oldalastól. Ebéd után átmentem velük Flórá­ért, hogy kiibékitsem és haza vigyem. Hát leérlek azért mondom, hogy bolondos volt, mert egyre csak a maga nótáját fújta és alig bírtam vele megértetni, hogy semmi oka sincs a haragra, hogy ellenkezőleg, a házas­ságunknak az az egyetlen lehetséges meg­oldása, hogy engem ne kössön semmiben és éppen úgy jöhessek-mehessek, mintha nem is lennék házas ember. Tula jdonképpen nem törődött bele haláláig... mert nem volt ben­ne semmi megértés. Mániákus volt! Szegény! Sokat szenvedett, de ő maga volt az oka... Pedig egyébként áldott jó asszony lett volna... Újra megnézte az órát, aztán felállt: — Mennem kell! — mondta. — Anr'g hazaérek, éjfél lesz... És hétkor már újra biciklin kell ülnöm, hogy kilencre itt lehes­sek ... Szervusz! Elment, mielőtt megkérdezhettem volna tőle, hogy ez a mostani felesége mit szól mindehhez? Mit szól a zergékhez és med­vékhez, mit a biciklihez és mit Kisáizsiához? ÉS hogy ő a hatvankét esztendejével a háta- mögött gondol-e már arra, hogy vájjon annak: a szegény első asszonynak mi volt a vélemé­nye az ő imániákusságáról?

Next

/
Oldalképek
Tartalom