Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-08 / 205. (4648.) Második kiadás
Elkobzás ntán második kiadás (4648) szám • Csütörtök • 1938 szeptember 0 Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. 'A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • Ö SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl. A negyedik terv (sp) — Most ismét gyorsabban követik egymást az események: a francia katonai rendszabályok, a nürnbergi pártnak, a prágai „negyedik terv”, csupa olyan történés, amely tempót diktál a világnak, s közelebb hozza a végkifejlődést. Bennünket természetesen a legutolsó, a „negyedik terv” érdekel a legközvetlenebbül, ámbár minden más esemény is összefüggésben áll vele. Kedden este Prágában, főleg politikai és újságírói körökben, futótűzként terjedt el a hir, hogy a kormány „elfogadta tárgyalási alapnak a szudétanémetek nyolc pontját”, azaz ismét tovább ment az engedékenység utján s kidolgozta saját negyedik tervét (az éjjel a külföldi sajtó már tudomást is szerzett a terv kilenc pontjáról), amely megközelíteni látszik már a szudétanémet kívánságokat. Reggelre a lelkesedés lelohadt. Kitűnt, hogy az uj tárgyalási alap megteremtése korántsem jelenti még a tárgyalások továbbvitelét és hosszú, elkeseredett csatákra van még kilátás, amig az egymással szembenálló pontokat esetleg össszeegyeztetik. Úgy látszik, mintha az uj', negyedik terv hirtelen vizrebocsátása a nürnbergi pártnappal állna kapcsolatban. Ha sikerül a prágai kormánynak most, e veszedelmes napokban, amikor egy uj Hitler-nyilatkozat esedékes tárgyalási alapot teremteni és igy lecsillapítani a szudétanémetek türelmetlenségét, akkor a hirtelen megenyhült légkörben nem hangzanak el azok a szavak, amelyek különben esetleg elhangzottak volna Nürn- bergben. A „tárgyalási alap” elfogadása néhány napra kiegyenlíti a hangulatot és megnyugtatja a németeket, — e néhány nap alatt pedig lezajlik a nürnbergi pártnap. Egyetlen pillanatig sem szabad megfeledkezni, hogy a német követelések középpontjában az önkormányzat problémája áll. Minden más függvénye ennek, és értéktelen nélküle. 1 1 A negyedik terv kilenc pontja - - Kundi és Emseké kétszer tárgyait a miniszterelnökkel - „Történelmi jelentőségű napok" PRÁGA, — A szudétanémet párt sajtóirodája szerdán délben 12 órakor jelentést adott ki, amely szerint Kundt képviselőnek szerdán reggel fél 9 órakor magánlakásán kikézbesitették a kormány javaslatát a nemzetiségi tárgyalások alapjára nézve. Kundt képviselő délelőtt 11 órakor közölte a párt tárgyalóbizottságával a kormánytervezet tartalmát. Fél 1 órára Hodza miniszterelnök magához kérette Kundt és dr. Roscfié kép- visdőket. A szudétanémet párt bizottsága tanulmányozni fogja a kormány javaslatát és a szükséges felvilágositások beszerzése után a javaslatot a szudétanémet párt illetékes szervéhez fogja benyújtani. A szudétanémet párt sajtóirodája ezenkívül egy cseh lap jelentésének cáfolataként közli, hogy sem Runciman lord, sem az angol misszió valamelyik tagja nem nyújtott át a pártnak semminemű javaslatot A szudétanémet párt sajnálkozását fejezi ki afölött hogy bizonyos oldal indiszkréciója folytán hiányos és célzatos hirek jelenhettek meg a külföldi sajtóban a kormánytervezet tartalmáról, még mielőtt azt a szudétanémet pártnak átnyújtották volna* & kormánytervezet kilenc pontja Az a homály és bizonytalanság, amellyel az angol sajtó a csehszlovákiai eseményekről beszámol, ma reggel elérte tetőfokát. A lapok három, sőt négyféle különböző szövegezésű tervet közölnek s csaknem valamennyi lapnak megvan a saját maga verziója a csehszlovák kormány javaslatairól. Ezek a különböző tervek részben egyeznek csak, részben azonban nagyon is ellentmondanak egymásnak. A legelterjedtebb a Manchester Guardian-bah közölt Reuter-féle szövegezés, amely szerint az uj tervezet a karlsbadi nyolc ponttal szemben kilenc pontot foglal magában. Ez a kilenc pont a következő: 1. Az állami tisztviselőknek a mindenkori népességi arányszámhoz viszonyitott arány- lagos alkalmazása. 2. A tisztviselőknek a saját nemzetiségű járásokba való beosztása. 3. Az egyes járások saját nemzetiségükhöz tartozó rendőrséget kapnak. 4. Uj, teljes egyenjogúságon alapuló nyelvtörvény. 5. Állami segélyakció a szudétanémet iparvidékek részére 700 millió koronás kölcsön formájában. 6. A nemzeti kisebbség önkormányzata azokban a járásokban, ahol többségben van. Minden kérdésben, amely nem érinti a nemzeti egységet, a helyi közigazgatási hatóság dönt. Ezenkívül szavatosság nyújtandó a határok és az állami egység integritására. 7. Külön kisebbségi szakosztályokat (de- partement) létesítenek a központi kormánynál. 8. Az állampolgárok védelme az elnemzet- lenitéssel szemben. 9. Azokban a pontokban, amelyek törvényes rendezést nem kívánnák, igyekeznek haladék nélkül megegyezésre jutni A szükséges törvényeket a csehszlovák kormány a szudétanémet párt közreműködésével fogja megvalósítani, A javaslatokat nyomban a parlament elé terjesztik, hogy életbeléptetésüket mennél előbb lehetővé tegyék. Ilyen módon a nemzetiségi statútum, amely nemcsak a németekre, hanem a többi nemzetiségekre is vonatkozik, a csehszlovák köztársaság további fejlődésének uj alapjává lesz. 500—800 ezer lelhet számláló kantonok! A News Chronicle prágai külön tudósítójának értesülése szerint három német területi egység létesítését tervezik. Ezek: Északcsehország 800.000, Nyugatcsehor^zág 700.000 és a sziléziai határterület 500.000 német lakossal. Ez a három kanton széleskörű önkormányzatot nyerne a helyi köz- igazgatás formájában. De a hadsereg, rendőrség, külpolitika és a pénzügy terén továbbra is a központi kormányzat kefében volna az ellenőrzés joga. 700 millió a szudétanémet inségvidék számára! A Times és a Daily Héráid azt a hirt közlik, hogy a prágai kormány javaslatában egy ötmillió angol fontos, vagyis hatszázmillió koronás kölcsön is szerepel „a szudétanémet inségvidék szükségletei számára”. A kölcsönt Franciaországban és Angliában imák ki. Berlin nem elutasító A szudétanémet párt megbízottai egész délután tanulmányozták a kormány javaslatát. Közben Prágába hire érkezett annak, hogy a negyedik terv szövegét Csehszlovákia londoni követe az angol kormánynak is átnyújtotta. A délután folyamán a birodalmi német sajtóiroda szintén közlést adott ki a prágai tárgyalásokról. A német sajtóiroda megállapítja, hogy a külföldi sajtó részére kiadott prágai jelentés a tervezett reformokról csupán vázlatos képet ad s ezért szükség lesz arra, hogy annak végrehajtásáról tölgy vált az önkormányzat követelése minden más követelés alapjává s ezért elképzelhetetlen, hogy a szudétanémetek elfogadják azt a .megoldást, amely nem teljesíti ezen a téren kívánságaiknak legalább egyrészét. Az uj, negyedik tervben pedig sok az adomány, a színes Ígéret, de kevés az olyan záradék, amely lehetővé teszi, hogy a szudétanémetek önmaguk alkalmazhassák és ellenőrizhessék az uj ígéreteket. Ezért tartjuk valószínűnek, hogy hosz- szu ideig tart még, amig Prága megadja a2 ígéretek önálló végrehajtásának jogát is. A negyedik terv 'haladást jelent, ez kétségtelen. Az alku folyik s mig az egyik fél — a szudétanémetség — szigorúan „szabott árral" dolgozik, a karlsbadi követelések egyszersmindenkorra leszögezett bázisával, addig a másik fél hétről-hétre, tervtől-terv- re többet kínál. Nem lett volna egyszerűbb, ha ez a másik fél is egyszerre teszi meg a döntő lépést és egyszerre mondja meg, hogy mit kíván adni? Mit szóljunk, valahányszor egy uj terv merül föl, egy többet nyújtó terv az előző terv után, amely pedig szintén már a „legmesszebbmenő" volt s a „tovább nem mehetünk" alapján készült? Az ember ilyen körülmények között bizonytalanná válik s a végén tényleg* nem tudja már, hol lehet az engedékenységnek valódi, végső határa. Az egymást túllicitáló tervekből csak egyet láthatunk. Azt, hogy a nyugati nagyhatalmak, 'főleg Anglia, eddig még nem voltaik megelégedve azzal, amit a prágai kormány kínált. Ha nem igy lett volna, akkor a tárgyalások régen megálltak volna, mert illúzió volna azt hinni, hogy a kormány a szudétanémetek szép szeméért változtatja meg egymásután a terveit és kínál egyre többet. Nem Kundt és Sebekowsiky miatt teszi ezt, hanem Runciman miatt. A nyugati hatalmak semmiesetre sem akarnak konfliktust és nem értik meg, hogy miért ne lehetne az általános békét biztosítani és az emberiséget a katasztrófától megóvni, ha ez csak egy-két szudétanémet megye határának megvonásától, Reiöhenberg vagy Leitmeritz önkormányzatától, egy nép- közösség ártatlan nemzeti jogainak elismerésétől függ. Az angolok még azt sem értették volna meg, hogy fegyvert kell fogniok azért, hogy Írország ne kapjon önkormányzatot. Európában háború csak akkor válna esedékessé, ha valaki egy országot akar megtámadni, de ilyesmiről most valóban nincsen szó. A németek biztositékökat adnak az angoloknak, ■hogy hosszú időre garantálják a békét, ha a szudétanémetek belső kívánságait teljesíti a prágai kormány, csak természetes, hogy a békét féltő angolok mindent elkövetnek a béke alap- feltételeinek teljesítése érdekében.
