Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-08 / 205. (4648.) Második kiadás

2 vábbi részletes tárgyalások folyjanak, mi- előtt a szudétanémet párt abba a helyzetbe jut, hogy az egész tervhez állást foglalhass són. A szudétanémet párt lelkiismeretesen fölül fogja vizsgálni, vájjon az uj javaslatok a karlsbadi pontokkal egybevetve, alkalmas tárgyalási alapul tekinthetők-e. Mielőtt ez a fölülvizsgálat megtörténik, korai volna a szudétanémetek végleges állásfoglalásáról beszélni. Optimista hangulat és egy zavaró incidens A délután folyamán a hangulat Prágában igen bizakodó volt. Több oldalról terjesztettek olyan híreket, hogy a kormány és a szudétanémet párt között a megegyezés küszöbönül!. Különösen az agrárpárt sajtója volt optimista. A szudétanémet párt délutáni tárgyalására azonban zavarólag hatott egy mahrisch-ostraui jelentés, amely in­cidensről számolt be. Az incidensről lapzártáig nem adtak ki hivatalos jelentést Az eseménnyel kapcsolatban Kundt és Rosche képviselő, a szu- détanémet párt két tárgyalási megbízottá jelen­tést tett Runciman lordnak és este félhétkor fel­kereste Hodza miniszterelnököt hogy a kor­mányt tájékoztassa a párt álláspontjáról. La­punk zártakor a két megbízott Hodzával tár­gyal. Mi jutott a kormány tervébe a karlsbadi pontokból A kormány tervezetével kapcsolatban érdemes föleieveniteni a karlsbadi nyolc pontot, amely a szudétanémet párt követeléseit tartalmazza. A karlsbadi nyolc pont a következőképpen hang­zott: 1. A németség teljes egyenjogúságának és egyenrangúságának helyreállítása a cseh néppel. 2. A szudétanémet népcsoport jogi személyi­ségének elismerése, hogy az államban a nemze­tiségi egyenjogúság érvényre jusson. 3. A németlakta terület megállapítása és el­ismerése. 4. A német települési területen a német önkor­mányzat megvalósítása a közélet minden ágában, amely a németség érdekeit és ügyeit érinti. 5. Törvényes védő intézkedések azon állam­polgárok számára, akik népük zárt települési területén kívül laknak. 6. A szudétanémetség ellen 1918. óta elköve­tett jogtalanságok megszüntetése s e jogtalansá­gok okozta károk jóvátétele. . Annak az elvnek az elismerése és végrehaj­tása, hogy német vidéken németek lássák el a közhivatalokat. 8. A német néphez való tartozás és a német világnézet szabad meg vallás a és hirdetése. A kormány kilenc pontjának a Henlein-féle nyolc ponttal való futólagos egybevetése rögtön elárulja, hogy a német követelések legfontosabb pontjai hiányzanak a kormány által javasolt tárgya­lási alapból. Hiányzik a kisebbségi népcsoport jogi személyiségének elismerése, hiányzik a nemzetiség lakta terület megállapítása, más szóval a nyelvhatárok rögzítésének követelé­se, hiányzik a nemzetiség lakta terület önkor­mányzatának biztosítása, szóval éppen a leg­fontosabb követelések, amelyek a nemzetiség nemzeti életének legfőbb garanciáit tartalmaz­zák. Hiányzik az utolsó pont is, a német világnézet szabad hirdetéséről, amire a szudétanémetek nagy súlyt helyeznek. Ónálló kaniont kíván a Szenessé? LŐCSE. — Azokkal a törekvésekkel kapcsolatban, amelyek a Szlovákiában élő magyarság és németség önkormányzatának a mielőbbi kivívását célozzák, különös figyelmet érdemel a szepesi magyar és német társadalom abbeli kívánsága, hogy a történelmi szem­pontok, valamint a Cipszerföld különleges helyzete és adottságai folytán a Szepességből, — már tudniillik a történelmi szepesi területekből -— külön kanton alkot­tassak. Már akár kantonnak, akár nagymegyének ne­vezik el majd azokat területeket, amelyeken a népi ónkormányzat megvalósítandó lesz, a födolog az, hogy az illető területen tényleg meg Is teremtődjék a nemzetiségek önkormányzata. A szepesi magyarság és németség e jogosult kívánságának ad hangot az ottani magyarság harcos lapja, a hetvenhat éve fennálló „Szepesi Híradó", amely már az eszme felmerülése héttel utalt arra, hogy a Cipszerföld, de as egész csehszlovákiai nemzeti­ségi kérdés megoldása szempontjából véve a helye­sen alkalmazott és az egyes csehszlovákiai vidékek viszonyait figyelembe vevő kantonrendszer volna az az ut, amely a megegyezéshez elvezetne. A Szepesség őslakosai már a magyar, Árpád-házi kirá­lyok idejében különleges kedvezményeket élveztek, saját bíráskodásuk, mondhatjuk önkormányzatuk volt és úgy 1873-ig, amig a Szepesség provinciálist képe­zett, de azután is, amikor mint megye tartozott a régi Magyarországhoz, a magyar kormányok részéröl min­dig különös figyelemben részesült és mindenkor tekin­tettel voltak ennek az országrésznek sajátos helyzeté­re és arra a történelmi fejlődésre, amely ezt a helyze­te: kiformálta. Ennek volt azután nagyrészben köszön­hető, hogy a Szepességen — a cipszerek józansága, kulturszeretete és munkateljesítménye mellett már régesrégen kialakult, ha nem is formailag, de lényegé­ben: egy kis keleti Svájc. A Magas Tátra gyógyffltézménydndc, valamint k •MAfifaatHTRItSé 1938 szeptember 8, csütörtök. kavarodás a „Times" egyik dkke körül Angol kormánycáfolat - Nürnberg és a „negyedik tere" LONDON. — A Csehszlovák Sajtóiroda je­lenti: A Reuter-ügynökség diplomáciai munka­társa illetékes köreikből úgy értesült, hogy a londoni Times mai cikke, amely a szudétanémet terület Csehszlovákiáról való leválasztását ajánlja, s amely cikk alapján bizonyos kombiná­ciók keletkeztek, nem azonos a hivatalos brit felfogással* Német álláspont NÜRNBERG. — A Times szerdai vezércik­két, mely nagy port vert föl Európa fővárosai­ban, a nürnbergi külföldi megfigyelők próbába- Iónnak tartják, amelyet bizonyos angol körök azért lanszlroztak, hogy megakadályozzák, hogy Anglia minden körülmények között Csehszlová­kia segítségére siessen. Illetékes német körök I ugyanígy tekintik a cikket, ámbár nagy figye­lemmel kutatják a dkk megírásának hátterét Félhivatalos német körök úgy tudják, hogy Prá- j gában a helyzet a csehszlovák kormány legutol­só engedményei ellenére nem változott meg. Ha a legközelebbi napokban nem történnek NÜRNBERG. — A pártkongresszus mai nap­ja a német munkások napja volt. A fölvonulás után Hitler beszédet intézett a munkásokhoz és különösen az osztrák munkásokat üdvözölte me­legen. Egyúttal megköszönte mindazt, amit a né­met nép érdekében két kezükkel alkottak. A né­met munkások is a birodalom védelméért dolgoz­ujabb csehszlovák engedmények, akkor HeríleSn a nürnbergi megfigyelők felfogása szerint, újabb elutasítással tér viasza Niirnbergbői hazájába. Hitler és Henlein konferenciáját egyelőre meg­nehezítette az a körülmény, hogy a pártkongresz- szus teljesen igénybe veszi Hitler minden idejó­tobbi szepesség! gyógyfürdőnek rohamos fejlődése, I és ne csatoltassék valamelyik nagymegyéhez, amely­nemzetközi látogatottsága vagyis a jól kifizetődő ide-1 nek vidékei egészen más jellegűek és egészen más genforgalom érdekében határozottan kívánatos, hogy 8 közgazdasági, társadalmi és kulturális érdekeik a Szepesség területe önálló kantonná nyilvánitíassék * vannak. kataszter megalkotásába, de a nemzetiségi képviseleti rendszer nélkül s ígéri a nem­zetiségi arányszám gyors végrehajtását az állami szolgálatban. A kormánysaifó sokallja az engedékenységet A kormánysajtó és a kormánnyal érdek- közösséget tartó lapok egyhangúlag annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a negyedik terv a csehszlovák kormány­zat engedékenységének legvégső határát jelenti és természetesen anélkül, hogy a tervet ismernék, látatlanba szerfölött meg vannak elégedve annak tartalmával. „T&rténelml fontosságú két nap“ Az agrárpárt lapjai azt hangsúlyozzák, hogy a szerdai és csütörtöki nap történelmi jelentőségű, mert e két nap megbeszélései fogják jelenteni a hónapok óta tartó nehéz és kimerítő nemzetiségi tárgyalások zárószakaszát. A szudétanémet párt megbizottainak már kedden este át akarta nyújtani a miniszter- elnök az uj tervet, de ezek az angol misz- szióval folytatott megbeszélések elhúzódása miatt nem jelenhettek meg a miniszterelnök­nél. Ez a tárgyalás ezért szerdára maradt s ezért történt, hogy a szudétanémet párt saj­tója kedden éjjel még azt állapíthatta meg, hogy a negyedik terv tartalmáról a szudéta­német pártnak nincs tudomása. Egyébként valamennyi cseh lap hangsú­lyozza, hogy az engedményeket Prága a nyúgati nagyhatalmak nyomására teszi meg. A nemzetközi véleménynek teljes terjede­lemben eleget tettünk — írja ebben az érte­lemben a Venkov —-, s most újabb gond há­rul reánk: úgy átépíteni az államot, hogy a nemzetiségi kiegyezés az állam szilárd tá­maszává váljék. Bizonyos, hogy a nemzeti­ségi szempontból átépített államnak a köz- igazgatásra kell támaszkodnia. Ezért a köz- igazgatási apparátust úgy kell át szervezni, hogy tökéletes legyen, zavar nélkül, pártat­lanul és gyorsan működjön. Szociáldemokrata különvélemény A szociáldemokrata sajtó erősen a szo­ciáldemokrata párt elnökségének ülésén el­hangzott nyilatkozatok hatása alatt áll. A Právo Lidu hangsúlyozza, hogy a kormány kiegyezési terve az utolsó és végleges ja­vaslat s az engedékenység legvégső határát jelenti. Most a szudétanémet párton és pro- tektorain a sor — mondja —, hogy világo­san nyilatkozzanak, hajlandók-e a kormány- javaslat alapján tárgyalni. A pártelnökség ülésén Meissner képviselő kijelentette, hogy a szudétanémet párt karlsbadi pontjai a csehszlovák állam számára elfogadhatat­lanok. London szerepe A cseh néppárti Lidové Listy ezeket mondja: Ezek végleges javaslatok, az utolsó szavunk s most nemcsak Henleinéknek és a harmadik birodalomnak, hanem Angliának és Franciaországnak is meg kell ezt értenie. A múlt héten elérte tetőpontját az a nyo­más, amelyet Anglia kormányunkra gya­korolt London a béke megőrzését tartva szem előtt, nyilván el van szánva arra, hogy nyomatékosan a legnagyobb enged­ményeket tanácsolja nekünk, figyelmen kívül hagyva a történelmi fejlődést és államunk eltérő viszonyait Ezért a dolgok fejlődéséért a felelősség nagy része terheli Angliát, mert nem lehet tagadni, hogy a békéért nagyon nagy árat fizetünk, összehasonlíthatatlanul nagyobbat, mint bárki más. Nem lesz Rundman-terv? A szélsőséges nacionalista Národni No- viny görcsösen ismétli eddigi elutasító állás­pontját a nemzetiségi követelésekkel szem­ben. „Barátaink és ellenségeink előtt vilá­gossá kell, hogy váljon — Írja a lap —% hogy a csehszlovák kormány engedékeny­ségének lehetőségei ki vannak már merítve. További engedményt a csehszlovák nemzet egyszerűen nem viselne el, ezt tudnia kell Berlinnek, de egyúttal pedig Párisnak és Londonnak is. Ha a szudétanémet párt továbbra is kö­vetelni fogja a német kisebbség jogi sze­mélyiségét, 8 kitart a nácista világnézet szabad válthatóságának és a teljes területi autonómiának követelése mellett, akkor a kiegyezés minden reménye hiú. Azokkal a hirekkel szemben, hogy a kor­mány elfogadta a karlsbadi követeléseket, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem felelnek meg a valóságnak. A karlsbadi követelések elfogadása kapitulálást jelentene, ezt pedig tőlünk senki sem kívánhatja. A szudétané­met pártot nagy felelősség terheli, mert ha a kormány javaslatait nem fogadja el, akkor minden következmény őt fogja terhelni. Runciman lordnak sikerült a csehszlovák kormányt messzmenő engedményekre bírni, reméljük, hogy sikerülni fog enged­ményekre bírnia a szudétanémet pártot, máskülönben a közvetítésére semmi szükség nem volna. Óvást kell emelnünk azok ellen a hírek ellen is, amelyek a politikai körökben vannak elterjedve, hogy a terv elutasítása esetén Runciman a saját tervével fog elő- állani. Ha a szudétanémet pártnak már most előre jeleznék, hogy várhat Runciman újabb tervére, amely természetesen további enged­ményeket fog tartalmazni, akkor a henlei- nista zsarolásnak egyszerűen sohasem volna vége. A kormány javaslatát véglegesnek deklarálta a végső konzekvenciákig. Nemzetiségi kataszter igen, de nemzetiségi képviselet nem A légionista Národni Osbozeni úgy véli, hogy „a helyzet kétségtelenül kiélezett s a legközelebbi napokban, esetleg a legköze­lebbi órákban bekövetkezhetik a tisztulás, főleg a szudétanémet párt végleges állás­pontját illetően”* A cseh nemzeti szocialista Lidové Noviny „A kormány utolsó ajánla­ta” címen ir a tervről s megállapítja, hogy egyes bizonytalan hirek szerint a terv a nagymegyerendszer újabb formá­ját tartalmazza, beleegyezik a nemzeti lümándl keserűm! ÖregedS Urak, Hölgyek I I Igmándi víz nagy segítség, Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életéi Reggel Iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal, ..................................... Van próba-kisttreg b AZ „UlOlSÓ S3!Ő“ Érdekes, hogy a félhivatalos Prager Pres­se az egyetlen csehszlovák irányítás alatt t lévő lap, amely címeiben nem emeli ki, hogy I * a kormány terve „végleges és utolsó”. Ezzel szemben a kormány magyarnyelvű lapja, az aktivista Magyar Újság „Csehszlovákia utolsó szava” címen számol be a nap ese­ményeiről. Igaz, hogy ez a lap ugyanezt mondta a kormány első, második és harma­dik tervéről is, sőt még a két év előtti feb­ruár 18-i nyilatkozatot is a kormányenge­dékenység netovábbjaként ünnepelte. Éppen úgy, mint az összes csehszlovák lapok. Borsky kommentárja Érdekes kommentárt fűz az események­hez a Národni Politika hasábjain Borsky „Az ész álláspontja” cimü vezércikkében. — Az európai államok határait most az utolsóelőtti küzdelem, vagyis a diplomáciai harc érdekében tartják megszállva, hogy el­hárítsák az utolsó harcot: a háborút. Cseh­szlovákia most ugyanazt éli át, amit Szerbia 1908-tól 1914-ig átélt. Mint ahogy Pasícs az ő hatalmas szövetségesének, a cár Orosz- országának nyomására állandóan, kénytelen volt engedni Bécs követeléseinek, ugyanúgy enged a csehszlovák kormány nagyhatalmú nyugati barátainak: Angliának és Francia- országnak nyomására és tanácsára. Pasics- nak még az 1914-es ultimátumot is el kellett fogadnia, csak azért, hogy a világháború kezdésének bűne ne az antantot, hanem Bé­cset és Berlint terhelje, amelyek preventív háborúval akarták kihívni a döntést, még mielőtt a nagyantant 1916-ig befejezi föl- fegyverkezését. A háborút akkor hat évvel elhalasztották, de Anglia, Oroszország és Szerbia nagy engedményei sem akadályoz­hatták meg a háború kitörését. Szerbiától is állandóan azt kívánta Bécs és Berlin, hogy adja föl az Oroszországgal és Franciaor­szággal való szövetségét s haladjon együtt Ausztriával és Németországgal. Szerbiának is azt magyarázták mindkét oldalról, hogy a helye a bécsi szomszéd oldalán van, nem pedig a távoli Páris és Pétervár olda­lán. Neki is szavaltak azokról az előnyök­ről, amelyek várják, ha megegyezik a hatal­mas Ausztriával és a még hatalmasabb Né­metországgal. Pasics ezeket a dolgokat mind mérlegre tette, átszámította, de nem ment lépre sem Bécsnek, sem Berlinnek. Időnként ugyan kokettált Ausztriával, de megmaradt régi szövetségesei mellett, akár­mennyire természetellenesnek és távolinak mondták is azokat, mert az antantot és a hármasszövetséget mérlegre tette s az elsőt nehéznek, a hármasszövetséget azonban az ellentétes propaganda és nagyzolás ellenére könnyűnek találta. Oroszország csődje elle­nére nem hagyta magát leszedni a lábáról, mint a bolgár cár és a háború végén a győz­tesek között volt. Ha Csehszlovákia most hasonló politikai helyzetben van, úgy a ka­tonai helyzete jóval kedvezőbb, „Csehszlovákia nemzetiségi állam lesz“ A délutáni Expres a kormány tervezetéről á következőket írja: — Abból, ami a kormány ajánlatából eddig napvilágot látott, egy dolog bebizonyitottnak lát­szik: ez beleegyezést jelent abba, hogy a csehszlovák köztársaság megszűnik nemzeti állam lenni és nemzetiségi állammá válik. Fölösleges volna ezt tagadni és erkölcsi köteles­ség az, hogy ezt a csehszlovák nyilvánosság előtt beismerjék. A német pártkongresszus mai napja nak. A kedd esti kulturunnepen kiosztották a né­met államdijakat. Ez alkalommal nem írók és | művészek kaptáit az öt, egyenként 100.000 már­kás dijat, hanem elsősorban technikumok, igy a német autóutak megtervezője, továbbá Messer- schmidt és Heinckeí repülőgépkonstrukíőrök, a német népautó kitervezője és más autómérnö­kök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom