Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-07 / 204. (4647.) szám

«K»2aMAG$AftfflreW© 1938 szeptember 7, szerda. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) hamarosan talált is megfelelő helyiségeket, mégpedig a városi tűzoltólaktanyában, mely a város déli részében fekszik és egészséges, modern építmény. Hopp! máris kiderült, hogy a helyiségek nem kaphatók, mert ott akarják elhelyezni az uj csendőriskolát. Ez uj intézmény elhelyezésére sok más épület alkalmas, a tanfolyam elhelyezése nincs vá­rosrészhez kötve, mint a népiskola elhelye­zése. A józan gondolkodás a népiskolának ad előnyt, viszont megszokhattuk eddigi ta­pasztalatainkban, hogy ha valakinek ki kell térni, áldozatot hozni: mindig a magyarság az .. . így volt ez a fejlődésben lévő magyar polgári iskola kényszerű átköltöztetésével, igy lesz ez valószinüleg most is. Az a súlyos atmoszféra, amely megállt Kassa fölött, mintha ez a város kiesett volna a világ lég­áramlatából, megint cáak egy irányba küldi a maga villámait. Térjünk át a szinházügyre. Tavasszal, a kedvező szelek idején, ígéretet kapott a kas­sai magyarság, hogy a magyar színtársulat megint úgy játszhatik a kassai színházban, mint régen: ősszel két hónapig, tavasszal két hónapig. Ez az ígéret a legilletékesebb hely­ről érkezett és méltán keltett megnyugvást a széles magyar rétegekben, amelyek a múlt évi héthónapos csehszlovák sziniszezon alatt elszoktak a szinházba)árástól és a műkedvelő előadások látogatására kaptak rá. A nyári meleg látszólagos eseménytelenségében a magyar színjátszás fölött is megsürüsödött a levegő. Az első gyanús jel az volt, hogy a magyar szinikoncessziót nem adták ki a szo­kásos időben, hanem izgalmas várakozásban tartották a kérvényezőket egészen augusztus végéig. A kérvényezők között volt a Magyar | Szinpártoló Egyesület is. Azt reméltük, hogy« a felsőbb körök végre teljesitik a magyar-1 Ságnak azt a természetes igényét, hogy ma­ga dönthessen egyik legfontosabb kulturin-S terményének vezetéséről és igy a Szinpártoló - Egyesületre bízza a koncessziót. Nos, a be­látásnak eme mértéke még nem teljesedett be. Sőt! Nemcsak a magyarság színházi szer­vezete esett el a koncessziótól, de a tavalyi színigazgató is, aki személy szerint kifogás­talanul vezette a magyar színházat az adott lehetőségek között. Egyévi működés után megint megváltozott az igazgató személye, talán azért, mert a régi igazgató — a megint kiábrándult magyarság véleménye szerint — tuljó szinházat adott. Ha egybevetjük a ta­valyi kassai magyar színjátszást a pozsonyi­val, amelynek élén mintegy tiz év óta ugyan­az az igazgató áll, úgy igazat kell adnunk a pesszimista gondolkodóknak, akik szerint bizonyos köröknek nem kedves a tulnivós magyar színjáték. Mégis: van egyéb oka is az uj módszernek, amely most minden évben uj igazgatót állít a keletszlovákiai magyar színtársulat élére. A tavalyi igazgatóválság annak a szezonnak elejére esett, amelyben először működött Kassán az állandó jelleg­gel szervezett csehszlovák színtársulat, a mostani második igazgatóválság pedig ab­ban az időben történt, amikor minden Ígé­rettel ellentétben, minden eszközt megmoz­gatva, végleges intézménnyé akarják tenni az állandó kassai csehszlovák szintársulatot. Az embernek valóban azt kell gondolnia, hogy e törekvésnek nem kedvez a tuljó ma­gyar színjátszás, tehát le kell váltani a jól- müködő igazgatót. Nem kedves az, ha a ma­gyar szezonban pótszékes, zsúfolt nézőtér nézi az előadásokat, a csehszlovák szezonban azonban pedig alig elegendő a ráfizetésre a több, mint másfélmilliós szubvenció. Ilyen hatalmas összeg szükséges ahhoz, hogy Kas­sán a valóságos igényekkel ellentétben le­hessen domboritani a csehszlovák szinmüvé- szetet. Még furcsább jelenség ez, ha látjuk, hogy nem is kulturális körök kezdeményez­ték és támogatják az állandó jellegű cseh­szlovák színjátszást Kassán, hanem gazda­sági érdekszervezet, a keletszlovákiai gazda­sági zsupa. Ők vetették föl tavaly és valósí­tották meg az állandó csehszlovák színház tervét, ők vágtak elébe illetéktelenül annak a tanácskozásnak, amely most folyik a szini­szezon beosztásáról a valódi érdekeltek kö­zött. A tanácskozáson elismerték a magyar­ság igényének jogosságát a négyhónapos, megszakított magyar sziniszezonra, de nem akarják odaadni négy hónapra a városi szín­ház épületét a magyar társulatnak, hanem részben egy kis magánszinpadra akarják szo­rítani. A határozott ígéretből megint igy lett illuzórikus társalgási téma. A magyarság nem enged minimális köve­teléséből és a végsőkig fogja vinni harcát még akkor is, ha megint lehetetlenné válik a városi önkormányzat. Akármi lesz is az ered­mény a mai helyzet a szinházkérdésen ke­resztül valóban színházi képet tár elénk. Sok pénzbe kerülő, nem kis mértékben és külö­nös eszközökkel erőszakolt színházi képet. Az indokolatlanul megoldott igazgatóválság, Esterházy eredményesen közbenjárt Prágában a legégetőbb magyar Iskolai sérelmek orvoslása Ügyében A pozsonyi gimnázium és a dornkappelni elemi pénzszükségletét már folyósították ■■■ ■■■ Magyar iskolát Nyitrának, Csecsnek, Makrancnak, Németgurabnak! ■=»■ mb PRÁGA. — A hónapok óta folyó nemze-I tiségi tárgyalások kérdéstömegének egyike legfontosabb részlete a magyar kulturális | és iskolasérelmek mielőbbi orvoslása. Az iskolaév kezdetén fokozatosabb figyelmet kell szentelni a felnövekvő magyar fiatal­ság iskoláztatási lehetőségének, ezért az Egyesült Párt kulturreferátusa újból össze­állította azokat a legsürgősebb, orvoslásra 3 váró iskolaügyi sérelmeket, amelyeknek re-8 parálása további halasztást nem szenved­het,, mert ezzel ismét számos magyar gyer­mek esne el attól, hogy anyanyelvén sajá­títhassa el az elemi ismereteket. Pénzkiutalás a pozssayi magyar gimnáziumnak Esterházy János országgyűlési képviselő, az Egyesült Párt ügyvezető elnöke, mostani | prágai tartózkodását fölhasználta arra, j hogy az illetékes központi hatóságoknál, az;: iskolaügyi miniszternél és a pénzűgyminisz- \ térnél is személyesen eljárjon a kérdéses! ügyekben. Esterházy képviselő a napokban | a pénzügyminiszternél járt el a pozsonyi ál­lami magyar reálgimnázium belső berende­zésére szükséges összeg sürgős kiutalása jj érdekében. Ezt az összeget a képviselő in-j terven dójára a miniszter már ki is utalta. Esterházy ugyanakkor megemlékezett a po­zsonyi dornkappelni állami elemi iskola két magyar párhuzamos osztályához szükséges pénzügyi fedezet folyósítása sürgősségéről is. A miniszter ezt a kérést is teljesítette s már megtette a szükséges intézkedést. Kagyar iskolaigények Esterházy képviselő ma délelőtt az iskola­ügyi minisztert kereste föl és számos ma­gyar iskola fejlesztésének kérdését tárgyalta meg vele s egyben egyéb magyar kultursé- relmekre is fölhívta a miniszter figyelmét. Megsürgette a miniszternél a patonyréti ma­gyar elemi iskola fejlesztésének engedélye­zését. Az iskolának újabb két osztályra van szüksége, mert 187 gyermek iratkozott be, s azok elhelyezésére az eddigi tantermek WLW^k Lili 1 1 j enyhíti a reumás és neuralgikus fájdalmakat nem elégségesek. Esterházy képviselő nyo­matékosan kérte a nyifxai magyar elemi iskola engedélye­zését. Itt rámutatott arra, hogy Nyitrán kerek ezer magyar nemzetiségű lakos volt az 1930. nép- számlálás adatai szerint, tehát az ottani ma­gyar lakosság kívánsága teljesen jogos és törvényes. Megsürgette a németgurabi ma­gyar elemi iskola engedélyezésének ügyét is. Ebben a községben 500 magyar lakos él, tehát legalább két osztályra való iskola­köteles magyar gyermek van ott. Újból fölhozta a makrand és a csécsi magyar elemi iskolák fölállításának ügyét is. A két község már kerek tizenöt esztendeje harcol a magyar iskoláért Mindkét köz­ségben a magyarság abszolút többséget alkot, mégis a kisebbszámu csehszlovákoknak van A magyar kormány egymillió holdnyi szántóföldet vesz igénybe az uj földreform céljaira BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.-) A PMH részletesen ismertet­te Imrédy Béla magyar miniszterelnök va­sárnapi kaposvári nagy beszédét, amelyben a magyar miniszterelnök bejelentette a kor­mány széleskörű földreformtervét. A Ma­gyarság cimü lap mai számában foglalkozik a magyar miniszterelnök uj földreformpoli­tikai tervezetével és statisztikai adatok alapján igyekszik kimutatni, hogy a tervbe­vett kerettörvény szerint hány holdat lehet kisajátítani a magyarországi szabad és kö­tött birtokokból. A lap számításainak alap­jául az 1935. évi mezőgazdasági üzemsta- tisztitkát veszi. E statisztika szerint a sza- badforgalmu birtokok közül 1539 birtok ha­ladja meg az 500 katasztráliis holdat s ezek­nek a birtokoknak együttes kiterjedése 2.5 millió katasztrális hold. A korlátoltforgalmu birtokok közül viszont 1548 haladja meg a 300 katasztrális holdnyi mértéket összesen 3.5 millió kát. holdnyi kiterjedéssel. An­nak a két birtokcsoportnak tehát, amelyet a magyar miniszterelnök kaposvári beszédé­ben megemlített, — írja a Magyarság — hatmillió hold az együttes kiterjedése. Mi­után pedig a kormány a szabadforgalmu birtokoknál egynegyedrészt, a korlátolt for­galmú birtokoknál pedig egyharmadrészt ki­van telepítési, illetve kishaszonbérleti célok­ra igénybe venni, a két és félmillió holdnyi szabadforgalmu birtokból 625.000 katasztrá­lis hold, a három és félmillió holdnyi kötött birtokból! pedig 1,810.000 hold esik Magyar- ország mostani biríokterületéből a kormány birtokpolitikai elgondolásának keretébe. A birtokreformmal kapcsolatban fontos kérdés az, hogy mennyi ezen birtokok szántóföld- területe. A két és félmillió katasztrális hold­nyi szabadforgalmu közép- és nagybirtok­területből összesen 1.4 millió, a 3 és félmil­lió holdnyi korlátolt forgalmú birtok terü­letéből pedig valamivel több mint 1 millió katasztrális hold a szántóföld. Ha feltesz- szük, — írja tovább a cikk, —> hogy az igénybevétel ugyanolyan arányban terjed ki a szántóföldre, mint a birtokok többi részé­re, akkor a szabadforgalmu birtokoknál egynegyedrész, vagyis 350.000 katasztrális hold, a kötött forgalmú birtokoknál pedig egyharmadrész, vagyis 340.000 hold, ösz- szesen tehát tiz hold híján 700.000 holdnyi szántóföldnek birtokpolitikai célokra való igénybevételét tervezi a magyar kormány. a gazdasági szervezet illetéktelén beavatko­zása, a meddő tanácskozás a kultursérelem megígért reparálása fölött, a nagyösszegü közpénzek föláldozása, általában a merev ragaszkodás a héthónapos csehszlovák sze­zonhoz: mindez a valóságnak meg nem fe­lelő látszatnak, a színházi képnek fölidézé­séhez szükséges. A csehszlovák színigazgató már áprilisban szerződtette az állandó kassai szezonra a tagokat, holott a koncessziót csak augusztusban kapta meg, s zavartalanul hir­deti a héthónapos szezont, holott a színház- épületet egyelőre csak két hónapra kapta meg a városi tanácstól. Az ankéten azzal ér­velt, hogy a milliós szubvenció az állandó kassai szerepléshez van kötve és a tagoknak magas pótilletékeket kell fizetnie, ha nem Kassán játszanak. Szóval: fait accompli az egész vonalon. Azon a vonalon, amely, ha kicsit zeg-zugo- san is, de határozottan folytatja a maga út­ját, hogy fölrajzolja a nagy színházi képet: Kassa város külső szlovák jellegét. Ebből a célból nem adtak föl semmit, e cél felé való törekvés okozza, hogy Kassát most ki akar­ják kapcsolni az európai légáramlatból. Az atmoszféra most megint megsürüsödött Kas­sa fölött: a valóság ellen dolgozó erők meg­akasztották az egészséges széljárást. Ideig- órájg? [csehszlovák tannyelvű iskolájuk, a magya­roknak ellenben nincsen. Esterházy képvise­lő megsürgette a kassai uj magyar párhuza­mos osztályok engedélyezését és az iskola megfelelő elhelyezését is. Ezzel kapcsolatban megemlítette a kassai magyar polgári iskola súlyos nehézségeit is és kérte az iskola fej­lesztésének engedélyezését és a mai követel­ményeknek megfelelő elhelyezését. Ugyanakkor rámutatott a ligetfalusi magyar lakosság követelésére, a községben ugyanis a csehszlovák polgári iskola mellett magyar párhuzamos osztályok engedélyezését kérik. Ebbe az uj magyar iskolába már eddig közel kilencven magyar gyermek jelentkezett. A magyar tanítók megbirséssiása Esterházy képviselő az iskolaügyi miniszterrel való tárgyalásai során ismét erélyesen követelte az ungvári magyar gimnázium, létesítését. Közel húszéves harca ez már az ottani magyarságnak. Felemlítette a miniszter előtt, hogy a kárpátaljai magyar tanítókat megbírságolták azért, mert „magyar gyermek magyar isko­lába való" felhívásokat bocsátottak ki, de ugyanakkor a Slovenská Liga iskoláinak ve­zetői akadály nélkül kereshetik fel a magyar szülőket rossz magyarsággal irt felhívásukkal, hogy a magyar gyermekeket csehszlováknyelvü iskolákba csalogassák. A diákság szociális támogatása Esterházy képviselő a továbbiakban ma* gyár diákszociális ügyekről tárgyalt a minisz­terrel. Megsürgette a magyar főiskolások szo­ciális támogatását és megkérte a minisztert, hogy engedtessék meg a magyar főiskolás egyesületeknek is, hogy a különböző ösztön­díjak és egyéb diákkedvezmények iránt való kérvényeket a magyar főiskolások egyesülete véleményezhesse, mert ‘'eddig a csehszlovák diákok központi egyesületén keresztül kell a magyar diákoknak is a különböző szociális kérvényeket benyújtaniok, A magyarság részesedése a gyermekvédelmi gyűjtésben Ezzel kapcsolatban rámutatott a pozsonyi is­kolai referátus ama körrendeletére, amely vala­mennyi szlovákiai iskolában október 1 -tői novem­ber 4-ig gyűjtést rendel el a gyermekek között a csehszlovák, a német és a lengyel gyermekvéde­lem céljaira. Lehetetlen helyzet az, hogy a magyar gyermekvédelmet a gyűjtésből kife­lejtették s a magyar gyermekektől beszedett pénzt a többi nemzetiség gyermekei között akarják szétosztani. Esterházy a rendelet sür­gős módosítását kérte a minisztertől olyan értelemben, hogy a gyűjtésből a magyar, gyermekvédelem is arányosan részesüljön. Nem magyarok is pályáz­hatnak a magyar állásra Végül rámutatott az iskolaügyi minisztérium hivatalos közlönyének legutóbbi számában meg­jelent pályázatra, amely jellemző az iskclaügyi hatóság eddigi gyakorlatára s amely részben rá­világít az itteni magyar tanítóság súlyos helyze­tének indokaira. A hivatalos közlönyben pályá­zat jelent meg az érsekujvári Flenger-féle ma­gyar női gazdasági iskolára való tanítónői állás­ra. A pályázat szerint „jelentkezhet olyan erő is, amely legalább rész­ben bírja a magyar nyelvet". Amig tehát egészen természetes, hogy a cseh­szlovák nyelvű iskolákban tökéletesen kel! is­merni az államnyelvet, a magyar iskolákban ejég a tanítási nyelv „részben való ismerete", ami nyilván azt jelenti, hogy erre az állásra el­sősorban csehszlovák tanerőt keresnek. E • te­kintetben is sürgős és hatályos orvoslást köve­tel a képviselő az iskolaügyi minisztertől, i A miniszter figyelmesen végighallgatta Ester­házy képviselő előadását, a fe’íhozott esetekről jegyzeteket készített magának s határozott ígéretet tett valamennyi sérelem orvoslására. Megkérte azonban a képviselőt, hogy az elő­adottakat és esetleg még fennálló egyéb sérel­meket írásban foglalva terjessze elő neki. Ez már meg is történt s most az iskolaügyi miniszter asztalán feleszik ezeknek a legsürgő­sebben orvoslásra váró magyar kulturséi elmek­nek anyaga. A minisztertől függ tehát, hogy ezek a nemzetiségi megbékiilést elsősorban aka­dályozó igazságtalanságok és fjogta’anságok a nemzeti egyenlőség jegyében oryosoltassanak. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom