Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-25 / 220. (4663.) szám

1938 szeptember 25, vasárnap. 'TnXGAI A\\cAaR.- H1 UIiAP JSzmHÁzKönWKaLTORA Az Egyház újra a művészet nagy inspirátora Gerevich professzor nyilatkozik a művészet időszerű kérdéseiről BUDAPEST* — Gerevich Tibor professzor, a művészettörténet és keresztény régészet egye­temi tanára a minap érdekes beszélgetést folyta­tott a magyar újságírókkal a magyar művészeti élet és müvészetpolitika nagy kérdéseiről. Arra a kérdésre, hogyan látja a mai művészet helyze­tét, a nagynevű professzor a kővetkezőket mondotta: A FRESKÓFESTÉS FELLENDÜL — A művészeti élet utolsó évtizedeit a nagy krizis korának nevezhetjük. Jellemzi ezt a kort a sok küzdelem, de ezzel együtt sok túlzás, éret­lenség és értetlenség, azonban megállapíthatjuk, hogy a 'kísérletezésre valóban szükség is volt. A mi korunk megtalálta stílusát. Ez az uj stílus elsősorban azt jelenti, hogy a művészi látás normalizálódott* Az uj Stílus valóban korunk stílusa. Ma már, ha ..modem" magyar művészetről beszélünk, a mo­dern szó nem tartalmaz többé kellemetlen mel- lékizt. Jellemző erre a modern művészetre egy?' bek mellett az izmusok zűrzavara után a formák megnemesedése s ezek megtelése szellemi és lel­ki tartalommal. Az uj művészet megint témákat keres és témákat old meg — s annak, aki céljait magasra tűzi, nem kell többé a többiek guny- jától tartania. Legjobban jellemző ezekre az uj célkitűzések­re a freökó-festés legújabb fellendülése. Ná­lunk is uj freskófestő-iskola jött létre: uj nagy témák születnek, melyek falra kívánkoznak. Az elmúlt korszakkal való polemizálás egyre jobban ellanyhul. Ma már éppen a modern mű­vészet képviseli a nagy művészi hagyományt. Hagyományokba kapcsolódása gyakran a 19. század átuszásával történik. A 19. század sokat hangoztatott hagyománytisztelete nem egyéb, mint egyszerű plágium vagy modorosság. A mo­dem művészet őszinteségére az egyházi művé­szet uj fellendülése a legjellemzőbb. A mai egyházmüvészet közelebb jutott a ke­resztény művészet régi nagy korszakaihoz — Így az ókeresztény művészethez is —» mint a 19. századi historizáló stílusok, Az Egyház újra a művészet nagy inspirátora. A mai művész közelebb áll az Egyházhoz, mint a múlt század művésze. Az Egyháznak nagy és aktív szerepe volt a jóértelmü modern művészet kialakításában, elsősorban az építészet terén. Itt is disztingválnunk kell művészet és kontárság közt: izetlen kísérletek a műhely! laboratórium­ba valók, nem pedig Isten felszentelt egyházába. MADÁCH SZOBRA KÖRÜL A mai magyar művészet helyzetéről Gerevich professzor a következőkép nyilatkozott: — Mindaz, amit az elébb mondottam, a ma­gyar művészetre is vonatkozik. A monumentali­tásra való törekvés nemcsak a freskófestés te­rén nyilvánul meg, hanem a szobrászatban is. Örömmel olvastam a lapokban, hogy Budapest főváros mintegy húsz közszoibornak, nyilvános kútnak stb. felállítását vette tervbe. Ez nagy le­hetőség a magyar szobrászat számára, amely­nek nem is fognak elmaradni a jótékony követ­kezményei. Nem szabad elfelednünk a terv szociális érdemét, mig más szempontból emlék- szöbrászatunk rászorul a javításra. Reméljük, ez a húsz szobor sok mindent fog feledtetni. A szobrászokban megvan a vágy az uj, nagy feladatok után s nemcsak kenyérkérdést lát­nak az uj munkaalkalomban. A lázas, buzgás, amely ezen a téren nyilvánul, a Madách-pályázat esetében is kitűnt. A Ma- dádh-pályázatról szívesen szólok, annak ellené­re, hogy a pályázó művészek egy részével kont- roverziám volt, amelyet azonban nem veszek a szivemre s csak odamagyarázok, hogy a művé­szek vágynak a nagy feladatokra s a nagy szel­lemi expressziók után. Remélem, hogy olyan Madách-szobor fog állani Budapesten, amely méltó a magyar szobrászokhoz is, meg Madách Imre szelleméhez is. A rovatért LüKÖ GÉZA falai Tervek a részvényekkel és beruházási értékekkel való kereskedelemre PRÁGA — A Hospodáfská Politika Írja: „Azáltal, hogy a nyugati nagyhatalmak átgondolt árulásukat az utolsó pillanatig titkolták, Csehszlovákia kapitalistáit is tévedésbe ejtették és igen gyakran helytelen diszpozíciókra csábították. Nem gondolunk ezúttal a hazafiatlan tőkemenekülés­re, amit a hatánnenti hatóságoknak sikerült meg- akadályozniok, hanem ezáltal a kisebb és nagyobb tőketulajdonosokra célzunk, akik egész biztosan másképpen orientálódtak volna, ha tudták volna, hogy mi jön. Ezen a héten a tőzsde márcsak vitaklub sem volt, mert a részvények piacán minden üzlet elaludt és a beruházási értékek piaca természetesen lassankint megszűnik fungálni. Úgy a spekuláció, mint a közönség részéről a vállal­kozó szellem utolsó maradványa is eltűnt, mert min­den egyént most más fontos életkérdés érdekelt, nem- pedig a tőzsdejáték. Senkinek sincs fogalma arról, hogy a katasztrófáid fejlődés hogyan végződik. Ilyen körülmények között merült fel az a gondolat, hogy nem lenne-e jó legalább átmeneti időre bezárni a tőzs­dét. Ez szerdán történt meg, amikor világossá vált, hogy a két felelős nagyhatalom, Franciaország és Anglia nemcsak, hogy megtagadnak minden segítséget, ha­nem ultimativ formában kérik Csehszlovákiától az ötödik terv elfogadását. E terv elkerülhetetlen elfogadása Csehszlovákia pénz­piacát és az egész pénzügyét, valamint az egész gazdasági életet uj feladatok elé állítja. Az erre vonatkozóan kiadott hivatalos jelentés azt mondja, hogy a prágai tőzsdét átmenetileg be* zárták, de ez az állapot igen sokáig eltarthat. A körülményekhez képest hetekig-hőnapokig tarthat, amig világos lesz, hogy az egyes vállalatok milyen elhelyezési területekkel és milyen munkaviszonyokkal számolhatnak. A prágai tőzsdétől tehát bizonyos időre el kell búcsúznunk. A hivatalos jelentés nem tartalmaz arra vonatkozólag semmit, hogy vájjon a magánkereskedelem megenge- dett-e.“ Minthogy magától kialakulhat, hogy az em­berek adni és venni fognak, azt sürgeti a Hospodáfská Politika, hogy ezt az ügyet rövid idő múltán szabá- lyozni kell, nehogy megnemengedett dolgok játszód-* janak le. A lap úgy véli, hogy az állampapírokkal való kereskedelmet a visszleszémitolási intézetnél kellené koncentrálni, hogy az emberek ne legyenek kénytelenek vagyona értékeiket babért eladni a zugárudákban. A lap gya- korlatilag igen fontosnak tartaná, hogy a részvények-* kel való kereskedelmet névlegesen bizonyos bankok­nak adnák át, hogy ilyenmódon lehetővé váljék a részvénykereskedelem sima lefolyása. A Hospodáfská Politika ilyen módon lehetségesnek tartja a nagyobb veszteségek elkerülését • (*) Uj átdolgozásban a „Légy jó mindhalálig". Budapestről jelentik: A Magyar Színház tegnapi bemutatója után megkezdte a próbákat soron következő újdonságából, Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig" című drámájából, amelyet a ki­váló szerző jelentősen átdolgozott, színpadi nyel­ven szólva „tömöritett" a magánszinházi előadás számára. A gyermek-főszerep ezúttal is Vaszary Piri kezében van. (*) Heltai Jenő uj verses mesejátékot fejezett be, Budapestről Írják: Heltai Jenő elkészült uj háromfelvonásos verses vígjátékéval. Címe még nincs. Cselekménye Keleten játszódik le és for­mája szerint az Ezeregyéjszaka világára emlé­keztető mesejáték. Hét szinpompás képből áll, amelyeknek egyik-másika szinpadi meglepetés lesz. Az iró még nem határozott, melyik színház­nak nyújtja be előadásra a verses vígjátékot — valamennyi magánszínháznak Ígéretet tett uj da­rabjára. — a mesejáték női főszerepére azonban Bajor Gizit szeretné megnyerni. (*) Szatmárnémeti harca a magyar színját­szásért. Kolozsvárról jelentik: Szatmárnémetiben az ottani szúnipártoló egyesület — amely nem­régiben alakult meg, hogy a magyar színjátszást feltámassza Szatmáron — legutóbb küldöttségben járt a román polgármesternél és emlékiratot nyújtott át. Ebben azt kérik, Ihogy a város pol­gárainak áldozatkészségéből épült színház épü­letét a magyar színjátszás céljaira a négyhónapos téli idényben díjtalanul igénvbevehessék. Kér­ték, 'hogy a magyar színház részére is adjanak ingyen fűtési és világítási kedvezményt, ne csak a román színháznak. A polgármester a küldött­séget azzal küldte el, hogy a színházépületet az Astra román közművelődési egyesület bérli és igy azokkal kell felvenni az érintkezést. A magyar szinpártoló egyesület elhatározta, hogy minden lehetőt elkövet, hogy ebben az évben legyen ma­gyar szinház Szatmáron. (*) A „Süt a nap" filmen. Budapestről jelen­tik: Filmre kerül Zilahy Lajos „Süt a nap" cimü klasszikus szépségű színdarabja. Kiss Ferenc hí­res szerepét, Sámson Mihályt nem vérbeli szí­nész, hanem egy igazi parasztlegény alakítja. A legényt Zilahy Lajos fedezte föl, ő is tanitja a szerepre. Zilahy szerint a fiatal legény az első igazi filmőstehetség. (*) Filmhirek* László Miklós „Illatszertár" ci­mü vígjátékéból, amély a múlt évadban oly nagy sikereket aratott a magyar színpadon, parádés szereposztásu film készül Hollywoodban. A föl­vételeket már meg is kezdték és Murát! Lili sze­repét Dolly Haas, Peti Sándor szerepét Gary Cooper, Gárdonyi szerepét Lyonéi Barrimore, Kabosét pedig Lukács Pál játssza. — Harsónyi Zsolt uj filmjében, a Rozmaringban autóbaleset éri Turay Idát éjnek idején és csak reggel sike­rül lovat szerezni, amely a gépet kihúzza az árok­ból, közben a ló tulajdonosával, Páger Antallal támad olyan nézeteltérése Turaynak, hogy bi­zony pofon Is csattan. Páger adja és Turay kapja, (*) Az Uj Idők legújabb számában az emberi szellem két óriásáról irt föltünéstkel- tő, pompás cikket két kiváló magyar mükri- tikus. Petrovics Elek Albrecht Altdorfer ha­lálának négyszázadik évfordulója alkalmá­ból színes, érdekes s a nagyközönség legszé­lesebb rétegeinek számára is élvezetes cikk­ben emlékezik meg a „tájképfestés atyjáról”, Hevesi Sándor pedig Cervantesről, a világ- i irodalom egyik legeredetibb, legbizarrabb | lángelméjéről irt értékes tanulmányt. Más síkon mozog, de hatásában és jelentőségében vetekszik e két tanulmánnyal dr. Zombory s Bertalannak, a magyar földművelésügyi mi-*** nisztérium szőlészeti és borászati osztálya ? vezetőjének időszerű cikke a Noah-szőlőfaj- 1 tárói. Szépirodalmi közleményekben is igen gazdag az Uj Idők legújabb száma. Zsigray Julianna, Nagy Lajos, Lénárt Ilona, Farkas Katalin stb. elbeszélései, Karafiáth Jenő, Öl- bey Irén, Radnóti Miklós, Imecs Béla, Fa- ludy György és Győri-Juhász Jenő költemé-| nyei, valamint Ebeczki György színházi cik- jjj kei teszik teljessé a szépirodalmi részt, me-1 lyet méltón egészítenek ki a mulatságos és Ej érdekes Ceruzajegyzetek, népszerű szerkesz-j tői üzenetek és az egyéb, hasznos rovatok. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 16). Előfizetési dija Csehszlovákiában 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. | Előfizetni lehet a Novitasnal Pozsonyban íj (Hosszu-u.). I fi ceilntózeípar válsága PRÁGA, — Csehszlovákiában a helyzeti 1937-ben a cellulozekivitel szempontjából rendkívül kedvező volt. A fehérített cellu­lózé kivitele 164 millió koronát tett ki az 1936. évi 89 millióval szemben. A nemfe- héritett cellulózé kivitele pedig az 1936. évi 31 millió koronáról 69 millió koronára emel­kedett. A multévi kedvező fejlődéssel szem­ben a viszonyok az idén lényegesen rosz- szabbodtak. A cellulózé exportára a világ­piacokon állandóan esett és ennek az ár­esésnek nem. .felelt, meg a belföldi fapiaci árak alakulása. Az idén tehát bekövetkezett a celiulózeipar nagy vál­sága. A cellulozekivitel válsága rendkívül súlyo­san érinti azokat az üzemeket, amelyek fő­képpen kivitelre dolgoznak. A celiulózeipar érdekei megkövetelik, hogy minden eszközzel arra törekedjenek, hogy a szlovákiai ccllulozegyárak visz- szanyerjék versenyképességüket a világ­piacokon. Ez nemcsak a celiulózeipar belső ügye, ha­nem az egész csehszlovákiai fapiac érdeke, mert a fa cellulózé alakjában olyan távoli piacokra is eljut, ahova nyers faalakban sohasem kerülne el. Ifi iifbdiii ezer vagon aszaltszilva kéri behozatalra PRÁGA. — Tekintettel az idei gyümölcs­terméskatasztrófára, Csehszlovákiának gyü­mölcskivitele alig van. Iparszerü gyümölcs- szállítással belföldön a körte kivételével alig foglalkoznak s az aszaltkörtét különösen .Svájcba szállítják. Érdekes, hogy Csehszlo­vákiában ezt az árut nem értékelik semmi­re, Svájcban viszont igen nagyra tartják. A szárított gyümölcsöt Csehszlovákiába a Bal­kánról hozzák be és pedig Jugoszláviából, Romániából és Bulgáriából. Főképpen szil­váról van szó. Délafrikából pedig szárított szilvát és barackot hoznak be, egyébként minden szárított gyümölcs Amerikából kerül behozatalra, amely ebben az áruban uralja a világpiacot és szabályozza, valamint sta­bilizálja az árakat. Az amerikai szárított ___ J23ZL _____ PECENADI nemes BÚZA Államilag kiválónak elismerve. Kalásza nagy és üszögmentes. Szalmája erős és nem rozsdásodó. Termése óriási bő hozamú. Teljesen fagyálló. Megrendelhető: Peienady Uradalomban. Posta: Vel’ké Kostoiany, ♦ Állomás: Leopoldov, Vételára: Monopol-ár és 20% nemesitésj felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. szilvakivitel hatszorta nagyobb, mint a balkánállamok ilyen természetű kivitele, emellett az amerikai szilva minősége jobb, ára pedig olcsóbb. A legdrágább és a lég-* jobb fajtájú szárított gyümölcsöket Cseh­szlovákiában a németlakta területeken fo­gyasztották. Az Amerikával kötött kereske­delmi szerződés értelmében a szárított szil­va behozatalát 350 vagonban állapították meg és éppen most folynak a tárgyalások ennek a behozatali mennyiségnek a felosz­tásáról is. Az aszaltszilva normális behoza­tali mennyisége átlagban 770 vagon körül mozog Csehszlovákiában, az idén azonban, meg fogja haladni az ezer vagont. Augusztusban Magyarországon tovább emelkedett a takarék- betétállomány BUDAPEST, — A Postatakarékpénztárnál és a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél a betétállomány augusztus hó folyamán az előző havi 1461 mil­lióról 1487 millió pengőre emelkedett, amely emelkedés teljes egészében a folyószámlabeté- tekre esik. A tavaszi hónapok folyamán az is­mert külpolitikai események hatása alatt tudva­levőleg nagyobbmérvü betétikiáramlás indult meg a magyar pénzintézeteknél és még junius végén a betétállomány 1445 millió pengőre csökkent. Már julius utolsó napján ismét 1461 millió, augusztus végén, pedig 1487 millióra emelkedett ismét a takarékbetétek és a folyó­számlabetétek összege. Ez az augusztusvégi be­tétállomány még nem éri el ugyan az 1937 de­cember 31-iki 1499 milliónyi csúcspontot, de mindenesetre nagyobb, mint a betétkiáramlás kezdete óta bármely hónap végén előfordult be­tétállomány. Az 1935. év december 31-iki 1382 millió és az 1936. évvégi 1393 millió összbetét- hez képest az augustzusvégi betétállomány min­denesetre lényeges emelkedést mutat. Az 1935 december 31-iki betétállományt 100-nak véve, a betétek indexszáma a múlt év végén 108.5, ez- évi junius hó végén 104.5. julius hó végén 105.7, augusztus hó végén pedig 107.5 jelzőszámot mu­tat. Igen erőteljes volt a betétemelkedés a Posta­takarékpénztár folyószámlabetéteinél, valamint a budapesti pénzintézetek belföldiek által elhe­lyezett takarékbetéteinél. A külföldiek által Bu­dapesten elhelyezett betétek összege augusztus végén 75.9 millió pengőre rúgott. (—) Fokozódik a világ aranytermelése. New- yorkból jelentik: Julius havában a világ arany­termése — Oroszország nélkül — 2.73 millió' uncia volt, ami újabb rekordot jelent. A megelő­ző hónapban az egész világon 2.59 millió, aé múlt év júliusában 2.54 millió, 1936 júliusában pedig 2.44 millió uncia aranyat termeltek. Az év első hét hónapjában az egész világ arany- termése 17.81 millió uncia volt, szemben a múlt év hasonló időszakában elért 16.99 millió és az 1936. év első hét hónapjában elért 15.8 millió’ unciás ajanytenmésseL V SKÜZGAIDASÁG L 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom