Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-14 / 210. (4653.) szám
1 xvn. évf.210 (4653) szám ■ Szerda ■ 1938 szeptember 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki* vasárnap 2.— KI. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panski ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1 • • SÜR GŐN YCIM HIRLRP, P R A H A. A beszéd után Ostromállapot a nyugtalan szudétanémet járásokban A hétfő éjjel kirobbant tüntetések 5 emberéletet követeltek - A kormány gyülekezési tilalmat rendelt el - Kedd estig 8 járásban hirdettek ostromállapotot - Hivatalos jelentés a tüntetésekről PRÁGA. —» Hivatalosan jelentik: Keddre virradó éjszaka néhány járásban a közbiztonsági szervekkel sajnálatos erőszakoskodásokra és összeütközésekre került a sor. Ez okból a kormány úgy határozott, hogy mindazokon a területeken, ahol a közrendet és a nyugalmat megzavarják, kihirdeti az ostromállapotot. Ily intézkedéseket egyelőre az égeri, neudeki, pressnitzi, elbogeni és kaadeni járások területén foganatosítottak.A kormány az egész lakosságot nyugalomra inti. A közbiztonsági szervek elégségesek a törvényes rend fenntartására. A déli órákban a karlsbadi, falkenaui és krumaui járásokban is kihirdették az ostromállapotot. Általános gyülekezési és fölvonulási tilalom PRÁGA. —' (A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése.) A kormány határozata értelmében a mai naptól kezdve tilos mindennemű politikai és nempolitikai jellegű gyülekezés és pedig úgy a zárt helyiségekben, mint a szabad ég alatt. A tilalom a föl vonulásokra s ehhez hasonló rendezésekre is vonatkozik. Hivatalos jelentés a tüntetésekről Hivatalosan jelentik: Keddre virradó éjszaka egész sor incidensre került sor. Ezek főleg a késő éjszakai órákban sokasodtak, amikor a Hitler kancellár beszédét rádión hallgató csoportok szétszéledtek. A sajnálatos incidensek, amelyeknek emberélet is áldozatul esett, az eddig is ismert kisérő körülmények között játszódtak le: német dalok éneklése, gunykiáltások stb. közben. Ezenkívül megemlítendő, hogy a különös izgalom jeleként sor került a hivatalos személyek fenyegetésére és épületek veszélyeztetésére, valamint az állami vagyon megrongálására is. így Kaadenben mintegy 2000—3000 főnyi tömeg, egy kisebb tömeg Unter-Tannovitzban (Morvaország), Rumburgban és több más egymástól távoleső vegyes nemzetiségű helyen tüntetést rendezett. Vitán felül áll, hogy az incidensekért, amelyeknek során német részről lövöldöztek és sajnos cseh oldalról is lövésekkel válaszoltak, legnagyobb részben a felelőtlen elemeket terheli a felelősség. A köz- biztonsági szervek erélyesen közbeléptek, még személyi biztonságuk veszélyeztetése árán is. A tüntetések néhány helyen kritikus mérteket öltöttek, így például Rons- pergben is a legnagyobb eréllyel kellett közbelépni. Egy további hivatalos jelentés közli: Hétfőn este 23 órakor Schönpriesenben, Hitler beszédének meghallgatása után tüntető felvonulásra került sor. Amikor a menet a 27. számú ház elé ért, a tömegből két lövést tüzeltek egy németekből és cse- hekből álló kisebb csoportra, amelynek semmi köze nem volt a felvonuláshoz. Erre ^arriellenkezo oldalról, a vizsgálat eddigi kutatásai alapján a menet oldaláról, újabb két lövés dördült el. Az egyik lövés Láng Hell- muth, 19 éves schreckensteini szerelőtanon- cot, a szudétanémet párt tagját megölte. A lövöldözés során egy golyó eltalálta az első emeleti ablakát éppen záró Vácba Rudolf cseh lakatost. Vácba nyakán az ütőeret érte a golyó és a sebesült ember kórházba- szállitása közben kiszenvedett. A hivatalos jelentések további incidensekről számolnak be: Aschban hétfő este az uccákon mintegy 8000 személy vonult föl. A tömeg cseh föliratokat szaggatott le, egy polgári rendőrt motorkerékpárjáról lerántott. A rendőr súlyosan megsebesült. Böhmisch-Krumauban az összes iskolák növendékei anyáik kíséretében tüntetésre vonultak föl. Mintegy nyolcszáz gyermek tüntetett, a tüntetők élén egy horogkeresztes zászlót vittek. Karlsbad környékén számos táviróveze- téket romboltak szét. Elbogenben a gyárakban beszüntették a munkát, az iskolákban nem folyik a tanítás, az üzleteket bezárták. Kedd délelőtt az uccákon mintegy négyezer ember tüntetett. A kaadeni járásba tartozó Pürsteinben 1500 ember vonult föl. A templom tornyáról a katonai sorozóbizottságra lövéseket tettek* Egy katona ha(sp) — Az első pillanatban Hitler erős szavai fejbekólintották az európai embert, de minél inkább múltak az órák s minél világosabban átgondolták az illetékesek a beszéd egyes szakaszait, annál inkább nőtt a tudat, hogy nincs veszve minden s az ellentéteket még mindig a békés megegyezés módszerével is rendezni lehet. Különösen Angliában és csodálatosképpen Franciaországban erősödött ez a belátás a keddi nap folyamán s a sajtó, sőt a francia minisztertanácsról szóló hírek is egész nyíltan hangot adtak neki. Hitler erős és fölöslegesen éles szavakat használt, kifejezte határozottságát, hogy a megegyezés elmaradása esetén cselekedni fog, sürgette is a szudétanémetekkel, való tárgyalások befejezését, egyébként azonban nem szabott feltételeket, nem állított föl határozott követeléseket s a döntést a prágai tárgyalásokra bízta. Szemmelláthatóan beszédének célja az volt, hogy a német erő fitogtatásával, a német elszántság aláhúzásával utolsó, döntő nyomást gyakoroljon a tárgyaló felekre. Nt kutassuk, opportunus volt-e ez s a hang megfelelt-e a finom diplomácia szabályainak. Most csak azt nézzük, hogy a beszéd ellenére a béke még megmenthető s kövessünk el mindent, hogy tényleg megmentsük. Hitler beszéde nemcsak a szudétanéme- teknek szólt. A birodalmi németeknek is. A belpolitikai fejtegetéseken és a demokráciák elitélésén kivül főleg kettőről kívánta Hitler meggyőzni honfitársait. Először arról, hogy a nyugati határokon olyan erődövet építtetett, amelyen a nyugati nagyhatalmak egyesült erővel sem törhetnek át, másodszor arról, hogy az olasz-német közösség erős s Berlin ugyanúgy számíthat Rómára, mint Páris Londonra. Ezzel a kancellár lelket kívánt önteni a kishitüekbe, (a polgárokba, mint beszédének elejéből határozottan kiviláglott) s egyúttal körvonalazta a német taktikát, amely nyugaton kizárólag defenzív jellegű, mig hadiszükségleteít délről, Olaszországon át igyekszik fedezni, olyanféleképpen, mint Itália az abesszin háború alatt Németországon át fedezte. Mindezek a bejelentések súlyos és veszedelmes dolgok. De csak arra valók, hogy Németország rettenthetetlenségét kihangsúlyozzák és érthetővé tegyék. Egyébként: a helyzet kulcsa Prága kezében van. Ha sikerül néhány hét alatt kibékülni a szudétanémetekkel, nincs baj s a világ a hosszú izgalom baljós légköréből visszazökkenhet a rendes és a nyugodt életbe. Végleg veszedelmessé csak akkor válna a helyzet, ha Hitler alkalmat találna arra, hogy a szudétanémetek védelméről szóló kötelező ígéreteit valóra Váltsa. Soha nem volt szükség nagyobb önuralomra, mint ezekben a pillanatokban s minden attól függ, vájjon sikerül-e a rendet fenntartani, az itt is, ott is felizgatott kedélyeket lecsillapítani, a tulerélyes rendszabályokat kikerülni, hogy hozzávetőlegesen mérsékelt légkör keletkezzék a tárgyalások folytatására. A tárgyalások most ismét megszakadtak. Mindent el kell követni, hogy újra megkezdődjenek. A csehszlovák kormány bizonyos megnyugtató kijelentésekkel minden bizonnyal le tudná csillapítani a felizgatott szudétanémeteket is s meggyőződésünk szerint egy okos és a megegyezést kilátásba helyező nyilatkozat jobb hatást tenne minden másnál a szudétanémet vidéken. A németek fegyelmezett lények. Amint « kijelentés elhangzana és a szudétavezérek kielégítőnek tartanák azt a további tárgyalásokra, minden ingerültség és idegesség elmúlna s az emberek visszatérnének rendes foglalkozásukhoz. Nagy tétről van szó. A háború és a béke kérdése forog kockán, nemcsak a középeurópai-béke kérdése, hanem az egész világé, száz és százmillió olyan ember sorsa, aki közvetlenül nem érdekelt a viszályban és távoli, nyugalmas világban él. A háború borzalmas volna. Németország veszélyes és erős ellenfél, évekig védekezni tudna még akkor is, ha egyedül van s mielőtt egy világkoalició lebirná, irtózatos erejével halálos csapásokat mérne jobbra és balra is. Helyesen mondotta egy angol államférfiul ebben a háborúban nem volna győző, csak vesztes: az egész emberiség. A hosszú viszályban bizonyára egy harmadik győzné: a véres világforradalom, mig az európai civilizáció soha nem heverné ki az irtózatos csapást. Senkinek érdeke nem lehet* hogy ilyen világi elfordulásba hevered-. jünk. Angliáé sem, mert Nagybritannia végét jelentené, ha «— tegyük fel — Németország lebirása után kiütne a bol- sevizmus a birodalomban s a germán bol- sevizmus egyesülne az orosszal, hogy a világ két legnagyobb erejének egyesülésével mindenütt magához ragadja az uralmat. Ilyeneket meg kell akadályozni, akár áldozatokkal is. Vissza kell tartani a birodalmat a legkétségbeesettebb lépésektől, amelyek közvetve mindenkinek ártanak. Meg kell találni a megegyezés kulcsát, a legmesszebbmenőbb békés módszert is alkalmazni kell, csakhogy a végzetes világfelfordulást elkerüljük. Reméljük, sőt tudjuk, hogy most sincs késő a béke megóvására. Mi magyarok mélységes aggodalommal, de hidegvérrel várjuk az eljövendő eseményeket. A csehszlovákiai magyarság nem veszti el nyugalmát. Továbbra is fegyelmezett marad s okosan, tartózkodóan mérlegeli a helyzetet, azt a megoldást választva, amely a leg- észszerübb és -a legjobban, -megfelel .a .nem-. zetrész életérdekeinek. Semmiféle őrületbe, meggondolatlanságba és exaltációba nem megy bele, de, elszántan és határozottan ott lesz mindenütt, ahol tiszta eszközökkel küzdhet nemzeti jogaiért. A szomszédos Magyarország helyzete is elég szerencsés a mai konstellációban: senkinek az érdeke nem lehet, sem a németeké, sem a másik csoporté, hogy a magyarság beavatkozzék a tőle távoleső viszályba; amelynek kilátásai egyelőre a legbizonytalanabbak. Magyarország semleges maradhat, ha a körülmények megengedik s folytathatja eddigi kiegyensúlyozott politikáját, amely az egyensúlyi helyzet elérésére törekszik s amely lényegileg abban áll, hogy a magyarság szívósan és rendületlenül küzdeni kíván nemzeti jogaiért, de csak békés eszközökkel és úgy, hogy elhamarkodott lépésekkel a nemzet létét sohase tegye kockára. Átnevelt, erős, elszánt, higgadt, bátor és óvatos magyarság várja a fejleményeket és bízik a jövőben, bármit hoznak isi .az .elkövetkező .napok.
