Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-14 / 210. (4653.) szám
^i«<otAW&arhirlab 1938 szeptember 14, szerda. Iái át lelte. Egy másik katona lelőtt egy szu- détanémet párttagot. Neuemben 5000 ember tüntetett, tüntetések voltak Aussigban és Winterbergben is. Égerben éjszaka a cseh és a zsidó keres- kedők ablakait betörték. Marienbad mellett Plánban este tizenegy órakor tüntetés volt. A tüntetők betörték a rendőrig ablakait, a rendcsinálásnál három tüntető és egy csendőr megsebesült. Freiwaldauban több mint háromezer ember tüntetett. Warasdorfban Hitler beszéde után 60C0 főnyi tömeg verődött össze és felvonult a vámhivatal elé és követelte a sorompók megnyitását. Mintegy ötszázan átlépték a határt. Haselbachban két idegen autó haladt át a községen. A kocsit a csendőrök feltartóztatták. Erre az egyik autóból két férfi ugrott ki, akik közül az egyik menekülésre adta magát, közben öt lövést adott le s az egyik vámőrt megsebesítette. A tettest letartóztatták. A másik autóból a község határában több személy ugrott ki, akik egy vámőrre és egy csendőrre mintegy 15 —30 lövést adtak le. Waissersuppen község mellett egy teherautói tartóztattak fel. Amikor felszólították a benn- iilőket, hogy hagyják el az autót, a teherautókon lévők lövéseket adtak le. Többszöri felszólításra sem hagyták abba a lövöldözést. A hatósági közegek erre hét lövést adtak le és kénytelenek | voltaik visszavonulni. Később egy készültség megvizsgálta a kocsit és megtalálta a kocsitulajdonos holttestét. Teplitz-Sehönauban Hitler beszéde után hatalmas tömeg vonult fel a vásártér felé, amelyet rendőrkordon zárt le. A kordon áttörésénél állítólag Zippelius szudétanémetpárti képviselőt ütlegelték. A tüntetésnél három rendőr megsebesült Úgy a rendőrök, mint dr. Zippelius képviselő sebesülését kivizsgálják. Sfceinbergben mintegy 5000 főnyi tömeg demonstrált, Jágern- dóriban körülbelül ezren. Trübenwasserben Trauten.au mellett egy cseh cég sofőrjét sebesitették meg. PürsteAnben a szu- détauémet párt tagjai megszállták &z állomást és az állomás épületére kitűzték a horogkeresztes zászlót. Az állomást azonban egy csendőrkészültség megtisztította. Weseritzben egy csődületnél, amelyben mintegy 150 ember vett részt, tíz lövést adtak le Kraua Károly cseh bírósági tisztviselőre és egy csedőrőrjáraíre, akik Miesből érkeztek a helyszínre. Kraus önvédelembe# négy revolverlövést adott le, de senkit sem sebesitett meg, Kraus viszont a fején megsebesült. Kedden nem folytatták a tárgyalásokéi PRÁGA. — Hénjein Koprád Frank képviselő és dr. Schicketanz kíséretében Nürn- bergből Égerbe utazott. Kedden reggel odautazott a szudétanémet párt prágai tár- gyalóbizoftsága is, névszerinti Kundí, dr. Rosche, dr. Peters képviselők és dr, Sebe- kowsky. A szudétanémet párt vezetői Égerben fogják az uj helyzetet megvitatni. A szudétanémet párt tárgyalóbizottságának Égerbe való utazása miatt a Hodza miniszterelnökkel kedd délutánra tervezett megbeszélés elmaradt. Lapzártunkig a Henlein Konrád elnöklete alatt folyó tárgyalásokról nem érkezett jelentés. Égerbe érkezett Runciman lord munkatársa, Sutton-Pratt is. után -két órával kell végrehajtani. Az elitéit kifejezett kívánságára a halálra való elkészülésre még egy harmadik óra adható. Az 1922. évi 168-as törvény szerint a kormány haladék nélkül köteles jelentést tenni a nemzetgyűlésnek az ostromállapot elrendeléséről. A kormány köteles az ostromállapotot megszüntetni, ha ezt a képviselőház vagy a szenátus követeli. A Udové Noviny véleménye A Udové Noviny mai számában „Hitler fenyegeti és sértegeti Csehszlovákiát” cim alatt vezető cikkében többek között özeket irja: A kancellár beszédének legs-zenvedélyesebb részét Csehszlovákiának szentelte. S annak ellenére, hagy néni volt benne pontosan megszabott követelés, a? általános fenyegetésekben és Gélzásokban, amelyeket a beszédnek ez a része tartalmazott, olyan szokatlanul fenyegető fordulatok voltak, amelyek bebizonyitják, hogy megvan a föltétlen akarata megvalósítani a szudótanémetek számára a? önrendelkezési jogot, amelyet ismételten követeltek. Azt várták, hogy a kancellár népszavazást fog követelni. E? a szó ugyan nem hangzott el, de lehet, hogy e?t a kijelentést egy későbbi alkalmasabb pillanatra tartogatják, amikor is úgy fogják magyarázni a dolgot, hogy mindig népszavazásra gondoltak akkor, amikor önrendelkezési jogról beszéltek. — Alaki szempontból a kancellár beszéde olyan éles volt, hogy a legnté- lyesebben tiltakozni kell sértegető hangja ellen. Ezekben a sértegetésekben különösen ott volt látható a szándék, ahol az állam fejéről volt szó. De különösen komolyan megfontolandó, hogy mily hangon beszélt a kancellár a május 21.-i eseményekről. Kijelentette, hogy a német hadmozdula- tokról szóló hírek Prága által terjesztett hazugságok voltak, állította, hogy egyetlen katona sem hagyta el laktanyáját és kijelentette, hogy Németország nem tűrné ed még egyszer az olyan támadást, amilyet ezek a hirek és a csehszlovák ellenintézkedések jelentettek. A beszédnek ez a része szándékosan úgy volt beállítva, hogy a világ közvéleményét előkészítse arra, hogy egy megismétlődő esetben Csehszlovákiát tekintsék támadó félnek. Ehhez le kell szögeznünk, hogy a német hadmozdulatokról szóló hűeket május 21-én nem Csehszlovákiában találták ki, hanem ellenkezőleg, harmadik oldalról figyelmeztették Csehszlovákiát ezekre a hadműveletekre. Ezt a tényt, mg már mindenki tudja. A nemzetközi feszültséget ez a beszéd nemcsak hogy meghosz- szabbitotta, hanem ki is élesítette. — Csehszlovákia 'álláspontját az önrendelkezés követelésével, azaz a népszavazással szemben eléggé ismeri Nyugat. Ezen az állásponton semminemű fenyegetés nem változtat. Sialillal büntetik a zendülést az ostromállapot helyén A kihirdetett ostromállapot a következő jogig alapon nyugszik: Az ostromállapot sajátos büntető perrendtar-s tási intézkedést jelent, amelyet az osztrák büntető perrendtartás 429. paragrafusa szerint a zendülésnek azon eseteiben lehet elrendelni, ha egyéb törvényes eszközök a zendülés elnyomására elégtelennek bizonyulnak. Annak a kijelentése, hogy az ostromállapot elrendelése szükségessé vált, szükség van a felső bíróság elnökének és a főállamügyésznek egybehangzó javaslatára. Ha késlekedés veszélye forog fönn, ab- bán az esetben a járási főnöknek, a kerületi bíróság elnökének és az államügyésznek egyetértő elhatározásával is kihirdethetik az ostrom- állapotot. A zendülés: esetein kívül a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel együtt akkor is kihirdetheti az ostromállapotot, ha gyilkosságok, rablások, gyújtogatások vagy köz- erőszakok különösen veszélyeztető formában fordulnak elő. Az ostromállapotot az egyes községekben dohszóval vagy trombitaszó mellett hirdetik ki, ezenkívül a községi hirdetőtáblán is, valamint a sajtóban és a körülmények szerint szószékről is közhírré tétetik. Ezenkívül a csehszlovák kormány a rádiót is igénybevette. Erről a kihirdetési módról az 1873-as törvény természetesen nem tehetett említést. Az ostrom- állapot elrendeléséről végül értesítik az országos katonai parancsnokságot és az alárendelt esa- pattesíeket is. Zendülés esetén az ostromállapot kihirdetését azzal a paranccsal kell összekötni, hogy mindenki őrizkedjék a zendülő jellegű csoportosulásoktól, vagy az erre való fölhívástól vagy az ehhez való csatlakozástól. Egyidejűleg ki kell hirdetni, hogy aki az ostromállapot kihirdetése után a szóban forgó bűncselekményt elköveti, az rögtönitélő bíróság elé kerül és az halálbüntetéssel sújtja. (Az osztrák büntető perrendtartás 430-ik paragrafusa.) A rögtönitélő bíróság a helyi elsőfokú bíróság illetékességével bir. Konkrét esetben az égen, elbogeni és neudeki járások területére az égeri kerületi bíróság s a kaadeni és pressnitzi járások területen a brüxi kerületi biróság bir illetékességgel. A rögtönitélő biróság négytagú tanács formájában ül ös.sze és a kerületi biróság elnökének belátása szerint bárhol felütheti székhelyét azon a területen, ahol az ostromállapotot kihirdették. Mihelyt az ostromállapotot kihirdették, a köz- igazgatási hatóságoknak a legnagyobb sietséggel gondoskodniok kell arról, hogy a legközelebbi katonai hatóság a rend biztosítására megfelelő számú legénységet vezényeljen ki, továbbá begy a rögtönitélő bíróságok számára megfelelő hivatali berendezések, egy lelkész, egy törvényszéki orvos, továbbá egy hóhér és egy pribék álljon a rendelkezésére az esetleges halálos ítéletek végrehajtására. A rögtönitélő bíróság lehetőleg megszakítás nélkül ülésezik, a tárgyalás legföljebb három napit tarthat. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A vádlott maga választhatja védőjét. Ha a vádlottat egyhangúan ismerik el bűnösnek, akkor a rögtönitélő bíróságnak haláloí ítéletet kell hoznia. Csak ha már a háláló: ítéletet a büntetésre legméltóbbaknál egy vág} ! több esetben végrehajtották és ha a nyugaton helyreállítására ezzel már elegendő elri#szt< példát szolgáltattak, csak ilyen esetekben i* különösen fontos mentőkqrülmények fennfor gása esetén ítélhetők el a kevésbé bűnösek ö évtől húsz évig terjedő börtönre. Hasonló büntetésben kell részesíteni a húsz év Hitler nürnbergi beszédének csehszlovák visszhangja A Hitler-beszéd kivonatos rádióismertetéséhez a Csehszlovák Sajtóiroda a következő megjegyzéseket fűzte: ,,Ha megkíséreljük a beszédnek Csehszlovákiára vonatkozó részét összegezni, úgy az a benyomásunk, hogy a birodalmi kancellár a németek elnyomásának kérdésében téves föltételezésekből indult ki. A Csehszlovákiában élő németeket senki sem akarja kiirtani és igen sajnálatos, hogy a német birodalom reprezentánsa ehhez hasonló kijelntéseket tesz. Amikor a birodalmi kancellár megjegyzi, hogy az ügy további fejleményei a kormánynak a szudétanémet párttal való tárgyalásaitól függenek, akkor tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy nincsen komoly ok annak föltételezésére, mintha ezeknek a tárgyalásoknak eleve nem volnának kilátásai a sikeres megoldásra. A kormány és az államvezetés jóakaratában a kormány javaslatai és a köztársasági elnök szombati beszéde után nem lehet kételkedni. Ezek valóságok és tények. A kormány továbbra is ezen az utón fog haladni és bebizonyítja, hogy Csehszlovákia megfenyegetésére, méghozzá olyan formában, amely nem alkalmas a kölcsönös bizalom meciteremtésére, semmi ok sincs. A Prager Presse „A helyzet továbbra is tisztázatlan” címen a következőket mondja: ,,A nemzetiségi kérdés szabályozása Csehszlovákia belső ügye. Csehszlovákia ezeket a kérdéseket saját szükségletei, saját világnézete és saját meggyőződése alapján szabályozza úgy, ahogy saját demokratikus elvei szerint maga dönt fölöttük. Csehszlovákia demokratikus állam, amely minden polgárának különbség és kivétel nélkül szabadságot és egyenjogúságot biztosit. Csehszlovákia soha senkit el nem nyomott, s most sem nyom el senkit. Nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy a németek a birodalomban sem élveznek annyi jogot, mint amennyi jogot a németek Csehszlovákiában élveznek.” „A helyzet komoly, Ke háború egyelőre nem fenyeget A Vecerní Ceské Slovo keddi száma „Béke vagy háború — e kérdésbe nincsen válasz” cim alatt a következőket irja: Hitler tegnapi beszéde és annak szokatlanul éles hangja nem lepett meg senkit. Göring és Göbbels erős szavai után az egész világ biztosra vette, hogy Hitler sem marad mögöttük. De tartalmában sem lepett meg a Föloszlatták a lengyel parlamentet Ui választások ■ A kormány tervei VARSÓ. — Az államelnök tegnap aláírta azt a rendeletet, amely feloszlatja a lengyel parlament mindkét házát, Az uj választásokat már bejelentik, de a választás pontos idejét még nem Írták ki. Illetékes körök szerint a parlamentnek feladata elsősorban az volt, hogy az eddigi választási törvényt megváltoztassa, mert az ellenzék ezt a törvén3rt an ti demokratikusnak minősítette. A feloszlatást rendelet magyarázatában a kormány kifejezi, hogy nj választásokra azért van szükség, mert a mai parlament nem bű képe többé a nép üancjulatának. Mint ismeretes, a két nagy lengyel ellenzéki párt, a parasztpárt és a szociáldemokrata párt nincs a parlamentben képviselve, mert a közvetett választási rendszert helytelenítették és bojkottálták a választásokat. Síi Igmöndl Keserűm! Öregedfi Urak, Hölgyek! I Igmándi víz nagy segítség, Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életéi Reggel iszik fólpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van préba-kisüveg Is ■ ■ 1 .................... ..uiuiii.m-imiis.il i be széd, mert az eg£sz világ föltételezte, hogy Hittor rendkívül szenvedélyes és támadó les?. Másrészt pribdenkj tudott az angolok és franciák erélyes közbenjárásáról. Ez a közbenjárás odairányult, hogy megakadályozzon olyan kijelentéseket, amelyek azonnali háborúra vezethetnének. Ilyen ki- jetotitoseket Hitler valóban nem tett. Tovább tart tehát az az állapot, amely „se nem habom, se nem béke”. Erre a legfontosabb kérdésre Hitler nem válaszolt. Azok, akik arra számítottak, hogy a háború mellett dönt, könnyen beleeshetnek az optimizmus és meglepetés hibájába. Minderre ugyanis nincs ok. A helyzet továbbra is igen komoly, ám- hár a közvetlen háború veszélye egyelőre valóban nem fenyeget, Ugyanilyen helytelen azt hinni, hogy a helyzet rosszahodott azért, mert Hitler a Csehszlovákiával szemben alkalmazandó nyomásként nem zárta ki kifejezetten a háború lehetőségét. A ránk nehezedő nyomás bizonyára tovább tart. Most már rajtunk a sor, hogy ennek a nyomásnak ne engedjünk. ..Hitler nem ekar Mbomi" Á Poledni Národni Politika szerint Hitler beszédének Csehszlovákiára vonatkozó részében kifejezte azt a szándékát, hogy a szudétanémet pép részére kihárcolja az önrendelkezési jogot, azt a benyomást akarta kelteni, mintha Csehszlovákja lenne a támadó a németekkel szemben, biztosította a szudétanémeteket a harmadik birodalom oltalmazó szándékáról és rejtetten megnyitotta a továbi tárgyalások lehetőségét. A Národni Listy „Fölösleges fenyegetőzések" címen annak a véleményének ad kifejezést, hogy a rádióhallgatók csalódtak, mert Hitlertől egyetlenegy határozott szót vártak, amely a béke vagy a háború mellett döntött volna. A kancellár azonban csak azt ismételte, amit már ezerszer hallottunk és ezerszer megcáfoltunk, — irja a lap. — Van egy szállóigénk, hogy: az ingerültség nem program. Aki nem akar vihart aratni, ne vessen szelet. S ma johban, mint bármikor meg vagyunk győződve arról, hogy Hitler nem akar háborút. „Felhívás a megegyezésre” A Venkov megállapítja, hogy Hitlernek a Csehszlovákiáról mondott szavai voltak a legszenvedélyesebbek. Voltak pillanatok •jm írja a lap —<, amikor a szenvedély el? 1 * nyomta a valóságérzékét. Nevezeteden ott, ahol a csehszlovák állam lakosságának többségéről beszélt, amely a választások alkalmával szerinte az állam ellen nyilutko- ;i zott- E tekintetben a nürnbergi kongresszus | információi pontatlanok, sőt meglepőek. A nemzetközi életben nem szokásos egy má- i sik állam fejét támadni. Nehéz válaszolni az erős szavakra még erősebbekkel. Itt megszűnik a diskusszió s a dolgot át kell engednünk megítélés végett a világ közvéleményének. A továbhi fejlődés felelősségét most elsősorban a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek viselik, Hitler kancellár beszéde a csehszlovákiai németeket nem mentesítette a felelősségtől, sőt fokozta a felelősségüket, A Národni Politika a következőképen ítéli meg Hitler beszédének hatását: A diplomáciai körök nyugodtan ítélik meg Hitler kancellár beszédét, Azt mondják róla, hogy ez a nácista kongresszus szónoklati teljesítményeinek csúcsa s a beszédben foglalt fenyegetések ellenére nincs elzárva a csehszlovák kormány és a szudétanémetek közti tárgyalások útja. Kormányunknak a törvények és a rend betartása tekintetében most szilárdnak és határozottnak kell lennie, hogy így szilárd alapot biztosítson a további tárgyalásokhoz. A Ceské Slovo címében igy jellemzi a beszédet: Fenyegetések után fölhívás a megegyezésre. A szlovák nemzeti párt követelései POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A szlovák nemzeti párt szeptember 38-án Zsolnán végrehajtóhizottsúgi ülést tart. A párt vezetősége ezen az ülésen fogja álláspontját leszögezni az időszerű belpolitikai kérdésekben. A sztoYák nemzeti párt is azon az állásponton van, hogy a szlovákság külön nemzetet alkot. A szlovák nemzeti párt mlitólag az agrárpárttal is tárgyal, hogy az agrárpárt zlovák képviselői szabadkezet kapjanak a szlovák nemzet problémáinak tárgyalásainál. Sjdor Károly, a szlovák néppárt fiatal vezető politikusa kedden este Prágába utazik, hogy a szudétanémetekkel tárgyaljon a nemzetiségi kérdés megoldását érintő egyöntetű állásfoglalás tcfci&tetéfccp* i . ... 2 nél fiatalabb bűnözőket is. Amennyiben a tanács nem hozna egyhangú Ítéletet, vagy ha a tárgyalást három napon belül nem tudják befejezni, akkor a vádlottat a rögtönitélő bíróságtól a rendes bírósághoz utalják át. A rögtönitélő biróság ítélete ellen nem lehet j jogorvoslattal élni. A kegyelmi kérvények benyújtásának nincs halasztó hatálya, A halálos ítéletet szabály szerint az Ítélet kihirdetése
