Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-13 / 209. (4652.) szám
1938 szeptember 13, kedd. 9 A Diószegi SE legyőzte a Ligetit POZSONY. — Admira—PTE 2:1 (2:0). A Játék nagyon gyenge nívón mozgott Az első félidőben Gregor és Proks lőtték az Admira góljait szünet után a PTE Wunderlich 11-esével javitott. A 10. percben Pavlik, az Admira játékosa megütötte Luzsica bírót, jhire a játékvezető lefújta a mérkőzést A két pontot előreláthatóan a PTE kapja. Virágvölgy—Donaustadt 4:3 (1:2). A Donaustadt volt a jobbik csapat és megérdemelte volna a győzelmet Jellinek és Huffnagel I. (2) góljaival már Síire vezetett a Donaustadt amikor a Virágvölgy Fehér góljaival egyenlített A győztes gól úgy esett hogy Donaustadt kapusa kiállt és helyettese egészen veszélytelen labdát beengedett Diószegi SE—Ligeti 3:0 (2:0). A DSE nagyszerűen játszott és biztosan verte a nagyon visszaesett Ligetit Az első félidőben Csanáky és Vincze, szünet után pedig Varjú lőtte a gólokat. Fekete bíráskodott 200 néző előtt. Főrév—Vas-Rapid 11 4:1 (1:1). A Vas-Rapid első veresége az első osztályban. A főrévl csapat biztosan győzött II. osztály: BTC-MTE 2:1 (1:0), BULE-Testvériség 1:1 (1:0), Püspöki TK—DSK 3:1 (0:1), Szlovákiai eredmények ÉSZAKI KERÜLET KASSA. KAC XI.—Szepesi SC 1:0 (0:0.) Gól: Tomkó. — KSC—Baraki SC 2:1 (1:0.) Bajnoki ROZSNYÓ. RSC—Eperjesi PTVE 5:0 (1:0.) NYUGATI ZSUPA Malacka—Városi Müvek 2:2 (1:0.) — Szered— Vágujhely 1:0 (0:0.) — SK Kábel, Pozsony—-SK Ligetfalu 4:1 (1:0.) — Bosány—Galgó-c 3:0 (0:0.) NAGYSZOMBATI TORNA Második napi eredmények: Rapid—Trencséni TS 2:0 (1:0). — Tapolosány—Füleki TC 2:1 (2:0.) A tornát a Rapid nyerte Trencsén, Tapolcsány és Fülek előtt. A két napi mérkőzéseknek összesen 5000 főnyi nézőjük volt. KÖZÉPKERÜLET RIMASZOMBAT. Törekvés ifj.—Losonci AFC ifj. 2:1 (0:1.) Első ifjúsági kerületi bajnoki döntő. Kárpátaljai eredmények MAGYAR BATNOKSAG UNGVAR: UAC—UTKSC 5:1 (0:1). Vezette: Rot'h. Megérdemelt győzelem. Az UAC a második félidőben megsemmisítő fölénnyel játszott. Gól- lövők: Zádor (3), Kahan, Fucskó (11-esből), illetve Patay. 300 néző az UAC-pályán. UAC I.—UTKSC I. 0:0. II. osztályú. UKMSC—UMTE 2:0 (0:0). Durva küzdelem. Az UMTE-pályán vezette Hirschberger. Gólok: Ga- lamboei és Kontrát,ovich. BEREGSZÁSZ: Várpalánkai Spartakus—BMSE 2:4 (1:2). A honi csapat biztosan győzött. Góllö-J vők: Berta (2), Szabó és Varga (11-esbŐl), illetve Leutner. Játékvezető: Győrffy Zoltán, aki Kontra- C6in (Spartakus) és Klein (BMSE) játékosokat ki- állitötta. NAGYKAPOS: KTK—Csapi SE 4:2 (3:2). Vezette Rozdeutscher. Gólok: Huszágh (2), Germán és Banykó, illetve Mecsey (2.) SZLÁV BATNOKSAG UNGVAR; SK Rusj II.—SK Szobránc 14:0 (6:0). MUNKÁCS: Slavia—Csinadiovo 7:2 (4:0), IFJÚSÁGI MÉRKŐZÉSEK UNGVAR: UAC ifj.—UTKSC ifj. 2:2 (1:2). Játékvezető: Herskovits. Gólok: Hadzsega (2), illetve Rotlhman és Herskovits. ATLÉTIKA ) ( A milánói nemzetközi versenyen igen jó eredmények voltak. Részletek: 100 m.: Walker (USA) 10.4 mp. — 400 m.: Brown (angol) 47.1 mp., 2. Malott (USA). — 800 m.: Harbig (német) 1:52.8, 2. I.anzi (olasz). — 1500 m.: Wooderson (angol) 3:58.4, 2. Beccali (olasz). — 500 m.: Syring (német) 14:39 p. — 5000 m. gyaloglás: Mikaelson (svéd) 22:13.3 p., 2. Cooper (angol). — 110 m. gát: Tolmich (USA) 14.8 mp., 2. Oberweger (olasz). — Magasugrás: Walker M. (USA) 2.05 m. — Távolugrás: Maffel (olasz) 7.23, 2. Leichum (német) 7.14 m. — Rúdugrás: Varoff (USA) 4.38 m. — Diszkosz: Ober- v/eger (olasz) 50.25 m., 2. Schröder (német) 48.71 méter. ) ( Franciaország atlétikai válogatottja Bázelben Svájcot 93:80 pontaránnyal győzte le. Svájc stafétája a 4 X 100 m-en 41.8 mp.-el és Kellerhals a 400 m. gátfutásban 53.5 mp.-el uj svájci rekordot állított fel. A többi eredményeket az esőzés befolyásolta. )( A göteborgl nemzetközi versenyen a német Wöllke a sulydobásban az észt Kreek mögött a második helyre került. Kreek 15.92, Wöllke pedig 15.85 méteres eredményt ért el. A finn Kotkas a magasugrásban és diszkoszban a svéd Örmark, illetve Bergh mögött a második helyen végzett. )( A stockholmi nemzetközi versenyen a svéd Johnson 8:24.6 p. alatt legyőzte a finn Mákit és Pekurit. ) ( Belgrádban megkezdődtek a Balkán-versenyek. Bulgária nem indult. Az első nap után Jugoszlávia 40.5 ponttal vezet Görögország 26, Románia 16, Törökország 7.5 és Albánia 1 pontja előtt. A 10 kilométeren Christe (Románia) 32:15.1 perccel és Kova- csevics (jugoszláv) a sulydobásban 14.58 méterrel uj Balkán-rekordot értek el. KERÉKPÁR )( A Prága—Karlsbad—Prága versenyt Rozvoda (Slavia) nyerte 8 óra 22 p. 21 mp. alatt a svájci Weber előtt. Ifjúsági győztes Kupeöek (Slavia) Tett,SS Egy tzlovák erdőgazdasági szakértő a miniszterelnökhöz közelálló szlovák lapban élesen visszautasítja a magyar rezsim erdőgazdálkodásáról főisorakoztatott vádakat ■■ Miért nem jövedelmeznek a keleti országrészek erdei? ^KÖZGAZDASÁG ff A rovatért LüKÚ GÉZA fölei „Nyugat finanszírozza Keletet"? Emelkedő fakivitel mellett a fűrészáru kivitele csökkent PRAGA. — A fakivitel héthónapi adatait ma hozták nyilvánosságra, Julius hónapban összesen 12.055 (10 tonnás) vagon fa került kivitelre a júniusi 11.312 vagonnal szemben. A január-ju- liusi időszakban összesen 76.527 vagon fát vittek ki, szemben a múlt év azonos szakában kivitt 67.283 vagonnal. Ebből a lágy fűrészelt árura 13.099 (tavaly 14.669), a bükk fűrészelt áru- ra 3371 (4113) vagon jut. A fabehozatal az év hét hónapjában 8269 (9379) vagont tett ki. Jelentősen csökkent a teheráruszáltás PRÁGA, — (CTK) Az augusztusi teherszállítási forgalomra vonatkozóan ma nyilvánosságra hozott adatok szerint az állami és a magán vasutakon összesen 500.676 vagont terheltek meg. Ebből belföldre 464.817, külföldre pedig 35.859 vagon irányult. Az 1937. évi augusztusi adatokkal való összehasonlítás után kitűnik, hogy1 az egészvagonküldemények száma ez év augusztusában 25.756 vagonnal csökkent, ebből a belföldi csökkenés 18.979, a külföldre irányuló szállítás csökkenése pedig 6277 vagon. Szénnel augusztus hónapban 117.549 vagont raktak meg, szemben a multévi augusztusi 135.466 vagonnal, tehát a szénszállítás 17,917 vagonnal csökkent. 45 százalékkal kisebb Csehszlovákia idei gyümölcstermése a tavalyinál PRÁGA, — A statisztikai hivatal előzetes jelentése szerint az idén Csehszlovákiában 26.300 vagon gyümölcstermés várható, azaz 21.500 vagonnal, illetve 45 százalékkal kevesebb, mint az utóbbi három év átlaga. A gyümölcstermés csök- S kenése értékben 370 millió korona értéket reprezentál. Ezen a téren aránylag a legkisebb a |kár Kárpátalján, úgyhogy a kárpátaljai gyümölcs | elhelyezési lehetőségei az idén javulnak. A körÍ tekiviteli kilátások gyöngéit. A körtetermés 60 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Bezárult a prágai Őszi Vásár PRÁGA. — A sütőn Gwatkin, a Runciman- misszió tagja a prágai mintavásárt az előzetes csütörtöki látogatás után vasárnap még egyszer felkereste. — A mintavóisári sajtóiroda jelentése szerint a tegnap bezárult Őszi Vásáron annak ellenére, hogy kedveződen politikai viszonyok között és izgalmas időben tartották, a Jdáiitó cégek száma, valamint a bel- és külföldi látogatók száma kielégítő volt. Az Őszi Vásáron az utolsó órákig eszközöltek kötéseket ikiülföldre is. Tegnap még számos külföldi kereskedő jelentkezett. Egy ausztráliai importcég nagyobb vételt bonyolított le. Az utolsó napon a legtöbben Németországból, Lengyelországból és Magyarországból keresték fel a vásárt, de voltak portugál, bolgár, holland, jugoszláv, lett és palesztinai érdeklődők' is. A mintavásár sajtóirodája hangsúlyozza, hogy a vásár teljesítette feladatát. Prágai gyümölcspiac PRAGA. — A mai prágai gyümölcspiacra Szlovákiából és Kárpátaljáról jelentős tételű szőlő és szilva került fölhozatalra. A külföldi gyümölcsföhozatal minimális volt. A Prága- zsizskovi teherpályaudvaron ma hajnalban a szőlő nagybani ára 2.80 korona körül mozgott,' a piaci nagybani ára pedig 3—3.20 korona között. A szilva nagybani ára a zsizskovi teherpályaudvaron 1.80—2, piaci nagybani ára pedig 2.20—- 2.30 korona körül mozgott. A kiskereskedelmi árak szombat óta nem változtak. A dió- nagybani ára ma 7—8 korona volt. Gyöngén fejlődik az árpaki vitel PRÁGA. — Az árpakivitel körül az idén sincs 'minden rendben. A multévi súlyos veszteségek után a kivitel nehezen fejlődik. Eddig mindössze 800 vagont exportáltak. A csehszlovák árpaexportnak igen érzékeny versenyt okoz a lengyel kivitel, amely Csehszlovákia elől a ■múlt évben elhódította a piacokat. Ezenfelül a dán és a magyar árpakivitel is érzékeny konkurenciát okoz. A Gabonatársaság elnöksége az árpakivitel támogatására az elmúlt héten 18 millió koronát engedélyezett, amellyel mintegy 5.5 ezer vagon árpa kivitelét akarják lehetővé tenni. Ami a malátakivitelt illeti, 6400 vagonos mennyiséggel számolnak s a kedvezmény mázsánként 50 koronát fog kitenni. A maláta csak szabaddevizáju országokba vihető ki. PRAGA. — A cseh lapok az utóbbi« időben egymást túllicitálják annak a bizonygatásában, hogy Szlovákia erősen passzív s hogy a nyugati országok sokat fizetnek rá. A miniszterelnökhöz közelálló „Slovensky Hlas“ ezzel kapcsolatban azt irja, hogy „Szlovákia gazdasági téren is megáll a saját lábán és boldog lesz, ha a közmunkák kiadásában is úgy fog részesedni, amint az megfelelne annak a kulcsnak, amelynek arányában a közterheket viseli," A centralista irányzatú és Szlovákiával szemben barátságosnak nem mondható „Hospodár- sky Rozhled“ cimü gazdasági hetilap legutóbbi számában „Nyugat finanszírozza Keletet" cim alatt az állami erdők gazdálkodásával foglalkozva azt állította, hogy e téren a köztársaság keleti részeinek passzívumát a nyugati országrészek aktívumából kell fedezni. A cikk bővel- pedik a régi magyar rezsimre vonatkozó rekri- mininációkban és „Milyen messze vagyunk már attól az időtől, amikor Szlovákiára a magyar uralom alatt úgy tekintettek, mint gyarmatra, ahonnan tekintet nélkül vettek azt, amit lehetett, hogy az Alfö’d helyzete mértnél jobb legyen** és ehhez hasonló mondatokban. Erre a külszinre szakszerűnek látszó, de adataiban és következtetéseiben téves cikkre ma a miniszterelnökhöz közelálló „Slovensky Hlas“ hosszabb választ közöl egy szlovákiai erdő- gazdasági szakértő tollából. A lap mielőtt a választ ismertetné, annyit jegyez meg, hogy „a cseh gazdasági bölcsek jobban tennék, ha nem forszíroznák azt a legendát, hogy a nyu- gati országrészek ráfizetnek a keleti országrészekre, mert az ellenbizonyitékok igen sok olyasmit hozhatnának fölszinre, amelyeket jobb ma eltakarni." A szlovákiai erdőgazdasági szakértő a „Hospo- dársky Rozhled" cikkére többek között a következőket válaszolja: „Nincsenek kezeim között az álíamfordulat előtti Magyarország statisztikai adatai, de adataim vannak a szlovákiai és a kárpátaljai állami erdők jövedelmezőségéről a magyar éra alatt és ezek szerint — kivéve az ungvári erdőigazgatóságot, — az összes igazgatóságok magasan aktivak voltak annak ellenére, hogy a fakészletekhez nem nyúltak olyan radikálisan, mint ma. Ezért helytelen azt állítani, hogy a szlovákiai és a kárpátaljai erdők alacsony jövedelmezősége kisebbér téküs égükből és a fakész'etek kisebb mennyiségből folyik. A szlovákiai és a kárpátaljai erdők államfordu- , lat utáni kis jövedelmezősége nem is abból folyik, mintha Magyarország az államfordulatig nem invesztált volna beléjük eleget, mert a csehszlovák állam néhány igazgatóságot az akkori viszonyokhoz képest igen jól berendezve vett átt. (Például: Besztercebánya, Liptó- ujvár.) Hogy a keleti országrészek erdei nem jövedelmeznek, • • ennek oka az utódállamok közötti rossz kereskedelmi kapcsolatban keresendő, amelyeknek legtöbb kárát a keleti országrészek vallják, valamint ama tényekben, hogy a mi kormányköreink az államfordulat óta eltelt hosszú idő alatt szörnyen keveset törődtek azzal, hogy a keleti országrészeknek éppen a fája és a fatermékei uj piacot nyerjenek az elvesztett magyar Alföld helyett. De egészében véve a köztársaság nem törődött eleget azzal, hogy a Nyugat és Kelet gazdasági standardja kiegyensúlyozódjon és ezzel maga idézte elő, hogy a keleti országrész jobb egzisztenciáját a szélesebb önkormányzatban keresi, mint amilyet az állam alapításakor különféle egyezményekkel bebiztosítottak. 1 Szlovákiában és Kárpátalján a háború előtt a i fa és a fatermékek elhelyezési viszonya egészétben véve jó volt, hiszen az erdőgazdálkodásnak ijó szolgálatot tettek a tutajozható folyók és vas- lutaik, amelyek a termékeny magyar Alföld felé közvetítettek és éppen a köztársaság legkeletibb része volt az, ahol a lágy gömbfa ára, — amely döntő az erdővagyon jövedelmezősége tekintetében — a legmagasabb volt I és Középszlovákia felé csökkent, A cikkiró maga azt állítja, hogy a magyarok keveset invesztáltak, tehát nem építettek ki elegendő közlekedési eszközt és így nem tudtak olyan intenziven | hozzányúlni az erdők fakészleteihez, amint azt |a mostani igazgatás teszi. (Csak meg kell nézni 3 például Felség aram vidékét.) Í Legyünk őszinték, hogy az államfordulat utáni beruházási tevékenység nem jószívűségből I folyó segély volt, nem szerelemből történt, jj hanem azért, hogy hozzányúlhassanak a kész- | letekhez és hogy megtakarítsanak a manipulá- I dós' kiadásokon. Magyarország Szlovákiával jj nem bánt úgy, mint gyarmattal, hiszen Szio- •j vákia aránylag jobban ki volt építve, mint a 1 mezőgazdasági Alföld. Sőt állíthatjuk, hogy a í budapesti központi állami erdőigazgatóság I favorizálta Szlovákiát, mert annak főnökei a í szlovákiai igazgatóságoktól származtak és sze- 1 rették Szlovákiát. * Szlovákiában volt az erdészeti főiskola is. | Szlovákia az államfordulat óta csak a főisko- I Iák megszüntetésével tízmilliókra menő káro- | kát szenvedett. IjHogy a magyar kormánynak eme ténykedésével t gazdasági célokon kívül magyarositó törekvései is voltaik, azt senki sem tagadja. Hogy a magyarok az erdőgazdálkodásban konzervatívak és tárgyilagosaik voltak, azt el kell ismerni. Tehát nem a vagyonállak alacsonybérértéküsége, — amint azt említették, — sempedig az erdővaI gyon kisebb produkciós képessége az oka annak, hogy Kelet ma kevesebbet jövedelmez, mint Nyugat. Államunk keletkezésével az ország keleti részében romlottak az erdőgazdasági viszonyok. A vasúti hálózat átépítésével, kiegészítésével, . autóutak építésével, a vasúti szállítási tarifa (: rendezésével, a fakitermelés, feldolgozás és ellj osztás tervszerű szabályozásával, helyes keres- í kedelmi politikával a3 áHam Keleten is emelhet- | te volna a gazdasági színvonalat, miáltal az állami erdők Keleten is magasan aktivakká váltak volna. És azután a különféle szerzők nehogy arra a gondolatra jöjjenek, hogy az állami erdők drágán központosított igazgatása megmenti azokat a tartós deficitektől. És végül, hogy a tőke Keletre szivárog, az csak annak a bizonyítéka, hogy az államnak I ez a része életképes, mert a tőke oda menekül, ahol biztonságba érzi magát, ahol jól kamatozik és hogy ezek a kamatok a helybeli lakosságnak súlyos terheket is jelentenek, nemcsak jótéteményt, az egészen világos, mert elkerülhetetlen, hogy Szlovákia és Kárpátalja gazdasági fölvirágzása és fejlődése túlnyomó mértékben a saját forrásokból és erőkből táplálkozzék és ez csak az ország egyes részeivel való igazságos bánásmóddal következhet be." Eddig a ,,Slovensky Hlas“-foan a szlovákiai erdőgazdasági szakértő cikke. A válasz súlyos beismeréseket tartalmaz és megdönti azokat a meséket, amellyel a cseh lapok ebben a kérdésben operáltak. Joggal várjuk el, hogy az illetékesek ne álljanak meg a beismerésnél, hanem célszerű gazdasági intézkedésekkel igyekezzenek e téren is helyrehozni a múlt mulasztásait s ezzel előmozdítani a keleti országrészek gazdasági konszolidálását és legalább olyan színvonalra való emelését, amint az államfordulat előtt volt. (—) Az autóimportőrük a Metroprees jelentése szerint az idei prágai antókiállit-áson. nem vesznek részt. (—) A tőzsde nem tartja valószínűnek belső kölcsön kiírását. A súlyos gazdasági helyzetben levő vidékek fölsegitésére a kormánytervezetben bejelentett 1 milliárd koronás kölcsönt a Lidové Noviny alkalmas eszköznek találja. A lap azt irja, hogy a tőzsdei körökben hem tartják valószínűnek, hogy belföldi kölcsönt' imák ki, mert a belföldi tőkepiac úgy a köz-, mint a magánigénylések következtében igen feszült, amint ezt a Nemzeti Bank legutóbbi kimütqtása is mutatja. Ezért nagy figyelmet szentelnek, azoknak a híreknek, miszerint a kölcsönt Angliában teremtik élői (—) Hatszázmillió kárt okoztak az áradások a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban az esőzések és az áradások által okozott károkat hozzávetőleges becslések szerint 600 millió koronára becsülik. (— A kötelező munkaszolgálat bevezetése. Az utóbbi időben a kötelező munkaszolgálat bevezetésének kérdése elaludt s a szociáldemokrata sajtón kivül. amely a tervet visszautasítja, e kérdéssel a lapok nem foglalkoztak. Most a Ná- rodni Listy időszerűnek tartja a kérdés fölvetését és a tervet örömmel üdvözli s azt irja, hogy a kötelező munkaszolgálat bevezetése igen értékes államalkotói cselekedet lesz, (—) Csökkent az adómentes cukor elhelyezése. A szeszgyárak augusztusban 3000 q adómentes cukrot vettek át. 1937 október 1-től 1938 augusztus 31-ig pedig összesen 39.445 q-t. Más célokra az említett időszakban 83.250 q adómentes cukrot szállítottak. A múlt évben a szeszgyárak szükségletein kivül a más célokra szállított adómentes cukor mennyisége 294.802 q-t tett ki, tehát összehasonlithatóan magasabb mennyiséget, mint az -idén.
