Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-07 / 179. (4622.) szám

4 rPMGAItAWAsR-HTKW® 1938 augusztus 7, vasárnap. A magyar ifjusággondozók ugye Irta: Sxiklay Ferenc Az egész világon, minden müveit állam­ban fölismerték a család- és gyermekvéde­lem óriási fontosságát. A civilizáció maga valami csodálatos törvényszerűséggel a szü­letések számának csökkenését idézi elő s a szaporodási arányszám leszállása némely nemzeteknél szinte katasztrofális méreteket ölt. Igaz, hogy ezt az arányszámot — az általános népszaporodás szempontjából —- 'csökkenti a civilizáció reciprok értelmű ha­tása, az, hogy a megszületett gyermekek kö­rében a csecsemő- és gyermekhalandóság is csökken, de ez a tény maga még nem idézi elő a népszaporodás olyan mértékét, hogy egy nemzet számbeli ereje a nemzet jövőjét a népek nagy versenyében biztosítani tudja. Ez a fölismerés vezette rá az államokat a család- és gyermekvédelem intézményes megszervezésére, fönnmaradásuk és erősza­porodásuk, — ezzel biztonságuk és jövőjük biztosítása érdekében. A gyermekvédelemnek kétféle módszere lehetséges. Vagy az államhatalom rendezi az ügyet törvényekkel, kötelezőleg, — ez a módszer különösen az úgynevezett totális államrendszerben gyakorlatos és — ismer­jük el, — gyönyörű eredményeket ért el, — vagy maga a társadalom szerveződik meg, — függetlenül a törvényhozástól s ennek legföljebb segítségével —- a kérdés gyakor­lati megoldására (például Amerikában). — A pusztán társadalmi gyermekvédelem, ter­mészetesen, csak ott lehet eredményes, ahol a civilizáció magas foka olyan általános jó­létet teremtett, a társadalom olyan anyagi és szellemi tartalékokkal rendelkezik, hogy a gyermekvédelemre szánt anyagi és erköl­csi támogatás nem vehető áldozat számba. Csehszlovákiában a család- és gyermek- védelem dualisztikus rendszerűnek nevez­hető. Az állam törvényekben és törvény- értékű rendeletekben fektette le a család- és gyermekvédelem alapelveit, ezeknek végre­hajtását azonban társadalmi szervezetekre fcizza, amelyeket aztán irányit és anyagiak­ban megsegít. Ez — nagy vonásokban —• a Csehszlovákiai gyermekvédelem alapelgon- dolása s a rendszer végrehajtó szervei: az országos ifiusággondozó központ és a járási ifjusággondozó bizottságok. Az elsőnek hi­vatalos neve: Zemské ústredie peclivosti o mládez, a másiké: Okresná peclivosti o mlá- ’dez. —■ Mind a kettő végelemzésben jogi személy jellegű, társadalmi szerv, amelyben maga a társadalom kap működési teret, de amelyet a kormányhatalom nemcsak jogilag ismer el, de azzal is, hogy bizonyos, törvé­nyekben előirt funkciók elvégzését reájuk bízza s az állami és más köztestületi szub­venciókat is ezeknek engedi át célszerű és természetesen — ellenőrzött fölhasználás végett. Az ifjusággondozást tehát a társadalom­nak kell elindítania nálunk, megszerveznie, tehetségéhez képest fönntartania, hogy az elvégzett munka és a szak- és célszerű mun­kaprogram alapján joga legyen az állam, or­szág és járások anyagi és erkölcsi támo­gatását kieszközölni. A gyermekvédelem ezen, mintegy autonó- misztikus formájából természetszerűen kö­vetkezik, hogy egy nemzetiségi államban — amilyen Csehszlovákia is — a társadalom­nak nemzetiségenként joga és kötelessége a Család- és gyermekvédelmet a maga érde­kében megszervezni. Joga — a kormányha­talommal szemben és kötelessége önmagával Szemben. Mert ha Igaz az a kép, amelyet bevezető Sorainkban az államalkotó nemzetekről föl­vázoltunk, százszorosán igaz egy „nemzeti kisebbségre’' vonatkoztatva, hiszen az ilyen nemzetdarab nemcsak a születések számá­nak hanyatlása s a gyermekhalandóság ma­gas számaránya miatt van kitéve az elerőt­lenedés veszedelmének, ezernyi más körül­mény is fenyegeti létét, fönnmaradását, fej­lődését. A csehszlovákiai magyar társadalom — ha későn is — megalkotta keretszervezetét a Jaross Andorné kezdeményezésére 1937 április havában megalakított Országos Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesületben s eddig tiz járásban fölállította helyi szervezeteit is. A mag tehát elvetődött a magyar talajba, a magyarság föladata, önmaga iránt való kö­telessége, hogy az elvetett magot az egész magyarságot elborító, védő, óvó terebélyes fává, erdővé nevelje és növelje. Maga a „kisebbségi magyarság” azonban nem elég erős arra — sem anyagiakban, sem erkölcsi, szellemi erőben —, hogy a föl- mérhetetlen jelentőségű, óriási föladatot magárahagyatva megoldja s igy az Egye­sületnek föltétlenül ki kell eszközölnie a kormányhatalomtól ugyanazt a hivatalos- jelleg-elismerést, amelyet a Z. U. P. O. M.- és az O. P. O. M.-ek élveznek s ki kell har­colnia mindazt az anyagi segítséget, az ál­lami, országos, járási stb. szubvenciókból, amely a magyar nemzetiséget számarányá­nál fogva megilleti. Hogy a P. O. M. működése mit jelent a népi erők konzerválásában, annak igazolá­sára legyen szabad egy pár számadatot kö­zölnöm a szlovákiai ifjusággondozók 1938 júniusában kiadott s az 1937. évi működés­ről szóló évi jelentés („Zpráva o cinnosti za rok 1937.”) alapján. A járási ifjusággondozók által szünidei nyaraltatással, orvosi segítséggel, pénzse­géllyel, vagy elhelyezéssel ellátott normális gyermekek száma Szlovákiában összesen 66.061 volt az 1937. évben. Ebből ingyenes himlőoltásban részesült 45.169. Szünidei nyaraltatásban 1089. Gyógykezelésben 4202. Pénzsegélyben 2331. Teljes ellátás­ban (járási menhelyeken és nevelőszülők­nél 4281. A beteg (gyöngeelméjü, béna stb.) ellátott gyermekek száma 5263. — Erre az óriási gyermekvédelmi munkára kapott a P. O. M. összesen 7,522.821 koronát, ebből a népjóléti minisztériumtól 3,868.749 koronát, a népegészségügyi minisztériumtól 213.800, az igazságügyi minisztériumtól 49.950 és a földművelésügyi minisztériumtól 15.000 ko­ronát. A tartománytól 1,910.000 koronát. A járásoktól 130.385 koronát. Pozsony váro­sától 336.900 koronát stb., stb. Nem fér el egy cikk keretébe a fölhaszná­lás módjait is ismertetni, talán elég, ha a munka eredményességét jellemezzük egyet­len számadattal. Az egyéves korig elhalt gyermekek száma — 1000 élveszületett kö­zül <— 168.6-ről öt év alatt 149.8-re s az 1000 lakosra eső gyermekhalandóság —- (4 éves korig) — 48.61 ezrelékről 37.59 ezre­lékre szállt le. KUNCZ ALADAR Zord rémület a Fekete Kolostor Ajkunkon Neve, mint véres esik alvad. Ki elszenvedte, elnyert száz irgalmat, Mert Poklok vad izébe belekóstol. A Lélek nemes, örök, szent korsóját Csúf megalázások bár beszennyezték. Mély hited ablakán a nyögő esték Tűrést suttogtak, hogy reményed ójják. Te ezrek helyett szenvedtél ott lenn a Tömlöc piszkában s förtelmes gyehenna Volt szörnyű lakod e bús, földi téren. De mégse ráztad jogos dühöd öklit S most tiszta szellemfénycd úgy tündöklik, Mint halott bájtén tört mellén az érem* A jelentés egész Szlovákiáról szól s nem tünteti föl az ápolt és ellátott gyermekek nemzetiségi arányszámát. így ezekben a számokban a magyar járások magyar gyer­mekei is bennfoglaltatnak, de hogy milyen arányban, azt megállapítani nem lehet Va­lószínű, hogy sem az arányos részesedés biztosítva nincs, azt meg a gyakorlatból tudjuk, hogy mihelyt egy magyar gyermek­ről van szó, a karitatív gondoskodásnak az ára a nemzetiség föláldozása. Ez nem akar rekrimináció lenni ez esetben s nem akarja a szociális gondoskodás értékét leszállítani! Ez a fonák helyzet s a magyar nemzetiség ilyen indokolásu vérvesztesége egyszerre I megszűnnék, ha a gyermekvédelmet — tör­vényes és jogszerű alapon — a magyar tár­sadalom venné kézbe s az erre hivatott le­gális, magyar ifjusággondozó szerv meg­kapná (az alkotmány törvény szellemében is) az állami és más köztestületi szubven­ciók részaranyának megfelelő összeget, ami a fönti összköltségvetési tétel alapján kerek számmal egy és egy negyedmillió koronát jelentene! Mellőzve annak bővebb megokolását, hogy ehhez az állami segitséghez a cseh­szlovákiai magyar nemzetnek teljes és elvi­tathatatlan joga van, nézzük az érem másik oldalát, van-e rá szükség. Mondottuk, hogy az egészséges népszaporodásnak két össze­tevője van: a születés és a gyermekhalandó­ság megfelelő aránya. Az elsőn, mely az ( egész világon lefelé eső tendenciát mutat s csak az úgynevezett tekintélyi államokban — (Németország, Itália, Japán) — észlel­hetjük a legutolsó években a zuhanás féke­ződését, —' valószinüleg bajosan lehet segí­teni. Mindenekelőtt a másik oldalt kell a ci­vilizáció fejlesztésével — speciálisan a csa­lád- és gyermekvédelemmel —> tehermente­síteni. Ebből a szempontból a csehszlovákiai magyarság középső helyet foglal el Szlová­kiában. amit a következő táblázat tehet szemléletessé: JÓZSEF ATTILA Még látom a bús, siheder nyomorgót, Konok dacát elfödte kicsi bajsza, De mindhiába kínozta vad bajszai Zenévé szépült, hogyha gyomra korgott. „Nagyon fáj“: igy csak akkor zúgolódott, Ha bánata kicsordult szlvén-torkán, De harsogott is verse, mint az orkán, Ha kétség csöndje nem tudott más módot. Borús szemét derűbe vonta néha Kis, hetyke mosoly. Ilyenkor a léha Csúf világ fölött Ízesen kurjantott, A sínre tilt mert elfáradt a poszton, Meggyalázta szűz zenéjét a mozdony — S most számontártunk egy friss, örök hantot. sége van a legrendszeresebb és legoda- adóbb, nemzeti alapon megszervezett csa­lád- és gyermekvédelemre. Családvédelem­re, hogy az anyák úgyszólván a fogantatás pillanatától észszerűen és szakszerűen ké­szüljenek legmagasztosabb emberi hivatá­sukra, lelkűkből lelkedzett gyermekük élet- bentartására és fölnevelésére és gyermek- védelemre, hogy a mostoha körülmények között se kelljen majd minden ötödik kis­gyermeknek —- a nagykaposi járásban pláne — (240.9 ezrelék) *— minden negyediknek! — „alig-alig rőfnyi kis deszkakoporsót” szabatni! Nem hangulatkeltésül írtam ezt a pár sort! A Csehszlovákiában élő magyar nem­zet szive táján kopogtatok, döbbenjen rá a szomorú, ijesztő valóságra. Minden figyel- jmét forditsa a már meglévő Magyar Gyer­Í mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesületre, hogy addig is, amíg az államhatalom telje­síti kötelességét a magyar gyrmeki iránt is, ne akadjon föl a nemzetmentő jelentőségű Egyesület munkája, de azért is, hogy a ma- gyarsáq egyetemének egy-emberként való sorbaállása a magyar ifjúság, a magyar jövő megmentése biztosítsa az Egyesületnek azt a tekintélyt, fontosságot, amelyre szüksége van, hogy ne csak kérje, de hangos szóval követelhesse az államtól az őt^ megillető megsegítést! tty&ertasi émárnié LÉVA. — A Gyermekvédő Egylet lévai szer­vezete csendes, kitartó, nehéz és szívós munkája eredményeképpen a képes mellékletben ma meg­jelenő két fényképpel vizsgázik a magyar társa­dalom előtt. Úgy a leány-, mint a fiucsoport 3—3 hetet töltött a kiskéri nyaralótáborbaa, A leányokat Taby Sári gondozta, meleg és lelkes szivének minden szeretetével, amihez tapasztal cserkészvezetői tudása kiválóan társult. Az egy­let ezúton is hálás köszönettel adózik önzetlen és kiváló munkájáért. A kis leányok átlag két kilót híztak és naponta ftirödhettek Jáaossy László fürdőbérlő jóvoltából a pompás kiskéri szabaduszodában. A fiuk még kint időznek a Gá­borban, hová Kiráz Jenő cserkés zalparan-snok vezetésével julius 20-án mentek ki. Mrázt au­gusztus 1-én Ivanics Ferenc tanító váltotta fel. Mindekttőjüknek ugyancsak e sorok keretén belül is köszönetünket küldjük. A tábori nya­ralókon ldvül 45 gyermeket helyeztünk el még a környékbeli falvakban. Ehelyütt ismételten a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk Duba János kissallói gazdáról, aki teljesen ön­állóan szervezte meg a kissallói 25 főnyi csoport elhelyezését Az ő munkáját bátran állíthatjuk példaképül a sokszor gyilkosán közömbös ma­gyar intelligencia elé. Azok, akik meleg szeretettel siettek segítsé­günkre (fuvar, ételnemü, ruha, cipő, ágynemű, stb. felajánlásával), fogadják mélységes hálán­kat — Tábori gyermekeink egyenruhában nya­raltak? a kis leányok felerészben Majláth Kata ajándékaképpen jutottak a piros-pöttyös ruhács­kákhoz. A kék-pöttyös ruhákat Boleman Judith varrta meg. A fiuk nlháját az egylet vette és varratta meg. A legmélyebb elismeréssel kell megemlékez­nünk Tauhinger Árpádné Majláth Margit elnök­ről, dr. Hubert Pálné, Majthényi Lászlóné alel- nökökről és dr. Nagy Tibor titkárról, akik fá­radságot nem ismerő ügybuzgalommal vették ki részüket az előkészítés és a tábor ellátása, vala­mint ellenőrző irányításának nagy munkájából. Ez utóbbi téren Taubinger Arpádnénak egészen kiváló érdemei vannak. Szép és nagy eredmé­nyeket értünk el rövid fennállásunk ideje alatt és e rövid beszámoló összefoglalásaképpen be­valljuk, hogy bár nehéz és kemény volt a mun­ka, de a lévai szervezet tisztikarával könnyű volt meggyőzni! DR. BOLEMAN JANOSNÉ ZORKÓCZY ATALA. a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egylet országos elnöke. 1000 lakosra esett 1937-ben Csehszl. Orosz Német Magyar Zsidó Egyéb Élve született gyermek 23.4 29.2 14.5 21.0 12.8 27.9 Meghalt 13.9 15.6 11.9 14.4 11.4 14.2 Megmaradt 9.5 13.6 2.6 6.6 1.4 13.7 Amint látjuk, a születési arányszámban a negyedik helyen állunk, a gyermekhalálozás tekintetében a második helyen —■ hátulról! íme a kész nemzeti veszedelem világos képe! Sajnos, nem kedvezőbb a kép, ha az egyes magyar járások számadatait vizsgál­juk. Nincs helyünk minden magyar járást számba venni, legyen elég annak megállapí­tása, hogy két magyar járás „dicsekedhetik” azzal, hogy az élveszületések arányszáma a | legkisebb bennük Szlovákia összes járásai közül: a párkányi 16.49 és a zselizi 16.02 ezrelékkel, tehát jóval az országos átlag alatt! — A másik oldal sem tüntet föl vala­mi kedvező számot, mert 1000 élveszüle- tettre 1 éves korig 146.1, 4 éves korig 177.2 esik a párkányi és 117.5, illetve 145.3 a zse­lizi járásban, tehát az országos átlagon fölül! Ez a pár kiszakított adat máris indokolja, hogy a magyarságnak igenis égetően szűk­SEBESI ERNŐ: GALÉRIA — Óriási választéki Legolcsóbb árak! Pausz T., KoSlee •• Üveg — porcellán — villany csili ár ok! UIIII!lll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllinilinillHIIII!ll!lllil!llllllllllllllllllllIIII||lllllll!!!lllllllillll!llll'illlllllltíHllllllllllllll!IIIIHI Modern képkeretezés, üvegezés Telefon 2423 Alapítva 1833 IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom