Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-31 / 198. (4641.) szám
A londoni minisztertanács eredménye- ; Az angol kormány közvetlenül Berlinhez fordul--- A hivatalos jelentés a tanácshosésokröl — A kit és félórás megbeszélés - Az Izgatott sajtó Chamberlain elutazott Londonból, a Seszüliség enyhült ■követ a iközeü napokban Berlinbe utazik, ahol uj utasításai alapján tárgyalni fog az illetékesekkel. Hir szerint Anglia most közvetlenül Németországgal óhajt tárgyalni a szudétanémet kér' Az előzmények LONDON. — Az angol kabinet kedden délelőtt 11 óra 10 perckor tartotta meg nagyfontos- ságu tanácsikozását. A Downing-streeten már jóval a kitűzött idő előtt hatalmas embertömeg állt és kíváncsian várta a miniszterek megérkezését. Egymásután érkeztek meg a Rolls-Royce- és a Daimler-autók a miniszterekkel, míg Hali- fax külügyminiszter kabát és kalap nélkül jött át szokásos hatalmas lépéseivel a sziik uccán a Foreign Office közelében lévő palotájából. Karonfogva jött Sir Neville Hendersonnal, Anglia berlini nagykövetével, akinek gomblyukából most sem hiányzott a hagyományos vörös szegfű. Duff Cooper, a tengemagyi hivatal első lordja reggel érkezett meg jachtján a Baltikumból a Theanse torkolatához és azonnal a minisztertanácsra sietett Chamberlaint az újságírók egy órával az ülés megkezdése előtt a St James parkban látták sétálni gondolataiba merülve. désben. Henderson arra fogja kérni a német kormányt hogy a birodalom is vegyen részt a megoldás megteremtésének előkészítésében. Lord Halifax külügyminiszter elődása közben állítólag kitért Hodia miniszterelnök uj tervére is. A feszültség, amely ma Londonban uralkodik, tagadhatatlan. Az angol közvélemény, amely eddig meglehetős közönnyel figyelte az eseményeket két nap óta lázas érdeklődéssel fordult a középeurópai problémák felé, mert nem tudja, hogy nem kell-e a Duna-vidék miatt „bőrét a vásárra vinni". Az egész világon nagy az izgalom. Roosevelt körtársasági elnök elhagyta vidéki kastélyát és kedden délben Washingtonba érkezett, hogy a londoni minisztertanács eredményét azonnal megtudja. Ugyanakkor, amikor az angol miniszterek tanácskoznak, Parisban az Elysée-paloíúban is minisztertanács van a köztársasági elnök vezetése alatt Az angol kisember lassan-lassan beletörődik abba, hogy a helyzet feszültté vált. Az egyik újság a következőket írja: „Huszonnégy évvel ezelőtt kénytelenek voltunk megtanulni kimondani Szerbia nevét, s úgy látszik, hogy ha igy Ha Edén jött. volna... (BI) Máskor a nyári Utaz'á%]k>zben nyugodtan és csöndben kikapcsolódhattunk a távoli otthon ügyeiből, nem úgy az idén** amikor akárhol kötöttünk ki nyáron, mindenüvé velünk jöttek az otthoni problémák, s nem is mi 'hoztuk ezúttal magunkkal őket, mert akármilyen országban is vettük kezünkbe az újságokat, mindenütt elsőnek a Csehszlovákiából érkező hírek foglalták el a lapok első hasábjait.' Kivételt persze a londoni Times képez — s néhány Timeset utánzó angol nagylap —-, ahol a születések, házasságkötések és egyéb személyi apróhirdetések sürü sora lepi el ezekben a világ- eseménydus napokban is a lap első oldalait ... Dehát Angliában ez akkor is igy maradna, ha nagyobb események kavarnák föl a világ kedélyét, mint a csehszlovákiai nemzetiségi problémák. Viszont az elmúlt hetekben a Timesnek és társainak olvasó- közönségét is szokatlanul és élénkebben érdekelte az újságok tizedik-tizenegyedik oldala, ahol rendszerint a külpolitikai eseményekről számolnak be a lapok külön és saját tudósítói. Tény azonban az is, hogy voltak, napok, amikor Londonban senki sem volt kiváncsi a prágai jelentésekre, mert az ausztráliai cricketcsapat vívta páratlanul izgalmas küzdelmeit az angolhoni csapattal... De mindezektől eltekintve a csehszlovákiai események valóban az „érdeklődés homlokterében" állnak Angliában is, —■ ha nem is olyan mértékben, ahogy azt honi lapjaink szenzációsan megcímezett Times-idézetei gyakran sejtetik. Az angol lapok középeurópai hírszolgálata viszont precíz és kimerítő, az otthoni dolgokban való tájékozottságot ma bizony könnyűszerrel szerezhetjük meg a távol idegenben is. Persze távolról mégis minden más és kitűnő angol forrásokból szerzett tájékozottságunk után is csak kíváncsian utazhatunk hazafelé. Nürnbergben átszállunk a prágai kocsiba és ezzel tulajdonképpen már meg is érkeztünk Prágába. Franciaországi nyaralásról hazatérő prágai csehek az utitársaink. Persze mindenki politizál. Horthy Miklós alighogy elhagyta Nürnberget, az állomásról is jól látható még a magyar címeres és német horogkeresztes lobogókkal feldíszített város. Ezek a lengő színes zászlók adják a főtémát a vasúti beszélgetéshez, majd a per- ronon félelmetes robajjal fölvonuló német katonák kerülnek szóba és nemsokára az egész vasúti kocsi az aktuális cseh-német kérdés felgöngyölítésére tér át. Runciman igy, Runciman úgy hallatszik innen-onnan és az angol lord neve körül forognak az utóbbi hetek politikai eseményei. A mérvadó politikai véleményeket ugyan hivatalos helyeken gyártják és egy vasúti kocsi közvéleménye nem sok befolyással bir — mégis az utóbbi sokszor talán érdekesebb és jellemzőbb száz tapintatosan és óvatosan megszerkesztett kommünikénél, vagy autentikus sajtójelentésnél. A nürnbergi pályaudvaron veszteglő vasúti kocsiban hallott sok jellemző cseh kijelentés közül1 pedig különösen ez ragadta meg figyelmünket: — Hiszen, ha Edén jött volna, — mondta ki a szentenciát az egyik utas, miután többedmagával elégedetlenkedve kommentálta Runciman lord prágai működését. Az elégedetlenséget természetesen az váltotta ki, hogy a cseh társaság egybehangzó véleménye szerint az angol lord állítólag nem tette eléggé magáévá a cseh álláspontot és LONDON. — A mai minisztertanácson a kormány tizennyolc tagja vett részt huszonkettő közül. Az ülés 11 óra 10 perctől 11 óra 43 percig tartott, A tanácskozások után Halifax külügyminiszter Inskip nemzetvédelmi miniszter és Henderson berlini angol nagykövet Chamberlainnél maradt és folytatta a tanácskozásokat. Az ülésről a következő hivatalos jelentést adták ki: — Halifax külügyminiszter részletes jelentést tett a nemzetközi helyzetről és az ülés végén valamennyi miniszter kijelentette, hogy teljesen megegyezik a kormány már foganatosított és a jövőben foganatosítandó rendszabályaival. Henderson berlini nagykövet részt vett a tanácskozásokon. A kormány újabb üléseiről a konferencián nem döntöttek, de a miniszterek London közelében maradnak, ahol bármikor elérhetők. Hivatalosan jelentik, hogy a miniszteterelnök orvosai megállapították, hogy Chamberlain egészsége kielégítő. A miniszterelnök ma elhagyja Londont és Balmoralba utazik a királyhoz, ahol több napig marad. Chamberlain utazása általában megnyugtatóan hatott, mert ha a miniszterelnök elhagyja Londont, akkor ez azt jelenti, hogy a helyzet nem tulfeszült. Henderson nagytulságosan meghallgatta a német ellenvetéseket ... Kis epizód ez a Nürnbergből Prága felé induló vasúti kocsi fülkéjéből. De benne érezhető a cseh közvélemény jelentős részének szelleme is: az a makacs és csökönyös megnemértés, ami húszéves politikai nevelés káros hatásaként üli meg sokhelyütt a cseh lelket és mindenáron az egyoldalú igazságot szeretné győzni látni. „Hiszen ha Edén jött volna”, — sóhajt a cseh ember és látni rajta, hogy az tetszett volna a legjobban, ha eljön valaki Angliából és csak a „cseheknek ad igazat". Igaz, az angolok nem győzték hangoztatni, hogy Runciman lord csak „közvetítő” és nem „döntőbíró” —, dehát ez csöppet sem gátolta meg a franciaországi nyaralásról hazautazó prágai polgárt, hogy Nürnbergben fölsóhajtson: „Hiszen ha Edén ..." Mert Edén talán nem adott volna annyi hitelt a szudétanémet panaszoknak, mint Runciman, hiszen Edén az abessziniai hadjárat idején is a merev szankciókat tartotta jobbnak az engedékenységnél —, Edén úgy él egyesek kedvenc képzeletében, mint annak a hőn óhajtott Angliának a képviselője, amelyik a „demokrácia” védelmére tüzön-vizen keresztül szövetkezik a fasiszta hatalmak ellen —' és még hozzá a különös pikantéria kedvéért, a demokráciával nehezen összeegyeztethető kommunista Szovjetoroszor- szággal együtt.., Nem sérthetjük meg Edent s nem tételezhetjük föl róla, hogy adott esetben kevésbé törekedett volna a tárgyilagos igazság megismerésére, mint a Prágában időző Runciman lord —, viszont módfölött jellemzőnek tartjuk a jámbor óhajt Edén után. Mert a közvélemény igen nehezen barátkozik meg azzal a gondolattal, hogy szigorú tárgyilagossággal ítélje meg a köztársaság nemzetiségi problémáit. Nyilván szívesebben látná, ha intimen, egymás közt, mondjuk Edennel lehetne elintézni az egész ügyet, mert a többségnek húsz éven keresztül elég ralkalma volt megszokni a politikai kényelmet. Számtalanszor mutattunk már rá a többségi közvélemény ezen csöppet sem demokratikus hajlamaira. Tudjuk azt is, hogy húsz év politikai nevelésének nem is lehet más eredménye, mert a közvélemény- alakításban döntő szerepet játszó többségi sajtó bizony kevés gondot fordított arra, hogy a csehszlovák köztársaság alapvető nemzetiségpolitikai igazságaival ismertesse meg közönségét. Pedig ma sokszorosan el- kelne( ha kicsit kevésbé soviniszta publikum előtt játszódna le az egyre újabb fölvonásokkal megtoldott és a befejezéshez nehezen közeledő békés nemzetiségi megegyezés. Akik azonban Edén után sóhajtoznak, azok szánalomraméltóan még ma sem értik meg azokat a tárgyalásokat, amelyeken Runciman egy angol lord fairségével és a kompromisszumkeresés angol művészetével szeretné legjobban betölteni a békés közvetítő szerepét. Ó, azzal semmi sem lenne megoldható, ha egy pártoskodó biró kezébe helyeznék Csehszlovákia bonyolult nemzetiségi pőrét. Ezt csak azok kívánhatják, akik nem az igazság nevében, hanem egyoldalú akarat érvényesítésével szeretnék megoldani a függő kérdéseket. Sajnos, még ma sem tudjuk fölfedezni a többségi sajtó uj hangját, sajnos, még ma' is úgy érezzük, hogy a politikai sajtókommentárokból jobbára hiányzik a demokratikus tárgyilagosság, amely jószándékból és önként — nemcsak kényszeredett muszájból egyezik majd bele egy esetleges kompromisszumba, amit Runciman lord fog közvetíteni. Ezért nem csodálkozunk azon sem, ha a cseh ember szájából véletlenül olyan mondatot csípünk el, amely azzal kezdődik: „Hiszen ha Edén jött volna ...” Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ,y... , , 7. . „ Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, Szlovákiai és kárpátaljai magyarság ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . Prága II, Panská ullce 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11, • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl. nn JF I XVII. évf. 198 (4641) szám ■ Szerda ■ 1938 augusztus 31
