Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-31 / 198. (4641.) szám

2 ^MCTMAGtARHTRLÍB 1938 augusztus 31; szerda* megy tovább, akkor most kénytelenek leszünk nemsokára Csehszlovákia nevét is megtanulni kimondani/4 A lapok általában világosságot és határozottságot követelnek. A közvélemény érdeklődése Azok a lapok, amelyek néhány nappal ezelőtt még a legellentétesebben ítélték meg a közép- európai kérdést, ma egyformán megállapítják, hogy a helyzet komoly és határozottságra van szükség. A Daily Mail óriási betűkkel követeli a kormánytól: „Mondjátok meg a népnek, hogy tulajdonképpen mi történik!" A News Ohronide a következő címet adja háromhasábos fejtegeté­sének: „Beszéljetek őszintén". A konzervatív és tartózkodó Daily Telegraph szintén oldalakon keresztül nyilatkozik a középeurópai helyzetről és közli a Churchill-párti Botthby konzervatív képviselő hosszú fejtegetését a brit politika vár­ható vonaláról. A legtöbb lap szerint a helyzet kulcsa Hitler kezében van s tőle függ a háború, vagy a béke sorsa. Figyelmeztetik, hogy ne kí­vánja az uj világégés kitörését. Formálisan a mai angol minisztertanács nem kabinettanács, hanem csak a miniszterelnök tanácsadóinak összejöve­tele. Jegyzőkönyvet az ülésről nem vezetnek és a kormány végérvényes döntéseket nem hoz. A cél csak az, hogy a miniszterek alátámasszák Chamberlain felfogását és vele együtt határoz­zák el a foganatosítandó rendszabályokat. Né­hány nap múlva uj rendkívüli kabinettanács ül össze, amely azután dönteni fog a problémákról, A fontot angol minisztertanáct A keddi minisztertanácson elsőnek lord Hali- faxot hallgatták meg a miniszterek, aki összefüg­gő képet adott az elmúlt öt hét eseményeiről. Lord Halííax Runciman és Asfchon Gwatkin je­lentéseire hivatkozott, személyes tárgyalásaira és azokra a megbeszélésekre, amelyeket a fran­cia ügyvivővel és Masaryk londoni csehszlovák követtel folytatott. Halifax után Chamberlain Kendersont kérte fel, hogy nyilatkozzék a né­metországi helyzetről s azokról az erőviszonyok­ról, amelyek a mérsékelt és a szélsőséges ele­mek között vannak Németországban, valamint Hitler katonai rendszabályairól és a nürnbergi pártkongresszusról Ezután a miniszterek azok­ról a lehetőségekről beszéltek, amelyekkel Né­metországot sikerül megnyerni a konfliktus bé­kés elitézése számára. Az angol kormány állító­lag nem bizík többé abban, hogy Runciman és a szudétanémet párt közvetlenül meg tud egyez­ni. A Daily Telegraph prágai munkatársa sze­rint Henlein a Runcimaimal való legutóbbi talál­kozás alícaimával minden második kérdés elől kitért és kijelentette, hogy előbb barátaival ta­nácskoznia kell s csak azután nyilatkozhat. An­gol felfogás szerint a szudétanémetek hajtóereje Berlin s igy közvetlenül Berlinhez kell fordulni, ha a világ békét akar. A mai minisztertanácson arról a formáról is szó volt, amellyel Anglia Ber­linhez fordulhat. Runciman mai hivatalos jelentése PRÁGA. — Lord Runciman irodája kedden este a következő jelentést adta ki: — Kedden délelőtt 11 órakor lord Runciman munkatársai fogadták F. Kaufmant, a komotaui nemzetközi fémmunkás szövetség elnökét, Sehmidtet, a reichenbergi textilmunkások unió­jának titkárát és Weiglt, a reichenbergi német szakszervezeti bizottság titkárát. A három poli­tikus emlékiratot adott át, amely a szudétané­metek gazdasági helyzetével foglalkozik, Lord Runciman az Alcron-szálilóbau ma Lacroix fran­cia követtel ebédelt. Délután Kostka szenátort és Schmidt tanárt, a német demokratikus szabad­ságpárt vezetőit fogadta Runciman bizottsága. Ezek a politikusok is memorandumot nyújtottak át az irodának, A munkaügyi miniszter bemutatta a köz- társasági elnöknek azt a rendeletet, amely megengedi a túlórázást a negyvenórás mun­kahét törvényének keretén belül. A köztár­sasági elnök aláírta ezt a rendeletet, amely­nek értelmében a kormánynak joga van túl­órákat bevezetni az olyan gyárakban, ame­lyek a nemzetvédelem szolgálatában állnak. A rendelet második pontja szerint a fegy­verkezési iparon kívül álló üzemekben is be fogják vezetni a túlórázást, de évi 100 órá­nál többet a túlórák nem tehetnek ki. Végül a pénzügyminiszter számolt be a költségve­tés kérdéseiről. A francia minisztertanács PARIS. — Lebrun köztársasági elnök el­nöklete alatt ma minisztertanács volt, amely több mint három óráig tartott. A hivatalos jelentés szerint Bonnet külügyminiszter részletes jelentést tett a nemzetközi politi­káról, különösen a távolkeleti, a spanyolor­szági eseményekről, a francia-olasz vi­szonyról és a csehszlovák problémáról. A minisztertanács helyeselte Bonnet álláspont­ját és módszereit. A külügyminiszter után a miniszterelnök tett jelentést a nemzeti ter­melésről és a szociális problémáról. Tovább tart a belpolitikai feszültség Találgatások a nemzetiségi nagymegyék terve körül A kormánylapok szerint csak tárgyalási alapról van szó, de még nem megegyezési tervről * A szlovákok a külön szlovák kérdés megoldását követelik ■ A Slovensky Hlas a katonairól ről PRÁGA. — A csehszlovák sajtó, akár­csak a nagy világlapok, pesszimizmussal ítéli meg a köztársaság nemzetiségi problé­mái nyomán fejlődő politikai helyzetet. Jel­lemzők erre már a prágai lapok első olda­lán olvasható címek is, amelyek többek közt igy hangzanak: „A kritikus napok felé”, „Az európai krízis elérte tetőfokát”, „Döntő pillanatok”, „Csehszlovákia és Európa kri­tikus hete”. Ilyen tónusban egymást köve­tik a kritikusnak tartott napokról beszámoló cikkek is. Vannak olyan lapok, amelyek nem is ezt a hetet, hanem a következőt, — a nürnbergi pártnap hetét — keresztelik el „kritikusnak”, abban azonban megegyez­nek, hogy Sir John Simon szombati beszéde után tulajdonképen már német—angol ügy- gyé vált a szudétanémet probléma és a hozzá tartozó nemzetiségi kérdéskomplexum. A csehszlovák sajtóhangok közül egyedül az agrárpárti Venkov látszik megőrizni tel­jes hidegvérét, amikor fölsorakoztatja ér­veit, hogy miért nem hisz a háborúban. A Venkov főérve az, hogy Hitler nem kerget­heti meggondolatlanul háborús konfliktusba a német népet, mert ezzel könnyen együtt­járhatna a mai rezsim bukása is, hiszen Hit­ler —' úgymond — azzal nyerte meg híveit, hogy békét, kenyeret és munkát ígért nekik, nem pedig háborút. A többi lapok viszont általában azt közlik nagy tálalásban, hogy úgy Anglia Simon beszédével, mint Fran­ciaország, főleg Vuillemin tábornok kijelen­tésével Göriijg előtt, hogy franciaország masírozni fog, ha Csehszlovákiát megtámad­nák — és nemkevésbé a Szovjet Litvinov garanciáival — biztos tanujelét adták an­nak, hogy az érvényes katonai szerződések szerint készek megsegíteni Csehszlovákiát a támadóval szemben. Stanislav Yester, a Lidové Noviny kato­nai szakirója kiszámítja, hogy Németország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy az egyesült francia-angol1 hadierővel szemben háborút viseljen, mert hiszen — írja Yester —< az angolok és franciák az oroszok nélkül is megakadályozhatják Né­metország akcióját Középeurópában. Krofta Kamii külügyminiszter a tátra- lomnici középeurópai iskola számára irt nagy tanulmányt az uj Középeurópa húsz évéről. Ezt most olvasták föl. A külügymi­niszter ebben újra megállapítja azt az isme­retes csehszlovák fölfogást, hogy az osztrák csatlakozás elsősorban az úgynevezett ró­mai jegyzőkönyv országait érintette érzé­kenyen. Ezzel szemben a kisantant — Krofta szerint — ezáltal csöppet sem gyön­gült, A keddi csehszlovák sajtó különben óva inti a cseh lakosságot, hogy incidenseket ne provokáljanak, mert ma ezzel — úgymond — többet ártanak az államnak, mint akár­milyen törvény megsértésével. A cseh la­pok többhelyütt figyelmeztetik közönségü­ket, hogy ezekben a sorsdöntő és kritikus órákban tartsák meg hidegvérükéi és ural­kodjanak maguk fölött* A Lidové Noviny keddi számának vezér­cikkét Petr Bity irta, akiről éppen a Slo­vensky Hlas állapítja meg — „Az irodal- márkodó katonák" cimü cikkében, hogy a brünni garnizonban teljesít katonai szolgá­latot. Petr Bily a brit politika fölött fejezi ki elégedetlenségét. — Mindnyájan érezzük a béke fönntartá­sára irányuló igyekezetei, — Írja Bily — bárhonnan jöjjön is ez az igyekezet és bi­zonyos mértékig imponál nekünk Chamber- lainnak az a határozott és pozitív igyeke­zete is, amelyről oly nagy dicsérettel emlé­kezett meg Simon is beszédében. Nem vagyunk azonban megelégedve az eredményekkel, amikét ez az igyekezet el­ért s nem vagyunk elragadtatva sokszor azoktól a módszerektől sem, amelyeket a brit politika alkalmaz. Mert a feszültség napról-napra erősödik és*^már csak a megrögzött optimisták beszélhetnek arról a békés megoldásról, amelyet Anglia oly szenvedélyesen támogatott és támogat. Valóban, Nagybritannia az utóbbi években nagy pozitív igyekezetei fejtett ki s ha nem is sikerült megnyugvást elérnie, fenn tudott tartani-egy helyzetet, mely külső jegyei sze rint hasonlít a békéhez. Mi azonban sajnál juk, hogy ezt a helyzetet nem élvezheti sem Abesszínia, sem Spanyolország, sem Ausz­tria, sem Kína. —' És mégsem szabad kételkednünk az angol elszántságban, —1 írja odébb Bily, — csak az angol módszerekben. Hálásak va­gyunk Angliának —■ úgymond — érdeklő­déséért és szívesen fogadtuk el jószolgála- fait. De ma, amikor megmutattuk minden jóakaratunkat és nyilvánvalóvá vált part­nereink ihíndéir rosszindulata, azt szeret­nék, ha Anglia nemcsak a feszültség eny­hítésén és a kompromisszumon fáradozna: igazságot akarunk — fejezi be gondolat- menetét a brünni kaszárnyából az angol po­litikát birálgató Petr Bily. A csehek és szlovákok „rendezetlen ügye" A Slovák keddi száma reagál az aktuális belpolitikai helyzetre s a következőkben szögezi le a szlovák nemzet álláspontját: — A szlovák nemzet ezekben a kritikus pillanatokban is szilárdan, meg van győződ­ve arról, hogy a csehszlovák problémákat meg lehet oldani anélkül is, hogy eldördülje­nek az ágyuk. Csak -azok a vezető körök, akik éppen ezekben a kritikus hetekben ki­sajátították maguknak 'azt a jogot, hogy a csehszlovák köztársaság lakosságának sorsa fölött rendelkezzenek, vegyék jobban szem­ügyre Sir John Simon angol államférfiu be­szédének értelmét. — Az emberben szinte ellhül a vér a prágai körök elvakultsága fölött, írja a Slovák, ami­kor véleményükéi nyilvánítják Sir Joh Sómon beszédének kommentálásánál. Úgy imák, Holnap nyílik meg a budapesti Őszi Lakberendezési Vásár BUDAPEST. — Budapestről jelentik: A vá­rosligeti Iparcsarnokban megnyitásra készen áll az őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár a kis- és középiparnak ez a pompás, nagyszabású kiállítása. Harmincegy kis és középipari szakma állította itt ki a modern lakberendezésnek és a racionalizált háztartásnak minden eszközét és kellékét ,a vásár rendezősége pedig gondoskodott arról, hogy a látogatók a látványosság mellett egész sereg hasznos okuláshoz is jussanak. Ál­landóan főző- és befőzési versenyeket tartanak a vásár tartama alatt, egy nagyszabású asztalteri- tési verseny keretében pedig arról nyújtanak tá­jékozódást, hogy hogyan kell a legcélszerűbben és a legizlésesebben különböző alkalmakkor és különböző számú társaságok részére ízléses asz talt teríteni. A vásár iránt Európa-szerte hatalmas érdek­lődés mutatkozik. De még tengerentúli országok­ból is igényeltek már. utazási és yizumkedvezmé­nyeket biztositó vásárigazolványokat és igy nem kétséges; a vásár sikere. Bel- és külföldön egy­aránt mindenütt, minden utazási és menetjegy­irodában és a .vásár minden tb. képviseleténél árusítják már a különböző kedvezményeket biz­tositó vásárigazolványokat, < amelyeket mindenki megszerezhet magának az említett helyeken és amelyekkel szeptember 12. napjának déú 12 órá­jáig lehet Budapestre megérkezni. Országos ünnepség keretében szeptember 1-én délelőtt 11 órakor riyilik meg az őszi Lakberen­dezési és Háztartási Vásár a külföldi küldöttsé­gek és a magyar közélet vezető egyéniségeinek jelenlétében. Nyomban ezután megkezdődik a vásár is, amely a legmagasabb ízlés és a legol­csóbb árak jegyében fog lezajlani. De Budapest i gondoskodott arról is, hogy a magyar főváros- * bán a várható nagy idegenforgalom ellenére se lehessen emelni az árakat seholscm. És misem természetesebb, hogy Budapesten mindenki sze- í retettel várja a vendégeket. mintha Sir John Simon egy bizonyos csoport primátusának a biztosításáért rajongana Cseh­szlovákiáiban. Sir John Simon helyesen mond­ja, hogy jóakaratnak kell lenni mindkét olda­lont hogy a csehszlovák problémák megold­hatók legyenek. — Dehát itt nemcsak a németek és csehek pőréről van szó, hanem a csehek és szlová­kok rendezetlen ügyéről is. Egyetértünk azzal az elvvel, amit Mlcoch mi­niszter a Duna-vásár megnyitása alkalmából va­sárnap mondott, egyetértünk azzal, hogy a cse­hek és szlovákok vitáját egymás közt kell elin­tézni és nem tűrjük az idegen intervenciót. Csakhogy Mléoch miniszter ur emlékezetébe idézzük Sir John Simon szavait, hogy ezeknek a problémának a megoldásánál mindkét olda­lon szűkéig van a jóakaratra. A Slovák ezután hangsúlyozza, hogy a szlovák nemzet nem mondhat le követeléseiről és jogai­ról. A Slovenskf Hlas a katonai szakírókról A Slovensky Hlas „Irodalmárkodó katonák" cim alatt cikket közöl a csehszlovák sajtóban szereplő katonai szakírók felelősségéről és hiva­tásáról. A lap egyebek közt a következőket irjai — A baloldali sajtóban nagy hatása Van a hires Stanislav Yesternek, aki különben Móra* vec ezredes, s aki cikkeiben a katonai erény je* leit csak azoknál a harcoló feleknél ismeri el, akiket kedvel. Ha nem tévedünk, annak idején eleget lelkesedett az abesszin hadsereg hősi eré­nyeiért is. A jobboldali katolikus sajtóban Jaroslay Du- rych tábornok érvényesül, aki külpolitikánkkal is törődik. Időnként szekundiál neki' — jobban, mondva szekundált — Rudolf Medek tábornok. Ezen elsőrangú tényezők mellett rendelkezünk néhány másod rangú katonai íróval is, mint pél-; dául egy bizonyos Petr Bily nevű ütrral a Iá* dové Novinyben. Ez egy brünni ezrednél szol­gáló katona álneve. A Slovensky Hlas ezután megjegyzi, hogy ey hadsereg érdekeit sértheti, ha ezek a katona- itók olcsó újságírói babérokra törekszenek. Mert bizonyos hazai vagy külföldi politikai irányzatoknak támogatása az- aktív katonák ré­széről nem érdeke sem a hadseregnek, sem az államnak, — fejezi be megjegyzését a Slovensky Hlas. Svaid minta A kormány bejelentett uj megegyezési alapjá­ról — a harmadik javaslatról — egyelőre semmi sem ismeretes. Az uj tervről csak a „Times" dip­lomáciai levelezője tudott meg annyit, hoigy ez a csehszlovák államnak „svájci mintára" való átszervezését fogja Javasolni. „Ugyancsak a Times szerint — Írja a Die Zeit mai száma — a stratégiai biztonság teljesen illu- zóriussá válna, ha ezt a nemzetiségi csoportok hangulata aláásná, mert a nemzetiségi csoportok­nak annyit sem adtak meg, hogy visszatartsák őket állami közösségből való eltávolodástól." 20 vagy 25 megye? Az A—Zet az ellő cseh lap, amely a prágai kormány uj tervéről részleteket közöl. A cseh lap a következőket írja: — Azok a jelentések, hogy Csehszlovákiát az 1920-as törvény szerint megyékre osztják, nem felel meg a valóságnak. A megyeibeosztást ugyan tervbe vették, de úgy, hogy megfeleljen a pillanat szükségletének. A történelmi tartományhatárokat megváltóz-. tatnák és az országot husz-huszonöt nagyme­gyére osztanák föl, amelynek határairól az ér­dekelt pártokká! fognak tárgyalásokat foly­tatni. A németéket a cseh többségit megyében, va­lamint a. cseheket a német többségű megyében •külön kisebbségi statútum védelme alá helyez­nék. A megyéket nagy önigazgatási hatáskörrel ruháznák föl és - a hivatalnokokat .a nemzetiségi kulcs szerint neveznék ki. ’ A nemzetiségek a legnagyobb szabadságot él­veznének kulturéletiikben. i -• ? ­A kormánytervezet engedményeket tesz a szu­détanémet párt nyolc karlabadi pontján:.' ame­lyek a német politikai ideológia szabad 1 "vallá­sára vonatkoznak azzal a kötelezettséggel, hogy ez nem fog az állam integritása és szuverenitása ellen irányulni. w,. Kundt BeneS elnöknél Az Evening Standard prágai értesülése szerint Benes köztársasági elnök fogadni fogja Kundt Ernő képviselőt, a szudétané- bret párt képviselőházi klubjának el.lökét, A kihallgatás elé politikai körök nagy ér­deklődéssel tekintenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom