Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-30 / 197. (4640.) szám

A feszültség a tetőponton Angliában veszélyesnek látják a helyzetet „A legkritikusabb pillanat 20 év óta" - A londoni kormány állandóan ülésezik - Két minisztertanács - Berlin erélyesen visszautasítja Simon beszédét Nyílt német fenyegetések LONDON* — Az európai helyzet Sir John Simon figyelmeztető beszéde ellenére tovább rosszabbodiík* Londonban hétfőn délelőtt a ka­binet ülést tartott s holnap újabb miniszterta­nácsra kerül sor* A lapok szerint az angol mi­niszterek szinte szakadatlan tanácskozása azt mutatja* hogy a kormány rendkívüli aggodalom­mal figyeli az eljövendő napok fejlődését* Lon­donban megütközést keltett, hogy Simon beszé­dének berlini visszhangja a lehető legrosszabb. Berlin azt kifogásolja, hogy Simon Prága olda­lára állt. Ugyanakkor a német sajtó leszögezi azt is, hogy a kormány semmi olyan lépést nem akar tenni, ami a feszültség enyhülését előmoz­dítaná* A ma reggeli angol lapok nagy szenzá­cióként közlik, hogy Runciman a rothenhausi kastélyban vasárnap találkozott Henleánnel. A megbeszélés tartalmáról még nem érkezett jelen­tés, de az összejövetelnek a nemzetközi helyzet A német demars következményei LONDON. — A lapok oldalszámra foglalkoz­nak a csehszlovákiai helyzettel. A prágai, a ber­lini és a párisi jelentések egymást hajszolják és a kis középeurópai államok egyes lépései jobban érdeklik a lakosságot, mint az impérium ügyei. A Manchester Guardian diplomáciai munkatár­sa részletesen elemzi a Jugoszláviához, Romániá­hoz és Szovjetoroszországhoz intézett német de- marsot. E jelentés szerint a berlini kormány állí­tólag figyelmeztette Jugoszláviát és Romániát, hogy a szudétanémetek és a csehek konfliktusá­ból könnyen olyan helyzet adódhat, hogy a bi­rodalom kénytelen interveniálni. A bukaresti né­met követ leszögezte, hogy abban az esetben, ha a franciák Csehszlovákia segítségére sietnek, a németek a francia kormány lépését francia táma­dásnak minősítenék* A moszkvai német nagy­szcmpontjából kétségtelenül nagy jelentősége van* Az angol közvélemény nagy érdeklődése mel­lett a miniszterek hétfőn délelőtt tizenegy óra­kor a Downing-streeten rendkivüli miniszter- tanácsra gyűltek össze. Chamberlain elnöklésé- vel mindazok a miniszterek megjelentek az ülé­sen, akik Londonban tartózkodnak. A konferen­cia után kijelentették, hogy holnap a kormány ugyanilyen ülést tart, mert keddig valamennyi miniszter Londonban lehet már. Sir Neville Hen- derson berlin anngol követ vasárnap este repü­lőgépen a német fővárosból Londonba érkezett és hétfőn megjelent a miniszterek előtt, akiknek részletesen beszámolt a németországi hangulat­ról és a német kormány előrelátható lépéseiről, valamint azokról a módszereikről, amelyek an­gol felfogás szerint alkalmasak lennének a kö­zépeurópai béke megőrzésére. követ közölte Litvinowal, hogy a birodalom a távolkcleti konfliktusban semleges maradt* Ezzel a nagykövet kifejezésre akarta juttatni, hogy a birodalom szolgálatot tett a szovjetuniónak és el­várja a szovjet hasonló előzékenységét, azaz Oroszország semlegességét a szudétanémet kon­fliktusban* Litvinov a leghatározottabban leszö­gezte, hogy azok a hatalmak, amelyek szerződést kötöttek Csehszlovákiával, kötelezettségeiknek az utolsó pontig eleget tennének, ha Csehszlo­vákia támadás áldozata lenne* Londonban nem ismerik a német demars belső okait. A birodalom valószínűleg kiváncsi volt a három állam magatartására* A diplomáciai lé­pésből mindenesetre kitűnik, hogy a birodalom támadást tervez Csehszlovákia ellen, irja a Man­chester Guardian. A birodalom törekvése' az, Prágától Nümbergig (sp) — Az Angliából érkezett hírekből kitűnik, hogy az angol kormány döntőnek tartja az elkövetkező napokat. A kormány két egymásutáni nap tanácskozásokat tart, ami magábanvéve is ritka jelenség Anglia politikai történelmében. A lapok talán soha nem írtak olyan kimerítően a csehszlovák problémáról, mint most s meg kell hagyni, hogy a gyakorlati kérdésekben rendkívül tájékozottak. Nem hiába kereste föl az el­múlt hetekben és hónapokban száz és száz angolszász újságíró Középeurópát és főleg Prágát, nem hiába székel az előkelő prágai szállodákban valóságos nemzetközi ujságiró- had, annyi bizonyos, hogy Nyugateurópa tájékozottsága ma alaposabb, mint évekkel ezelőtt volt, amikor többnyire csak hozzá­vetőlegesen és másodkézből kapott jelenté­sek alapján Írtak nagynéha dunai problé­mákról. Az angol újságok és politikusok pontosan ismerik a középeurópai kérdést — és éppen ezért föltűnő pesszimizmus és ag­godalom jellemzi kommentáraikat. A nemzetközi közvélemény épp úgy, mint az egyes országok közvéleménye- is szeret terminusokkal dolgozni. Most például a szeptember elején megtartandó nürnbergi nemzeti szocialista pártnapot jelölték meg annak a veszedelmes időpontnak, amikor az ellentétek kitörhetnek. Az angol lapok véle­ménye szerint Hitler rendkívül élesen meg fogja támadni Csehszlovákiát ezen a kong­resszuson s valószínűleg népszavazást kér a szudétanémetek számára, ha Nürnbergig nem történnek pozitív tények Prágában. Kétségtelen, hogy a hangulat néhány nap óta ismét kiéleződött. Sir John Simon beszé­dét Németországban olyan hevesen vissza­utasítják, mint eddig talán soha angol beszé­det nem utasítottak vissza. A németek sze­rint a pénzügyi kancellár határozottan a prágai kormány oldalára állt, anélkül, hogy erre pozitív okai lettek volna. így például örömmel üdvözölte a ,.harmadik prágai ter­vet”, amelyről azt sem tudta, hogy mi a tar­talma és „hasonló engedékenységet” várt a szudétanémetektől, pedig nem tudhatta, hogy az ünnepelt prágai terv valóban ko­moly engedményeket garantál-e. Időközben lord Runciman is elkövet min­dent, hogy a bonyodalmakat kibogozza. Ez alkalommal az angoloknak szent hétvégi pi­henést sem tartotta be és vasárnap egy északcsehországi kastélyban meglepetéssze­rűen találkozott Henleinnel, akivel több óra hosszat tárgyalt. A szudétanémetek szük­ségesnek tartják leszögezni, hogy a lord volt az, aki Henleint a megbeszélésre kér­te. Az a pénteken kiadott szudétanémet nyilatkozat, amely feljogosítja. az önvéde­lemre a szudétanémet polgárokat, szintén éreztetni kezdi hatását, amennyiben vasár­nap számos kisebb incidens történt a né­met városokban. Ezek az incidensek több­nyire jelentéktelenek, de a mai felizgatott és döntő napokban minden apróságnak más visszhangja van, mint különben. Az elmúlt heti német demars óta az európai külügy­minisztériumokban lázas tevékenység ural­kodik és Moszkva épp úgy bekapcsolódott a tárgyalásokba, mint Bukarest vagy Bel- grád. Európa egyetlen izzó és forrongó tö­meg s a helyzetet egyébként csillapítani akaró félhivatalos német sajtónyilatkozat is kénytelen megállapítani, hogy húsz év óta nem volt a kontinensen oly kritikus a han­gulat, mint ezekben a napokban* Mindezek a körülmények arra figyelmez­tetnek, hogy a Jegnagyobb nyugalomra és hidegvérre van szükség a kíizis kikerülése érdekében. A prágai kormány feladata, hogy megássa azt a medret, amelyen az egész európai izgalom levezetődhet. Egyet­len szavába kerül és a világ föllélegzik. Ha teljesíti a csehszlovákiai nemzetiségek kö­veteléseinek lényegét és nem zárkózik el a kisebbségektől, akkor legalább átmenetileg adva van az az alap, amin nyugodtan tár­gyalni lehet. Minden szem kissé aggódva, kissé reménykedve Prága felé néz s a Mold- va-parti város magatartásától várja a hely­zet jobbrafordulását. Hodza miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata buzdítás kíván lenni, hogy bizzunk az igazságos megoldásban. Nem ismerjük a miniszter elnöktől bejelen­tettharmadik .terv” tartalmát, de ha az tényleg . messzemenő engedményeket tartal­maz, s tényleg számol a nemzetiségek ele­mi kívánságaival, akkor nem lehet ok a nyugtalanságra, A lapok az elmúlt két-há- rom nap alatt sokat írtak Runciman és Hodza állítólagos terveiről, amelyek a svájci kantonális rendszerre hasonlító me­gyei alkotmány bevezetésére vonatkoznak. Ha tényleg komoly ez a terv, s olyan nem­zetiségi megyék keletkeznének Csehszlová­kiában, amelyekben a svájci mintára kiépí­tett önkormányzat uralkodna, akkor a mi véleményünk szerint megszületett az alap, amin tárgyalni lehet. De ha nem igy van s ha a világszerte ismeretlenül magasztalt uj terv szintén csak szemfényvesztés és neqj : hogy úgy állítsa be a helyzetet, mintha Csehszlo­vákia volna a támadó fél. Berlin Simon ellen BERLIN. — Simon angol pénzügyi kancellár , szombati beszédének hatása a lehető legrosszabb Németországban. A vasárnapi lapok csak rövi­den közlik a beszédet, de kommenfcáraik annál élesebbek. A kommentárokból kitűnik, hogy a krízis komolyabb, mint az elmúlt húsz év bár- : mely időszakában volt. Sir John Simon beszédé­nek erélyes visszautasítása két érvre támaszko- , dik. Az első szerint az angol miniszter a prágai kormány pártját fogja és a szudétanémeteknek mérséklést ajánl, anélkül, hogy tudná, hogy mi­ként bonyolódtak le a prágai tárgyalások. Simon magtartása a német lapok szerint azt fogja ered­ményezni, hogy a prágai kormány még mere­vebbé válik s igy a közeledés nem történhet meg* Jellemző, hogy a német lapok leplezetlenül a leg­veszélyesebb következményekről imák. Szerin­tük a békés és igazságos megoldás reménye ez­után nem létezik többé és a fejleményeket Simon beszéde a konfliktus örvényébe taszította. A Times a konfliktus kiter­jedésének lehetőségeiről LONDON. — A Times mai száma a többi angol laphoz hasonlóan részletesen foglalkozik I a helyzettel. Megállapítja, hogy az angol kor­mány gondjai a német-csehszlovák vita miatt rendkívül nagyok. A lap ugyancsak attól fél, hogy a tárgyalások helyett hamarosan megszólal az erőszak szava, de az erőszak a je­lenlegi európai helyzetben nem maradhat elszi­getelve és nem szorítkozhat csak a tulajdon­képpeni zavar-központra. Az események logiká­jából és a tapasztalatokból arra lehet következ­tetni, hogy a kiélesedő konfliktus Nagybriíánniát is magával sodorná. A hétfői angol miniszterta­nács célja az, hogy mi okozta, hogy a német ma­számol a nemzetiségek követeléseivel, ak­kor az eljövendő hetekben valóban nehéz napoknak néz elé Európa. Bevalljuk őszin­tén, hogy kissé gyanúsnak találjuk, hogy az uj tervet Prágában s mindenütt ott, ahol Prágának barátai vannak, előre magasztal­ják, előre reklámozzák s úgy állítják be, mint a prágai kormány engedékenységének legnagyszerűbb tényét, anélkül, hogy bárki­nek fogalma volna, hogy tulajdonképpen mi a tartalma. Dicsérik az árut, s azt sem tudjuk, hogy mi az áru — ennek a mód­szernek egyoldalú propagandaizét semmi el nem veheti. Ha Prága komolyan azt kí­vánja, hogy a három nap óta viharzó euró­pai hangulat lecsillapodjék, — hozza nyil­vánosságra tervét. tjf | XVII. évf. 197 (4640) szám ■ Kedd ■ 1938 augusztus 30 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11, Panská 76’!j"vonta 2fAK^1íílf?,dre!/viní,45Í A szlovákiai és kárpátaljai magyarság “iiceu ». emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . r ö Prága II., Panská ulice 11, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • ■gy«s sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom