Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-30 / 197. (4640.) szám
1938 augusztus 30, kedd. Számos női bajnál gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerez reggel éhgyomorra egy félpohárnyi természetes „Ferenc József'* keserüviz azáltal, hogy a belek tartalmát gyorsan felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül pedig az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. gataríásban egyre több az engesztelhetetlenség és a csökönyösség. Azt is tudni kellene, hogy a szudétanémetek magatartása miért vált éppen most élessé és elkeseredetté. A Daily Express berlini jelentése szerint a német fővárosban az a vélemény uralkodik, hogy Simon beszéde végetvetett az utolsó reményeknek is. A nürnbergi pártnap valószínűleg uj politikai tűzijáték lesz, amelyen Hitler a legélesebb kirohanásokat fogja intézni a csehek ellen s ezzel Európa barométere ismét a magasba szökik. Berlini felfogás szerint Hitler népszavazást fog kérni a szudétanémetek számára és Wiison tizennégy pontjára fog hivatkozni. A megoldás: nemzetközi konferencia PARIS. — A Le Soir londoni munkatársa mai tudósításának a következő címet adja: ,,A csehszlovák kérdés tisztázására nemzetközi konferencia ül össze?" A tudósítás szerint az eljövendő hetet illetékes körök kritikusnak tartják Csehszlovákia és Európa jövője szempontjából. Londonban komoran ítélik meg a helyzetet. A veszedelmes komplikációk nagyon gyorsan eljöhetnek. Viszont más körök nem Ítélik meg ily sötéten az állapotokat s véleményük szerint a legkritikusabb pillanat a nürnbergi kongresszus lesz, ha addig nem sikerül rendes mederbe terelni a csehszlovákok és a szudétanémetek közös tárgyalásait. Ha a németek és a csehszlovákok nem egyeznek meg, akkor a csehszlovák problémát egy nemzetközi fórum elé hozzák. A létfő délutáni londoni tárgyalások LONDON. — Neville Henderson berlini angol nagykövet hétfőn délben meglátogatta a külügyi hivatalt, ahol Sir Róbert Vansittarttal tárgyalt. Délután meglátogatta lord Halifaxot, aki időközben visszaérkezett Yorkshirebők Chamberlain miniszterelnök délután a Downingstreetre érkezett, ahöl csakhamar megkezdődött lord Halifax, Sir John Simon, Henderson és Chamberlain konferenciája. Jan Masaryk csehszlovák követ délután megjelent a külügyi hivatalban és 15 percig tárgyalt Halifax külügyminiszterrel. Az eddigi jelentések szerint Henderson keddig vagy szerdáig marad Londonban. A Reuter-ügynökség szerint az eljövendő napokban semmiféle diplomáciai lépés nem történik. A brit kormány továbbra is bízik a békés megoldásban. Szttllő Géza megrázó képet festett a kisebbségek helyzetéről a stockholmi kongresszuson „Egy a tény: az európai nemzetiségi kérdést sürgősen meg kell oldani" STOCKHOLM. — Beszámoltunk arról, hogy az európai nemzeti kisebbségek kongresszusát az idén Stockholmban tartották s ezen Szüllő Géza a csehszlovákiai magyarság nevében föltünést keltő beszédet mondott A beszéd szövegét most adta ki a kongresszus sajtóirodája. — Ha a háború utáni nemzetiségi politikát vizsgálat tárgyává tesszük és a valóságokon nyugvó mérleget akarunk fölállítani — kezdte beszédét Szüllő Géza —, akkor a tényekből és tapasztalatokból kell kiindulnunk s teljes tárgyilagossággal a következő kérdéseket kell figyelembe venni: 1. Különbség van-e a háboruelőtti és há- boruutáni nemzetiségi politika közt? 2. Hogyan váltak be a kisebbségvédelmi szerződések azokban az államokban, ahol kisebbségek élnek? 3. Mit panaszolnak főleg a kisebbségek? 4. Hogyan oldható meg a kisebbségi kérdés általános megelégedésre? A nemzetiségi kérdés a háború élőit és után — Ha a nemzetiségek helyzetét a háború előtt és után összehasonlítjuk —■ folytatta Szüllő Géza —\ akkor mindenekelőtt azt látjuk, hogy a különbség pusztán formai. Ugyanis ma a nemzetiségeket nemzetközi szerződések védik, míg a háború előtt ilyenek nem léteztek. Ma az államok a kisebbségekkel szemben kötelezettségeket vállaltak, mig ezt a kérdést az állami főhatalom azelőtt szabad elhatározása szerint oldotta meg. Az elnemzetlenités módszerei — Az elnemzetlenités raffinált módszereit és eszközeit akkor nem ismerték és az uralkodó nemzet nem is vette igénybe őket úgy, mint ma. Tisszaélések a népszámlálásnál, a csalód, nevek elemzése, a tömeges kiutasítások, ezrek elbocsátása az állami szolgálatból, jogos nyugdijak megvonása, a földbir- tokkisajátitás és a kolonizálás: ezek há- boruutáni elnemzetlenitő eszközök. Ilyen intézkedések érnek erkölcsileg, gazdaságilag és müveltségileg egyes nemzeti kisebbségeket. —1 A háboruelőtti nemzetiségek helyzetét illetően tény, hogy az akkori kisebbségek évszázadokon át megtartották nemzeti jellegüket és az államfordulat teljesen fölkészülve találta őket. Ma viszont az erőszakos elnemzetlenités módszerével lehet találkozni. A háború 'előtt a magántulajdon elkobzása csaknem ismeretlen volt, ma ezt is gyakorolják. Az első lépés a földbirtok kisajátítása volt a földbirtokreform címén. A nagybirtokosoktól elvett földet egyrészt az uralkodó nemzet tagjainak adták, másrészt a kolonisták közt osztották szét. A régi magántulajdonos úgyszólván minden ellenszolgáltatás nélkü maradt. , , • • Lord Lansbury Sztoiadinovicsnál BELGRÁD. — Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök vasárnap fogadta lord Lans- buryt és hosszasan tanácskozott vele. Sztojadinovics a megbeszélés után még vasárnap este visszautazott Bledbe. Meghalt a nagyszombati autószerencsétlenség második áldozata is NAGYSZOMBAT. — Beszámoltunk arról a borzalmas kimenetelű autószerencsétlenségről, amely Nagyszombatban történt és amelynek halálos áldozatává Juszkovics Sándor 38 esztendős bankhivatalnok, a Slovenská Banka itteni fiókjának biztosítási osztályán dolgozó tisztviselője vált. Juszkovics Sándor a Slovenská Banka másik tisztviselőjével, Németh Gézával, Rózsavölgyre utazott autón, de nem vette észre a NUPOD-cég raktára előtt elhúzódó sínpáron közlekedő és Kuty felé tartó motorosvonatot, mely a gépkocsit elkapta és vagy 100 méternyi távolságban magával cipelte. Az összeütközés borzalmas volt. Juszkovics Sándor a helyszínen meghalt és Németh Gézát a mentők eszméletlen állapotban halálos sérülésekkel szállították be a kórházba. Az azonnal megejtett műtét után Németh Géza állapota annyira javult, hogy a csendőrség két-háromizben is kihallgathatta őt. Tegnap azonban az állapota hirtelen olyan rosszra fordult, hogy az éjszakai órákban belehalt halálos sérülésébe. Itt említjük meg, hogy a gépkocsi nem a Slovenská Banka tulajdona volt, hanem Juszkovics Sándoré, aki azt néhány nappal ezelőtt vette. A tragikus eset az egész környéken nagy részvétet váltott k£» A kisebbségvédelmi szerződések - és a gyakorlat — Érdemes néhány szót . szólni arról hogy vesztette el gyökereit különösen a középosztály, bár a kisebbségvédelmi szerződések kimondottan megállapítják, hogy a faji, nyelvi és vallási különbségek semmiképpen sem korlátozhatják az állampolgárok jogait sem a közhivatalokban való részesedésnél, sem valamely foglalkozás ü zésénél. Mégis köteteket lehetne összeírni az idevonatkozó panaszokról. Az idevonatkozó kötelezettségeket egyes országok be sem tartották és különféle jogcímeket kerestek arra, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok ezreit nevetséges nyugdíjjal vagy minden e'lenszolgáltatás nélkül elbocsássák A hontalanok, „megbízhatatlanok1* és a nyelvvizsgák... — Az úgynevezett demokratikus országokban — folytatta beszédét SzüUő Géza — a közvélemény fölháborodik a mai Németország zsidó törvényei fölött, de tizennyolc éven keresztül egyetlen szóval sem tiltakoztak azon intézkedések ellen, amelyekkel a kisebbség tagjait máról-holnapra az uccára tették. Ezrek részesültek kiutasításban azzal az indokolással hogy nincsen állampolgárságuk annak ellenére, hogy már évtizedek óta tartózkodtak szolgálati helyükön. Másokat megint politikai megbízhatatlansággal bélyegeztek meg és minden fegyelmi eljárás nélkül bocsátottak el az állami szolgálatból Amikor mindezek az intézkedések elégteleneknek bizonyultak arra, hogy a még cselkiély számban megmaradt régi állami hivatalnokokat is megrostálják, kitalálták az úgynevezett nyelvvizsgákat s ezeken egyszerű embernek sokszor olyan kérdéseket tettek föl, amelyek az egyetemre valók. ' így például az egyik utódállamban magyar vasutasok számára tizenhat ízben tartottak nyelvvizsgákat. Az egyházak helyzete — A sovinizmus oldaláról különben támadásban részesül az Egyház is. Egyrészt vádolják mint a kisebbségek barátját és védelmezőjét, másrészt azt követelik tőle, hogy az elnemzetlenités szolgálatába álljon. A kisebbségvédelmi szerződés valláskülönbség nélkül egyforma jogokat biztosit az állampolgároknak. Hogyan van ez azonban a valóságban? Egy állam 1923-as alkotmánytörvénye kijelenti, egyebek közt, hogy a lelkiismereti szabadság korlátlan s az állam egyforma szabadságot és védelmet nyújt az ösz- szes felekezet számára. A görögkatolikus egyház azonban Romániában uralkodó egyháznak számit, a görögkeleti egyház előjogokat élvez a többi felekezetid szemben. * Az fskolaügy — Minden nemzeti kisebbségnek egyik elemi igénye, hogy kielégítő, sajátnyeívü iskolával rendelkezzék. Természetes, hogy az ifjúság eredményes nevelése csak olyan nyelven történhetik, amelyet az ifjúság valóban megért. És csak természetes, hogy a kisebbségek azt kívánják, hogy az oktatást azok végezzék, kiket az iskolásgyermekek megértenek és akik a gyermekeket anyanyelvükön taníthatják. Sajnos, vannak kisebbségek, ahol a gyermekek egy része az első iskolaévtől kezdve az utolsóig egyetlenegy szót sem hall anyanyelvén, még a vallásóráikon sem, sőt magánoktatásban sem, mert ezt az utóbbit egyszerűen nem engedélyezik. Az állam által berendezett anyanyelvű elemi, közép-, szak- és magasabb iskolák kis kivétellel teljesen elégtelenek. Az iskolák igazgatói, tanfelügyelői, magasabb tanügyi hivatalnokok, tanárok, akik a nemzeti kisebbség gyermekeit oktatják, vagy a kisebbségi iskolákat közigazgatják, csaknem kizárólag a többségi nemzethez tartoznak és vezető szerepet játszanak azokban a nemzeti szervezetekben, amelyeknek működése a kisebbségek ellen irányul. A tényleges helyzetre jellemző egy példa. A tanárjelöltek az egyetemen még saját nemzeti irodalmukból is az államnyelven kötelesek vizsgát tenni. A kisebbségvédelmi szerződés ugyan elrendeli, hogy azokban a városokban és járásokban, ahol a lakosság jelentős hányada más nemzetiségű, lehetőséget adjanak arra, hogy a gyermekek saját nyelvükön tanulhassanak. A valóságban azonban vannak községek, ahol a gyermekeknek jogigényük volna az anyanyelvi iskolára, ezt azonban minden kérvény, petíció és kérelmezés ellenére sem tudják megszerezni — Bár a kisebbségvédelmi-szerződés szerint a kisebbségeknek joguk van arra, hogy saját költségükön iskolákat és nevelőintézeteket létesítsenek, ezeket mégis csak a legritkább esetben engedélyezik. A háborút követő első éveidben pedig a kisebbségi nemzet intézeteinek, iskoláinak, épületeinek, alapítványainak egész sorát kobozták el. Az ilymódon elszenvedett veszteség meghaladja a sokszázmillió aranykorona értéket Részesedés a közpénzekből — A kisebbségvédelmi szerződés kilencedik szakaszának második bekezdése kötelezi az illető államokat arra, hogy azokban a városokban és járásoikban, ahol a kisebbség Jelentős hányada ék ennek a kisebbségnek a községi költségvetésben megfelelő részt biztosítsanak. —- E tekintetben bizony a kisebbségeknek sok okuk van a panaszra, mert ők ezekből a közpénzekből semmit sem kapnak meg, sőt akadályba ütközik még az is, hogy saját intézményeik számára saját soraik közt gyűjtést rendezzenek. Egyrészt súlyos adókat viselnek, másrészt az állami költségvetés milliérdjaiból saját intézményeik számára nem kapják meg a kijáró részt. — A többségi nemzetek mindig arra hivatkoznak, hogy a kisebbségiek ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többséghez tartozók. Hogyan állunk ezzel a megállapítással a valóságban? . jí A többségi elv-- Az általános választói jogot ugyan bevezették, de ezt a többség érdekében korrigálják. — A közképviseleti testületekben (községekben .járásokban, tartományokban) a többség helyzetét azzal korrigálják* hogy a választott képviselők mellé bizonyos számú kinevezett képviselőket is kreálnak, akik kizárólag a többség sorai közül kerülnek ki. . Ahol ennek ellenére mégis egy nemzeti kisebbség tartja meg kezében a vezetést, ott föloszlatják a képviselőtestületet és kor-, mánybiztost neveznek ki. — A parlamentben a többségi elv uralkodik. Ennek folytán minden kisebbségi javaslatot, tekintet nélkül arra, hogy jó-e vagy rossz, a többség elutasít. Ez által a parlament a kisebbség számára teljesen elveszíti jelentőségét, mert a parlamentben a kisebbség csak jognélküli vendég, A közéleti szellem — A közélet fölött az úgynevezett nem* zeti szervezetek gyakorolják az ellenőrzést, ezek az összes hivatalokban nagy befolyással rendelkeznek és bőven el vannak látva pénzzel. Ezek a szervezetek a vegyes területeken az elnemzetlenitést szolgálják, a kisebbséget kiszorítják a közéletből, figyelik a kisebbségi nemzethez tartozókat, hogy följelentsék őket a hivataloknál stb. E szervezetek vagy vezetőik túlkapásai ellen jog* orvoslattal élni nehéz, mivel minden ellenállást államellenesnek, irredentizmusnak bélyegeznek meg. > , A kisebbségi kérdést meg kell oldani — Több részletes tényt soroljak-e még föl, hogy állításaimat jobban megindokoljam? Azt hiszem, ez fölösleges. Nem teszek konkrét javaslatot sem a kisebbségi kérdés megoldására. Az összes lehetőségek jól ismertek. Csak erélyes, elszánt kézzel kell hozzálátni. Egy azonban biztos: a kisebbségi kérdést meg kell oldani. — A kisebbségi kongresszusokra még nagy föladat vár s azt hiszem, — fejezte be beszédét Szüllő Géza —\ hogy ezeket el is fogja végezni a kisebbségek javára, az igazi, tartós béke érdekében. Hlinka 300 ezer koronát hagyott az árváknak KASSA. — (Szerkesztőségünk jelentése.) A Ludová Banka Rózsahegyen gyászülést tartott Hlinka emlékére, A gyászülésen felbontották azt a végrendeletet, amelyben Hlinka András a bankban elhelyezett 300.000 koronás Hlinka- alapról rendelkezik. A végrendelet előírja, hogy a rózsahegyi árvaház fenntartására kell fordítani ezt az összeget. Hlinka végrendeletében utal arra, hogy ő is korán árvaságra került, igy tudja, hogy mi az árvaság. Óriási hegyomlás az olasz Atpesehben AOSTA. — A 400 méter magas Gran Pa- radiso egyik jégárja közelében hegyomlós történt. Az óriási tömegű kő és föld a Vulsava- ranche-völgybe fordult bele s elsodort sok hegyi kunyhót. Emberéletben nem esett kár, de a zergék között nagy pusztítást vitt véghez a hegyomlás 2
